A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 46. szám - A XXVII . német jogászgyülés. Folytatás

184 A JOG 333-ik §-ába ütköző és a 334-ik §-a szerint minősülő lopás bünette miatt 8 hónapi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetett, a bíróság tehát a B. T. K. 340., 341., "24. és 57-ik §-ainak rendelkezései szerint szabta ki a vádlott büntetését s annak kiszaDásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket s a törvényben vont határokat megtartotta, ezért a B. P. 38ő-ik ij-ának 2-ik pontjára alapított semmisségi panaszok alaptalanok. A B. P. 385-ik §-ának 3-ik ])ontja alapján használt semmisségi panaszokat pedig azért kellett elutasítani, mert a megállapított súlyosító körülménnyel szemben, a szintén megállapított egyetlen enyhítő körülmény : a büntetlen előélet nem annyira nyomatékos, hogy az a büntetés kiszabásánál a B. T, K. 92-ifc ij-ának alkalmazását indokolttá tenné. A Bp. 430. és 390. §-ai szerint az a semmisségi ok, melyre a semmisségi panasz alapittatik, világosan megjelölendő; a Bp. 385. ij-ának 1. a) pontjára hivatkozás azonban azzal a kijelentéssel sem felel meg a törvény emiitett rendelkezésnek, hogy a vádlott terhére megállapított cselekmény nem bűncselekmény ; és hogy a kir. it. tábla tévesen alkalmazta a Btk. 379. és 380. ij-ait, midőn vádlottnak bűnösségét megállapította, mert ezáltal oly tény, mely törvényszerű semmisségi okot képezne, megjelölve nincsen s ez a hiány a semmisségi panasz indokolásában nem pótolható; a vádlottnak az a ki- I jelentése pedig, hogy ártatlan, a semmisségi ok megjelölésének szintén nem tekinthető. A budapesti kir. ítélőtábla (az 1903. évi decémber hó 11-én 7,225 1903. B. szám alatt következőleg ítélt: A kir. ítélőtábla a kir. tszék ítéletét a rendelkező rész azon kiigazításával hagyja helyben, .hogy az O. J. cég nem 20 koronát, hanem 40 koronát enged el követeléséből és hogy vádlott közvetlenül a csalás által, sértettet csak azon 251 K. <>] f.-nvi összeggel károsította A. G., melyet tőle felvett. Indokok : A kir. tszék ítéletében foglalt ténymegállapításokat az ott felhozott bizonyítékok alapján a kir. ítélőtábla is valónak elfogadja s ezeket még a következőkkel kiegészíti : A számlán olvasható nyomtatott figyelmeztetés, hogy annak kifizetése a cégnél teljesítendő, sértett megtévesztését azért nem zárhatta ki, mert vádlott a sértett és tanuk szerint a cég levelének felmutatásával és a fizetés követelésével ugy tüntette fel magát, mintha a fizetés felvételével meg volna bízva. A kárositási szándék azzal van bizonyítva, hogy vádlott, kinek a pénz felvételére és annak visszatartására jogosultsága nem volt, előre tudta, hogy az ő kezéhez történt fizetés érvénytelen, amidőn tehát a pénzt mégis azzal a szándékkal vette fel, hogy azt magának visszatartsa, ezt nyilván abban a tudatban tette, hogy ezáltal sértettet megkárosítja. A csalás megállapítására az az összeg képezi az alapot, melyet vádlott megtévesztés ut án sértettől illetéktelenül felvett, tehát 251 K. 61 f. Ennek felvételével a csalás be volt fejezve és ezért annak a körülménynek, hogy sértett a céggel folytatott perből kifolyólag a 251 K. 61 f.-en kívül járulékok és költségek fejében még további 241 K. 18 f.-t volt kénytelen megfizetni, csak a kártérítésre nézve van jelentősége. Ezekkel a kiegészítésekkel és részbeni helyesbbitéssel a kir. tszék ítélete, az abban felhozott és helyeseknek talált indokok alapján hagyatott helyben. A m. kir. Kúria (1904. évi szeptember hó 20-án 7,7(17 90á. B. szám alatt következő végzést hozott: A Bp. 385. ij-ának ]. a) pontjára alapított semmisségi panaszok visszautasittatnak, továbbá visszautasittatik a vádlott, semmisségi panasznak tekintendő felebbezése is, a többi semmisségi panaszok pedig elutasittatnak. Indokol': A kir. ítélőtáblának másodfokú ítélete ellen a közvédő a B. P. 385. ij-ának j, a) és c) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, «mert a vádlott terhére megállapított cselekmény nem bűncselekmény; és mert az elévülés folytán nem számitható be a vádlottnak.