A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 44. szám - A XXVII. német jogaszgyülés. (Folytatás.)

JOGESETEK TARA FELSŐBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 44. számához. Budapest, li)04 október 30. Köztörvényi ügyekben. A bérleti idö lejártával, a bérbeadó kérelmére, a bérleti jog kitörlésének a jogosított törlési nyilatkozata nélkül is helye van, mivel e jog bekebelezése csak a bérleti jogvisszony biztosítására szolgál és mert a telekk. rendt. 66. íj-ában a bérleti jogra nézve a kárpótlási jog megjelölése arra az esetre szól, ha a fennálló bérleti viszony birói árverés folytán szűnik meg, és erre vonat­kozik az 1881 : LX. t.-c. 191. § második bekezdésében foglalt rendelkezés is. A bérleti jogvisszonynak a bérleti idő lejártával történt megszűnésével tehát, a bérleti jog bekebelezésének kitör lését ezen rendelkezések nem akadályozzák. A budapesti kir. Ítélőtábla (1904. évi január 20-án 8,692 1904. p. sz. a) özv. M. K-né I. I. úgyis mint kk. M. S. T. és t. gyámja, és M. R.-nek G. S. és neje ellen bérleti jog törlése iránti telek­könyvi ügyében -végzett: A kir. Ítélőtábla az első biróság végzését megváltoztatja és az elsó'biróság végzésében jelzett bérleti jog törlésére irányuló kérelmet elutasítja; mert a telekkvileg bekebelezett bérleti jog a bérlő által esetleg követelhető kártérítési összeg biztosítására is szolgál (tkvi rendt. 66. §. és az 1881. évi LX. t.-c. 191. §.) és igy pusztán a bérleti idö letelte alapján a bérleti jog kitörlé­sének telekkvi kérvényi uton helyi adni nem lehet. A m. kir. Kúria (1904. évi'sept. 14-én 2,867 1904 p. sz. a.) végzett: A másodbiróság végzése megváltoztattatik és az első biró­ság végzése hagyatik helyben, mert a bérleti idő lejártával, a bérbeadó kérelmére, a bérleti jog kitörlésének a jogosított törlési nyilatkozata nélkül is helye van, mivel e jog bekebelezése csak a bérleti jogviszony biztosítására szolgál és mert a telekk. rendt. 66. §-ában a bérleti jogra nézve a kárpótlási jog megjelölése arra az esetre szól, ha a fennálló bérleti viszony birói árverés folytán szűnik meg, és erre vonatkozik az 1881 : LX. t.-c. 191. második bekezdéseben foglalt rendelkezés is. A bérleti jogviszony­nak a bérleti idő lejártával történt megszűnésével tehát, a bér­leti jog bekebelezésének kitörlését ezen rendelkezések nem akadá­lyozzák ; eszerint minthogy a bérleti idő a telekkönyvből kitünő­leg már lejárt, az elsőbiróság a kitörlést helyesen rendelte el. Alperes a tárgyalásra meg nem jelenvén, nem mutatta ki, hogy a házassági életközösség megbontására és visszaállításá­nak megtagadására jogos oka volt. A zombori kir. tszék (1903. évi decz. 30. 12,630/190. sz. a.) Maytr Xándor dr. ügyvéd által képviselt K. György felperesnek nem védekezett MJ T. alperes ellen házasság felbontása iránti ügyében következőleg ítélt: A felek között Bácsban az állami anyakönyvvezető előtt 1901. évi november 26-án kötött házasság az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának a) pontja alapján alperes hibájából íelbontatik s alperes a 85. §-hoz képest vétkesnek nyilvánittatik, köteles egyben alperes a költséget 15 nap a. végreh. alatt felperesnek megfizetni. .Mindkét fél egyetemleg köteleztetik a házasságvédőnek 40 kor. munkadijat 15 nap alatt megfizetni. Indokok: Felperes a közte és alperes közt kötött házassá­got az 1894. évi XXXI. t.-c. 80. §-nak a) pontja alapján azért kéri felbontani, mert öt betegség ürügye alatt elhagyván, hozzá többé vissza nem tért, sőt ingóságait is a közös lakásból elvitet­vén, kijelentette, hogy neki ő többé nem kell, hozzá többé nem tér vissza, vele élni nem akar, s mert alperes evvel a tényével a házastársi kötelességet szándékosan és súlyosan megsértette. A II. alatti jkönyv szerint felperes ama kijelentése folytán, hogy ő alperessel az életközösséget folytatni kivánja s arra a kérel­mére, hogy alperes bíróilag az életközösség folytatására felhivas­sék, alperes a 7,185'p. 1903. számú végzéssel az életközösség visszaállítására felhívatott. A III. alatti kereset szerint felperes a közte és alperes között kötött házasságot most már az idézett törvény 77. §-ának a) pontja alapján kéri felbontatni azon az alapon, mert alperes őt jogos ok nélkül elhagyván, az életközös­séget vele birói felhívásra sem állította helyre. Minthogy pedig az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-nak a) pontja szerint a házasfél, kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhanyagol, ha az elhagyástól számított hat hónap elteltével birói határozattal az életközösség visszaállítására köteleztetett és ennek a határozat­nak a bíróilag megszabott határidő alatt igazolatlanul eleget nem tett; minthogy továbbá alperes a HL, IV. és V. alatt mellékelt kézbesítési ivek szerint az 1903. évi okt. hó 7. és dec. hó 2. nap­jára kitűzött birói békéltetésekre