A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 44. szám - A XXVII. német jogaszgyülés. (Folytatás.)

JOGESETEK TARA FELSŐBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 44. számához. Budapest, li)04 október 30. Köztörvényi ügyekben. A bérleti idö lejártával, a bérbeadó kérelmére, a bérleti jog kitörlésének a jogosított törlési nyilatkozata nélkül is helye van, mivel e jog bekebelezése csak a bérleti jogvisszony biztosítására szolgál és mert a telekk. rendt. 66. íj-ában a bérleti jogra nézve a kárpótlási jog megjelölése arra az esetre szól, ha a fennálló bérleti viszony birói árverés folytán szűnik meg, és erre vonatkozik az 1881 : LX. t.-c. 191. § második bekezdésében foglalt rendelkezés is. A bérleti jogvisszonynak a bérleti idő lejártával történt megszűnésével tehát, a bérleti jog bekebelezésének kitör lését ezen rendelkezések nem akadályozzák. A budapesti kir. Ítélőtábla (1904. évi január 20-án 8,692 1904. p. sz. a) özv. M. K-né I. I. úgyis mint kk. M. S. T. és t. gyámja, és M. R.-nek G. S. és neje ellen bérleti jog törlése iránti telekkönyvi ügyében -végzett: A kir. Ítélőtábla az első biróság végzését megváltoztatja és az elsó'biróság végzésében jelzett bérleti jog törlésére irányuló kérelmet elutasítja; mert a telekkvileg bekebelezett bérleti jog a bérlő által esetleg követelhető kártérítési összeg biztosítására is szolgál (tkvi rendt. 66. §. és az 1881. évi LX. t.-c. 191. §.) és igy pusztán a bérleti idö letelte alapján a bérleti jog kitörlésének telekkvi kérvényi uton helyi adni nem lehet. A m. kir. Kúria (1904. évi'sept. 14-én 2,867 1904 p. sz. a.) végzett: A másodbiróság végzése megváltoztattatik és az első biróság végzése hagyatik helyben, mert a bérleti idő lejártával, a bérbeadó kérelmére, a bérleti jog kitörlésének a jogosított törlési nyilatkozata nélkül is helye van, mivel e jog bekebelezése csak a bérleti jogviszony biztosítására szolgál és mert a telekk. rendt. 66. §-ában a bérleti jogra nézve a kárpótlási jog megjelölése arra az esetre szól, ha a fennálló bérleti viszony birói árverés folytán szűnik meg, és erre vonatkozik az 1881 : LX. t.-c. 191. második bekezdéseben foglalt rendelkezés is. A bérleti jogviszonynak a bérleti idő lejártával történt megszűnésével tehát, a bérleti jog bekebelezésének kitörlését ezen rendelkezések nem akadályozzák ; eszerint minthogy a bérleti idő a telekkönyvből kitünőleg már lejárt, az elsőbiróság a kitörlést helyesen rendelte el. Alperes a tárgyalásra meg nem jelenvén, nem mutatta ki, hogy a házassági életközösség megbontására és visszaállításának megtagadására jogos oka volt. A zombori kir. tszék (1903. évi decz. 30. 12,630/190. sz. a.) Maytr Xándor dr. ügyvéd által képviselt K. György felperesnek nem védekezett MJ T. alperes ellen házasság felbontása iránti ügyében következőleg ítélt: A felek között Bácsban az állami anyakönyvvezető előtt 1901. évi november 26-án kötött házasság az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-ának a) pontja alapján alperes hibájából íelbontatik s alperes a 85. §-hoz képest vétkesnek nyilvánittatik, köteles egyben alperes a költséget 15 nap a. végreh. alatt felperesnek megfizetni. .Mindkét fél egyetemleg köteleztetik a házasságvédőnek 40 kor. munkadijat 15 nap alatt megfizetni. Indokok: Felperes a közte és alperes közt kötött házasságot az 1894. évi XXXI. t.-c. 80. §-nak a) pontja alapján azért kéri felbontani, mert öt betegség ürügye alatt elhagyván, hozzá többé vissza nem tért, sőt ingóságait is a közös lakásból elvitetvén, kijelentette, hogy neki ő többé nem kell, hozzá többé nem tér vissza, vele élni nem akar, s mert alperes evvel a tényével a házastársi kötelességet szándékosan és súlyosan megsértette. A II. alatti jkönyv szerint felperes ama kijelentése folytán, hogy ő alperessel az életközösséget folytatni kivánja s arra a kérelmére, hogy alperes bíróilag az életközösség folytatására felhivassék, alperes a 7,185'p. 1903. számú végzéssel az életközösség visszaállítására felhívatott. A III. alatti kereset szerint felperes a közte és alperes között kötött házasságot most már az idézett törvény 77. §-ának a) pontja alapján kéri felbontatni azon az alapon, mert alperes őt jogos ok nélkül elhagyván, az életközösséget vele birói felhívásra sem állította helyre. Minthogy pedig az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-nak a) pontja szerint a házasfél, kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhanyagol, ha az elhagyástól számított hat hónap elteltével birói határozattal az életközösség visszaállítására köteleztetett és ennek a határozatnak a bíróilag megszabott határidő alatt igazolatlanul eleget nem tett; minthogy továbbá alperes a HL, IV. és V. alatt mellékelt kézbesítési ivek szerint az 1903. évi okt. hó 7. és dec. hó 2. napjára