* Ugyanezen ilélet ellen, annak a kir. büntető tszéknél kihirdetésekor T. A. vádlott semmisségi panasznak tekintendő felebbezést jelentett be azért, «mert ártatlan», védője pedig a Bp. 385. ij-ának 1. a) és 2. pontja alapján azért használt semmisségi panaszt, «mert a kir. it. tábla tévesen alkalmazta a Btk. 379. és 380. ij-ait, midőn vádlottnak bűnösségét megállapította; és mert a büntetés kiszabásánál az enyhítő körülményeket nem vette elegendő mértékben figyelembe.» A közvédőnek és a vádlott védőjének a B. P. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett semmisségi panaszai és a vádlott semmisségi panasznak tekintendő felebbezése a Bp. 434. ij-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasitandók voltak, mert az a semmisségi ok megjelölése nélkül használtatik. A Bp. 430. és 390. §ai szerint ugyanis a semmisségi ok, melyre a semmisségi panasz alápittatik, világosan megjelölendő; a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjában azonban azzal a kijelentéssel sem felel meg a törvény emiitett rendelkezésének, hogy a vádlott terhére megállapított cselekmény nem bűncselekmény és hogy a kir. it. tábla tévesen alkalmazta a Btk. 379. és 380. §-ait. midőn vádlottnak bűnösségét megállapította, mert ezáltal oly tény, mely törvényszerű semmisségi okot képezne, megjelölve nincsen s ez a hiány a semmisségi panasz indokolásában nem pótolható; a vádlottnak az a kijelentése pedig, hogy ártatlan, a semmisségi ok megjelölésének szintén nem tekinthető. A közvédőnek a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján használt semmisségi panasza, mint alaptalan, a Bp. 437. ij-ának negyedik bekezdése értelmében azért utasittatik el, mert a Bp. 437. ij-ának első' bekezdése szerint, a kir. Kúria határozata a kir. it. tábla által valóknak elfogadott tényekre alapítandó; a kir. it. tábla pedig azt fogadta el való tényként, hogy a vád alapjául szolgáló tett elkövetése K. J. sértett felnek az 1902. évi május hó Jü-án jutott kétségtelen tudomására s ettől az időtől, vagyis megcsalatásának tudomására jutásától számítandó három hónapon belül, azaz 1902. évi augusztus hó !)-én a sértett fél, indítványát feljelenlésének beadásával előterjesztvén, inditványozási jogát a Btk. 112. ij-ában meghatározott idő alatt érvényesítette, minélfogva a Bp. 385. ij-ának 1. c) pontjában foglalt semmisségi ok nem forog fenn. Minthogy pedig a bíróság a büntetés kiszabásánál a Btk. 383., 388., Ít2., 54. és 77. ij-ainak rendelkezése értelmében a törvényben megállapított büntetési tételeket s a törvényben vont határokat megtartotta; ennélfogva a vádlott védőjének a Bp. 385. tj. 2. pontjára alapított semmisségi panasza alaptalan s az a Bp. 437. ij-ának negyedik bekezdése értelmében szintén elutasítandó volt. Városi képviselöjelölő ülésen a jelöltre vonatkozó nyilatkozat a közérdek megóvásának szempontja alá esik s igy valóság esetén nem büntetendő. (A m. kir. Kúria február 17. 