A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 48. szám - Téves iránypontok a törvénykezésnél

Huszonharmadik évfolyam. Szerkesztőség: 48. szám Budapest, 1904 november 27. V., Rudolf-rakpart 3. sz. A JOG Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ ÍGAZSÁGÜGY ÍRD1 KEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÖCYFKDI. BIRQI, ŰCYÉSZÍ ÉS KÖZJEGYZŐI KAR ^-~rSmÁp\os kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok viss/a nem adatnak. /^íífeX RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. üfy védek. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bért mentve küldve: Negyed évre 3 korona Fél « e ÍEgész « ... 12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Téves iránypontok a törvénykezésnél. Irta Rosenfeld Béla dr., temesvári tszéki biró. — Széljegyzetek á magyar közjegyzői intézményhez. Irta báró A n d r i a n Ottó dr., Szatmárott. — Széljegyzetek a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez. Irta Forbáth Frigyes dr., Aradon. — A semmisségi panasz bejelentése a B. P. 385. §-a alapján. Irta Halmi Bódog, márama rosszigeti tszéki aljegyző. — Belföld (A Kúria uj másodelnöke. — Kitüntetett kúriai bírák. A Magyar Jogászegylet ülései — Külföld (A XXVII. német jogászgyülés). — Sérelem (A pozsonyi ügyvédi kamara elnökének válasza). — Irodalom (F i n k e y Ferenc dr : A börtönügy jelen állapota és reformkérdései. — M á r k u s Dezső dr : A Magyar Törvény tár betűrendes tárgymutatója ÍCOO-190Í.) — Vegyesek . MKLLKKLLT : Jogesetek tára. Felsőbíróság határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Téves iránypontok a törvénykezésnél. Irta KOSENFELD BÉLA dr., temesvári kir. tszéki biró Bíróságaink ítélkezéseinél még igen gyakran találkozunk a tu'lerjengő formalismus kinövéseivel és igen süriin észleljük a jogeseteknek kaptafára való ráhuzását. Mindkét irány hibás és káros hatású, mert béni ja a jog szabad fejlődését és megakasztja az anyagi igazság érvény re jutását. Nemcsak elméletileg hirdetett igazság, hanem a gyakorlati életben tapasztalt általánosan ismert tény az, hogy a jog épugy, mint minden szerves lény, az életvisszonyok közreműködő hatása folytán keletkezik, él, fejlődik és elenyészik, hogy újból más visszonyok közt más formában életre keljen. Hazánkban az első bíróságok alig fejtenek ki jogfejlesztő tevékenységet. Ezen jelenség pedig főleg arra vezetendő vissza, hogy az első bíróságok vakon követik a felsőbb bírósági határozatokat, bár ez utóbbiak is igen gyakran ellentétesek. Jogfejlesztő tevékenység pedig nemcsak ott kell, hol a jog egyáltalán nincs codiíicálva, de még ott is, hol codificált jog létezik, mert hiszen a codificált jog sem lehet a végtelenig casuislikus. Jó, sőt feltétlenül szükséges is, hogy az első bíróságok a judikaturával tisztában legyenek; ez azonban csak arra jó, hogy a felsőbb bírósági határozatokból az elveket levonhassuk s ezen elveket egyöntetűen kövessü'.:. De hibába esünk, mihelyt a felsőbb bírósági határozatokat az adott esetekre kaptafaként reá szabjuk, mert a jogesetek végtelen változatossága mellett a ritkaságok közzé tartozik két teljesen egybevágó eset s mert két teljesen egybevágónak látszó eset a fennforgó körülményeknél fogva más-más elbírálást igényelhet. Helyesen mondja Zittehnann egyik értekezésében : «Wir brauchen Mánner, die die Gesetze weit, frei, humán und mit vallon socialen VefstÜndniss anzuwenden und in dél' Afvwendüng zu érg&nzen und wétterzuinlden \vissen». Vannak jogkérdések, melyek eldöntésénél a felfogás minőségének nagy szerep jut; ilyenkor szokás azt mondani: «ez nézet és felfogás dolga» s az ily alapon történt eldöntés eredményén senki meg nem ütközik, mert tisztán látható, hogy az elfogadható többrendbeli felfogás közül, az egyik mint legjobbnak vélt felfogás győzött. De megütközést kelt az ítélkezés, mihelyt ez a jogintézmények és fogalmak, felcserélésén és összezavarásán alapszik, miként ez az alábbi esetből kitűnik. Az anya leánya kiházasitásakor ingatlan vagyonának egy részét leányának hozományul juttatja, bizonyos természetben szolgáltatandó kikötmények biztosítása mellett; a vagyon