kitűzött birói békéltetésekre s illetve a november hó 3-ára kitűzött jkönyvi tárgyalásra szabályszerüleg megidéztetett, azokra azonban a IV. és VI. s illetve V. alatti jkönyvek tanúságaként meg nem jelent, — bizonyítottnak vehető, miszerint alperes felperessel kibékülni nem akar, ugy az is, hogy alperes felperest szándékosan s jogos ok nélkül hagyta el s hogy a birói visszatérési parancsnak a bíróilag meghatározott határidő alatt igazolatlanul nem tett eleget; mindezek következtében a felek között kötött házasságot alperes hibájából felbontani és őt vétkesnek nyilvánítani kellett. A szegedi kir. Ítélőtábla (1904. évi március 23-án 618 P 1904. sz. a.) következőleg ítélt: Az elsőbiróság ítéletének a házassági kötelék felbontását táigyazó, hivatalból megvizsgált része vonatkozó indokai alapján helyben hagyatik. A m- kir. Kúria (1904. évi szept. 15-én 3,261/1904 P. sz. a.) következőleg ítélt: A másodbiróság ítélete az abban felhívott indokokból helyben hagyatik, mindazonáltal az alperes meg nem jelenésére vonatkozó érvelésnek azzal a helyesbbitésével, hogy alperes a tárgyalásra meg nem jelenvén, nem mutatta ki, hogy a házassági életközösség megbontására és visszaállításának megtagadására jogos oka volt. Az optkv.-nek az utalványra vonatkozó rendelkezéseit a állandóan követett magyar joggyakorlat is elfogadta. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1904. március hó 30. I. G. 66ö/lÖ0& p. sz.) Akkor ha felperes a keresettel érvényesített jog -- jelen esetben az ideiglenes eltartáshoz való jog - - megváltoztatása nélkül annak megállapítására ujabb tényeket hoz fel, sőt ha alperes az elsőbiróság előtti tárgyalásban az ujabban felhozott tények feletti tárgyalásba ellenzés nélkül beleegyezett, a S. E. 31. tj- rendelkezésénél fogva keresetváltoztatásról szó nem lehet; és minthogy oly esetben, midőn a felek csak nyilvános előadást kértek, azonban a tényállás az elsőbiróság iratai, illetve Ítélete alapján kellően meg nem állapitható, a S. E. 177. §-a értelmében a felebbezési biróság a felek meghallgatására tárgyalást tűzni köteles, arra tekintettel, hogy az elsőbiróság az irányban, hogy felperes különélésére tűrhetetlen magaviseletével alperes okot szolgáltatott-e vagy sem ? a tényállást meg nem állapította, a felebbezési biróság nyilván jogszabályt sértett, midőn a pert tárgyalás kitűzése nélkül nyilvános előadás utján intézte el. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa il904. április hó 10. I. G. 718/1903. p. sz.) Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a minden jogos indok nélkül különváltan élő nő is jogosult férjétől tartásdijat követelni attól az időtől fogva, midőn a nő az életközösség visszaállítása iránt a lépéseket a maga részéről megtette, hacsak a férj nem bizonyítja, hogy a neje oly magaviseletet tanúsított, melynél fogva visszafogadását megtagadni jogosult. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa I904-. évi március hó 14. G. 618/1903. sz. Az ideiglenes nőtartás iránt folyó perben ennek természetéből kifolyóan a fél vétkességére vonatkozó tények megállapítása nem mellőzhető. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 11904. március hó 12. I. G. 62Ó/1903. p, sz.) Az, hogy valamely okirat alakilag az előirt törvényi kellékekkel elláttatott, nem zárja ki azt, hogy az okiratba foglalt jogügylet béltartalma tekintetében a szerződő felek szerződési akarata vizsgálat és jogi eldöntés tárgyává tétethessék. A 111 kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa(1904. évi ápril hó 13. I. G. 680/1903. p. sz.Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az 1881. évi LIX. t.-c. 94. §-ának b) pontja értelmében a kereskedők közt kereskedelmi ügyletekből felmerült peres kérdések elbírálása: az áru és értéktőzsde választott bíróságának hatásköréhez csak abban az esetben tartozik, ha a felek magukat annak a kivételes bíróságnak írásban ís kifejezetten alávetették. A budapesti kir. ítélőtábla (1904. június 14-én 1,123 1904 v. sz. a.) Mezei Sándor dr. ügyvéd által képviselt Felsőmagyarországi bánva- és kohomü-részvénytársaság felperesnek, — Brückler Mihály ügyvéd által képviselt Actienfabrik zur Lrzeugung von Kunstdünger & Chemikalien cég alperes ellen, 3,321 K. 74 f. tőke s jár. iránti ügyében végzett: A kir. Ítélőtábla az első biróság végzését megváltoztatja, jelen kereset elbírálására a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságát illetékesnek kimondja és ugyanazt a per érdemében teendő további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Éppen az alperes által 2 /. alatt becsatolt, 1900. évi március hó 31-ik napjáról kelt, alperesi részről a felpereshez intézett, levél tartalma bizonyítja, hogy alperes azon kötés alapján, mely felperes és a budweisi műtrágya és vegyszergyár közt az