1,434. sz. a.) Nem vádol az, aki a sérelmére tényleg elkövetett bűncselekményt a köteles jogsegély igénybe vevése céljából és jogos magánérdekből a hatóságnak tudomására juttatja s gyanújának alapját is megjelölve, a hatósági eljárás sikerét jóhiszeműen előmozdítani törekszik. A 260. tj. szerint meghatározott vétség létrejöttéhez, abban az esetben is, ha az a miatt terhelt egyén, mást valamely hatóság előtt büntethető cselekmény elkövetésével tényleg vádolt és ha vádja valótlannak bizonyult is, szükséges még a vádlónak a vádolásban való gondatlansága, mert a jelzett vétség a 260. S-ban foglalt meghatározásnak megfelelően akkor jön létre, ha a hamis vádnak a 227. §-ban meghatározott büntette vagy vétsége fenn nem forog. (A m, kir. Kúria 1904. június 8. 5 300. sz. a i Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A nagykanizsai tszéknél Hacker Márk Csáktornyái kereskedő ellen, bej. dec. 12, fsz. jan. P\ csh. Csolosz Jenő, tg. Wollák Rezső. — A pécsi tszéknél Weisz Ferenc mohácsi kereskedő ellen, bej. dec. 21, fsz. dec. 29, csb. Gellér Ottó, tg. Auber Ottó dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Spitzer Ferenc, helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 5, fsz. jan. 3, csb. Nitschc Győző dr., tg. Színik Lajos. — A budapesti kir. tszéknél Zoltán Farkas mosón-szolnoki kereskedő ellen, bej. ffebr, 6, fsz márc. 9, csb. Alcsuti Ágost dr, tg. iij Neugebaucr József. — A szatmárnémeti tszéknél Tivadar Sz. J. nagykárolyi cég ellen, bej dec. 12, fsz. dec. 19, csb Horváth Benő dr., tg Yetzák Ede dr — A pancsovai tszéknél Róth István helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 10, fsz dec. 15, csb. Bernhard Károly dr., tg. Gráber László dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Schwarz és Fischbein helyi jeli cég ellen, bej dec 5. fsz, jan. 5, csb. Schcrmann István dr. tg. Waigand József dr. — A gyulafehérvári tszéknél Molnár Árpád abrudbányai kereskedő ellen, bej. dec. 20, fsz. jan. 12 csb, Szőcs Ákos dr.. tg. Ligeti Lajos dr. — A kassai tszéknél Kleinman B. helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 15, fsz jan. 4, csb. Dubav József, tg. Horváth Lajos dr. — A kassai tszéknél Fodor Juliska helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 15, fsz. jan. 10, csb. Dubay József, tg. Fülöp Károly. — A temesvári tszéknél Holcz Ferenc vojteki gazdálkodó ellen, bej. elec. 17, fsz. jan 16, csb. Pavlovics Márk dr, tg. Tornya Gyula dr. — A nvitrai tszéknél Abeles Zsigmond radosnai kereskedő ellen, bej. nov. 30, fsz. dec. 30, csb. Névery Ignác, tg. Munk Mór dr. Pályázatok: A temesvári tszéknél bírói áll. nov. 19. (252) — A besztercebányai tszéknél birói áll. nov 21(253) — A nvitrai tszéknél birói áll. nov. 22. i254) — A szatmárnémeti tszéknél birói áll nov. 22 (254) — A besztercei tszéknél birói áll. nov. 22. I254I —- A zombori tszéknél birói áll. nov. 22. (254) — A nagyszőllősi jbirósásnál birói áll. nov. 23 12551 — A lugosi tszéknél aljegyzői áll. nov. 23. (255) -- A pozsonyi tszéknél aljegyzői áll. nov. 24. 1256.; Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Apatin G. L. dr. 726/904. (ea. Stand) n. e. — Békés I. K. (Szász—Srebelovszky nem érk, — Brassó W. M. dr. Ilodor—Fein (13G-Í/903. v. ea. Kovács Béla) nov. 3. rhh. rmv. — Budapest K. B. dr. Bővebb adatok hiján a kérdett ügyet nem lehet megtalálni. — Dárda B. B. Császár—Kriszt (6 )11 903. ea. Oroszyi n. e. — Majovics—Schneider 181/904. ea. Grecsíkl n. e. — Huber—Szemendics (3947/904) n. e. — Kalocsa W. S. dr. (Szrcnkú—Sánta (8371/903. ea. YVitt) nov. 4. hh. — Makó K. P. dr. 117,904. (Böngyik—Igaz) n. e. — Mezőtúr B. M. dr. Kellner—Dobos (4531/903. ea. Bene) nov. 9. hh. — Mezőtúr Sz. P. Dobos—Kellner (4531/903. ea. Benei nov. 9hh. — Liptó-Szentmiklós K. A. dr. Liptőszentmiklósi tp. — Jancsuska érk. 2i98/904. p. sz. a. Keirsa, n. e. — Baneth—Liptőszentmiklósi tp. érk. 4468 904. p. sz. a. Staud, n. e. — Szivescn várunk a cikkre. — Szepsi K. E. dr. A jövő számban, A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOWOAJA BUDAPESTEN.