átruházásáról közjegyzői okirat készül, a leány a kiszemelt vőlegénynyel egybekel s ilykép férj és nő mint hitvestársak az anya részéről leányára hozomány címén átruházott ingatlan vagyon birtokába és használatába lépnek s velük közös háztartásban él az anya, illetve anyós. Lapunk mai száma Egy ideig anya, leány és vő békességben élnek egymás mellett; később azonban a szülő és gyermekei közt súrlódások keletkeztek, sőt tettlegességre is került a dolog, amiből folyólag az anya keresetet indított leánya és veje ellen a hozomány ciinén átruházott ingatlan vagyonra vonatkozó szerződésnek hálátlanság okából való érvénytelenítése iránt. Az elsőbiróság felperest keresetével elutasítja azon az alapon, mert az ide vonatkozólag kihallgatott tanuk vallomásainak a szerződés tartalmával való egybevetése s magának felperesnek kereseti tényállításai alapján beigazoltnak vette, hogy felperes a szóban forgó ingatlan vagyonát házasságkötés céljából, tehát hozományul ruházta át leányára s mert a hozomány és a szorosan vett ajándék, mint két külömböző fogalom, külömböző megítélés alá esik s ilykép a hozományul átruházott ingatlanra vonatkozólag létrejött érvényes megállapodás az átruházó fél részéről egyoldalúan még érdemetlenség okából sem bontható meg. A másodbiróság az elsőbirósági ítélet megváltoztatása mellett felperes keresetének helyt ád, a szóban forgó ingatlanokra vonatkozó átruházási szerződést ajándékozási szerződésnek minősiti s azt érdemetíenség okából érvénytelennek nyilvánítja azon indokolással, hogy az anya és leánya közt létrejött azon megállapodás, amellyel az anya ingatlanait természetben való életjáradéki szolgáltatások ellenében leányára átruházta, ajándékozást képez, mert az életjáradékok csekély értékűek s különben is joggyakorlatunk értelmében vissztehemek nem tekinthetők s minthogy ezzel szemben felperesnek az a kereseti állítása, hogy ő az ingatlanait kiházasitási és hozományi vagyonképen adta át leányának, azért nem irányadó és a felek közötti ajándékozási szerződést ilyetén minőségétől azért nem fosztja meg, mert a szerződések nem elnevezésűk, hanem tartalmuk és céljok szerint birálandók el. Eme másodbirósági indokolásból általánosságban véve helyes tétel az, hogy oly esetben, midőn valaki ingatlanait életjáradéki szolgáltatások ellenében másra átruházza olyképpen, hogy az életjáradék szolgáltatása bőven kikerül az átruházott ingatlan jövedelméből, visszteher nélkül kötött jogügylettel állunk szemben s helyes tétel az is, hogy a szerződések nem elnevezésök, hanem tartalmuk és céljuk szerint minősitendők. Ámde mi összefüggésben van ezen indokolás a concret esettel? Senki sem vitatta, hogy visszterhes jogügylet elbírálása forog szóban; az pedig, hogy a kérdéses ingatlanvagyon mint hozományi vagyon lett átruházva, a feleknek a vonatkozó szerződés tartalmával egyező előadása alapján nyilvánvaló. Az ajándéknak és a hozománynak van ugyan közös jellegvonásuk, t. i. az, hogy ugy ajándék mint hozomány esetében visszteher nélkül gyarapítjuk a kedvezményezettnek vagyonát, de másrészt külömböznek abban, hogy a szorosan vett ajándékozás esetében az ajándékozó minden célzat nélkül gyarapítja a kedvezményezettnek vagyonát, mig ellenben hozomány esetében a vagyonát ruházó fél a hasasé let terheinek könny eb In te se céljából gyarapítja a kedvezményezettnek vagyonát. Ép ez okból nem lehet az ajándékozással járó azon kivételes jogot, mely szerint hálátlanság esetében az ajándék visszavonható, a hozományra kiterjeszteni. Ezen álláspont mellett nemcsak jogi érvek, de társadalmi szempontok is harcolnak. Tudjuk, hogy sok házasságnál a hozomány összeforrasztó kapcsot képez a házasfelek közt; ha már most hálátlanság okából a házasélet terheinek könnyebbitésére szolgáló hozományi vagyont a házasfelektől visszavonni lehetne, ez esetleg a legboldogabb házasélet feldulására vezethetne, ehhez pedig a i'íróságnak segédkezet nyújtani nem szabad. Azon ellenvetés, hogy összeférhetlenség esetében az átruházó fél nem fogja élvezhetni a maga részére kikötött természetbeni életjáradékot, többi között az ugyanazon házban 1 2 oldalra terjed.