s illetve a november hó 3-ára kitűzött jkönyvi tárgyalásra szabályszerüleg megidéztetett, azokra azonban a IV. és VI. s illetve V. alatti jkönyvek tanúságaként meg nem jelent, — bizonyítottnak vehető, miszerint alperes fel­peressel kibékülni nem akar, ugy az is, hogy alperes felperest szándékosan s jogos ok nélkül hagyta el s hogy a birói vissza­térési parancsnak a bíróilag meghatározott határidő alatt igazo­latlanul nem tett eleget; mindezek következtében a felek között kötött házasságot alperes hibájából felbontani és őt vétkesnek nyilvánítani kellett. A szegedi kir. Ítélőtábla (1904. évi március 23-án 618 P 1904. sz. a.) következőleg ítélt: Az elsőbiróság ítéletének a házassági kötelék felbontását táigyazó, hivatalból megvizsgált része vonatkozó indokai alapján helyben hagyatik. A m- kir. Kúria (1904. évi szept. 15-én 3,261/1904 P. sz. a.) következőleg ítélt: A másodbiróság ítélete az abban felhívott indokokból hely­ben hagyatik, mindazonáltal az alperes meg nem jelenésére vonat­kozó érvelésnek azzal a helyesbbitésével, hogy alperes a tárgya­lásra meg nem jelenvén, nem mutatta ki, hogy a házassági élet­közösség megbontására és visszaállításának megtagadására jogos oka volt. Az optkv.-nek az utalványra vonatkozó rendelkezéseit a állandóan követett magyar joggyakorlat is elfogadta. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1904. március hó 30. I. G. 66ö/lÖ0& p. sz.) Akkor ha felperes a keresettel érvényesített jog -- jelen esetben az ideiglenes eltartáshoz való jog - - megváltoztatása nélkül annak megállapítására ujabb tényeket hoz fel, sőt ha alperes az elsőbiróság előtti tárgyalásban az ujabban felhozott tények feletti tárgyalásba ellenzés nélkül beleegyezett, a S. E. 31. tj- rendelkezésénél fogva keresetváltoztatásról szó nem lehet; és minthogy oly esetben, midőn a felek csak nyilvános előadást kértek, azonban a tényállás az elsőbiróság iratai, illetve Ítélete alapján kellően meg nem állapitható, a S. E. 177. §-a értelmében a felebbezési biróság a felek meghallgatására tárgyalást tűzni köteles, arra tekintettel, hogy az elsőbiróság az irányban, hogy felperes különélésére tűrhetetlen magaviseletével alperes okot szolgáltatott-e vagy sem ? a tényállást meg nem állapította, a felebbezési biróság nyilván jogszabályt sértett, midőn a pert tárgyalás kitűzése nélkül nyilvános előadás utján intézte el. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa il904. április hó 10. I. G. 718/1903. p. sz.) Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a minden jogos indok nélkül különváltan élő nő is jogosult férjétől tartásdijat követelni attól az időtől fogva, midőn a nő az életközösség visszaállítása iránt a lépéseket a maga részéről megtette, hacsak a férj nem bizonyítja, hogy a neje oly magaviseletet tanúsított, melynél fogva visszafogadását megtagadni jogosult. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa I904-. évi március hó 14. G. 618/1903. sz. Az ideiglenes nőtartás iránt folyó perben ennek természeté­ből kifolyóan a fél vétkességére vonatkozó tények megállapítása nem mellőzhető. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 11904. már­cius hó 12. I. G. 62Ó/1903. p, sz.) Az, hogy valamely okirat alakilag az előirt törvényi kel­lékekkel elláttatott, nem zárja ki azt, hogy az okiratba foglalt jogügylet béltartalma tekintetében a szerződő felek szerződési akarata vizsgálat és jogi eldöntés tárgyává tétethessék. A 111 kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa(1904. évi ápril hó 13. I. G. 680/1903. p. sz.­Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az 1881. évi LIX. t.-c. 94. §-ának b) pontja értelmében a kereskedők közt kereskedelmi ügyletekből felmerült peres kérdések elbírálása: az áru és értéktőzsde választott bíróságának hatáskö­réhez csak abban az esetben tartozik, ha a felek magukat annak a kivételes bíróságnak írásban ís kifejezetten alávetették. A budapesti kir. ítélőtábla (1904. június 14-én 1,123 1904 v. sz. a.) Mezei Sándor dr. ügyvéd által képviselt Felsőmagyaror­szági bánva- és kohomü-részvénytársaság felperesnek, — Brückler Mihály ügyvéd által képviselt Actienfabrik zur Lrzeugung von Kunstdünger & Chemikalien cég alperes ellen, 3,321 K. 74 f. tőke s jár. iránti ügyében végzett: A kir. Ítélőtábla az első biróság végzését megváltoztatja, jelen kereset elbírálására a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságát illetékesnek kimondja és ugyanazt a per érdemében teendő további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Éppen az alperes által 2 /. alatt becsatolt, 1900. évi március hó 31-ik napjáról kelt, alperesi részről a felpereshez inté­zett, levél tartalma bizonyítja, hogy alperes azon kötés alapján, mely felperes és a budweisi műtrágya és vegyszergyár közt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom