A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 42. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

300 A JOG után, a Kúria másodelnökévé nevezték ki s mint ilyen, a főrendi háznak is tagja volt. A budapesti ügyvédi kör választmánya Szohncr Lajos elnök­lete alatt f. hó 6-án tartotta első ülését a téli évadban. Az ülésen több az ügyvédi kart közelről érdeklő kérdés vitattatott meg. A pozsonyi ügyvédi kamara, az érdemleges ügyvédi munkadijat szerfelett alacsony mérvben való megállapítását illustráló, igen érdekes ujabbi adatokat közölt a választmánynyal. (Lásd alább.) A kör helyiségeit a rendes hétfőf 'ísjutörtöki összejöveteleken sürün látogatják a tagok és a körélet^feén élénknek Ígérkezik. Több felolvasó-est is tervbe van >véve., Soíd Simon dr. a szövet­kezeti törvényjavaslatról, fiajufr$!2gr&ándor dr. az északame rikai egyesült államok igaz^ü^*?w|£-''' tognak előadásokat tar­tani. A kör tagjai között téli'*|flíglizó létesítése iránt is mozgalom indult meg. < A pozsonyi ügyvédi kamarától. 358 1904 sz. Az érdemleges ügyvédi munka díjazása tárgyában van sze­rencsénk következő adatokat közölni, u. m. 1. A kir. Kúria gyakorlatából. 1,661/1902 sz. ítélettel 15,000 korona értéket meghaladt') szolgalmi jog érvényesítése iránti per­ben kidolgozott felebbezés dija fejében, a másolási költséggel együtt, 12 koronát. II- A pozsonyi kir. ítélőtábla 1902 g. 51/3 sz. ítéletével 1,000 kor. perben a felülvizsgálati kérelemre adott válaszért a bélyeg­gel és postabérrel együtt 12 kor. 45 fillért állapított meg. III. A nyitrai kir. törvényszék 6,344/1901 sz. ítéletével 40,000 kor. jelzálogi terhek törlése iránti r. perben a felperesi ügyvéd­nek 142 kor. 50 f. költséget állapított rneg, ámbár a kész kiadás megközelitette a 100 koronát. IV. A pozsonyi kir. törvényszék: Í. 5,016 1897 sz. ítéletével 20,000 koronát érő ingatlanok tulajdonjoga iránti perben, a melyben a felek 3—4 ives perirato­kat váltottak, a mellékletek száma meghaladta a 40-et, a kihall­gatott tanuk száma 70-néI több, egy tanúnak a kihallgatása 5 napot vett igénybe, a készkiadás 300 koronánál több, 450 korona dijat és költséget állapított meg. 2. 13,003/1901 sz. ítélettel 3,135 korona törvényes osztály­rész iránt indított perben, a melyben a tanúkihallgatás két napot vett igénybe és birói szemle is volt, a felperesi ügyvédnek 120 korona költséget állapított meg, holott készkiadása volt 174 kor. 05 fillér. 3. 397/1883 sz. ítélettel zálogváltási perben, a melyben a rendes periratokon kivül 17 jegyzőkönyvi tárgyalás volt, az alpe­resi képviselőnek 500 korona költséget állapított meg. Azt az Ítéletet a kir. ítélőtábla feloldotta és póteljárást rendelt. Volt ismét több jkvi tárgyalás és szakértői szemle. Ezek után a törvény­szék uj ítéletet hozott és az alperesi ügyvédnek már csak 200 korona költséget állapított meg. 4. 12,272 1899 sz. ítélettel 30,000 korona értékű perben a készkiadásokkal együtt 218 kor. 30 f. költséget állapított meg. Előfizetés birói kényszer mellett. Megjöttek az idők, amidőn már a jogi szaklapokról is elénekelhetjük majd a régi verbunkos nótát: Már minálunk verbuválnak kötéllel, elviszik a szegény legényt, ej-huj kötéllel . . Ez a nóta jut eszünkbe, amidőn egy vidéki jogi szaklapban a következő előfizetési komoly intelmet olvassuk: Kérjük előfizetőinket, hogy az előfizetési határidő lejárta után továbbra is küldött folyóiratunknak mindjárt a legközelebbi számát utasítsák vissza, vagy pedig arról, hogy folyóiratunkat továbbra nem kívánják, a lejárat után azonnal (még a legközelebbi szám vétele előtt) értesíteni kegyeskedjenek; mert különben, ha ezek egyikét sem teszik, folyóiratunkat továbbra is megrendeltnek tekintjük s hátralékkövetelésünkre nézve Szegeden megjelenő folyóiratunk Szegedre beküldendő előfizetési árának fizetési helyére nézve illetékes szegedi községi bíróságnál perelni leszünk kénytelenek. A hiányos csomagolás akkor is megállapítandó, ha a láda fedőlapját tartó szögek az áru súlya folytán kijöttek. Egy üveg­lapokat tartalmazó ládát a vasút közegei megfordítván, az üveg természetes súlyánál fogva a tartószögek meglazultak s az üveg­lapok a földre esvén, eltörtek. A peres uton követelt kártérítést a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék nem ítélte meg. Indokok : Az Ü. Sz. 28. §. (3) bekezdéséhez kiadott V. póthatározmány értelmében a vasúti áruküldemények csomagolására használt eszközöknek oly tömöreknek és ellenállás kifejtésére alkalmasak­nak kell lenniök, hogy az árudarabok különös elővigyázat alkal­mazása és tartalmuk károsodása nélkül kezelhetők legyenek és hogy a csomagolás alkata a szálitással járó rázkódtatások folytán változást ne szenvedjen. Ugyanazon póthatározmány d) pontja előírja, hogy az ily ládáknak' szilárd és akkép összeillesztett oldal­falakkal keíl ellátva lenniők, hogy azok a tartalom súlya alatt ki ne domborodjanak s az eresztékek ki ne táguljanak. Miután azonban a kérdéses láda fedőlapját tartó szögek pusztán az áru természetes súlya által gyakorolt nyomás következtében kijöttek; nyilvánvaló, hogy a fedőlap nem volt az áru súlyához képest kellőleg odaerősítve. A hiány a dolog természeténél fogva nem volt külsőleg felismerhető, mivel a feladáskor nem lehet azt megállapítani, de a vasút fuvarozási teendőinek sürgőssége és tömegessége folytán különben sem vizsgálhatja, hogy a külsőleg ép göngyöleg bir-e a tartalom súlyának megfelelő ellenállási képességgel, vagy nem ? Minhogy pedig a csomagolásnak külsőleg fel nem ismer­hető hiányából eredő kárért az Ü. Sz. 58. §-ának (3.) bekezdése értelmében nem a vasút, hanem a feladó felelős, a vasút nem tartozik kártérítéssel. Ha nem maga az áru, hanem csak a csomagolás neme lett helytelenül bevallva, fuvardijpótlék nem szedhető be. Egy kocsi­rakomány alma következő bevallással adatott fel: «alma alle rin­fusa>. Ennek ellenében megállapittatott, hogy az alma zsákokba volt csomagolva. A vasút ennélfogva felemelte a fuvardijat és helytelen bevallás miatt fuvardijpótlékot is szedett be. A fél a fuvardijpótlékot visszakövetelte, mivel fuvardijpótlék csak a tar­talom helytelen bevallása esetén szedhető be, itt pedig a tartalom helyesen lett almával bevallva, mert a vasút tényleg almát szál­lított. A vasút elutasította őt, mivel a fuvardijpótlék mindig beszedhető, midőn a vasút megkárosítása céloztatik, mint a jelen esetben is, amennyiben az ömlesztett alma fuvardija olcsóbb, mint a zsákokban szállitotté. Perre kerülvén a dolog, a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsai). 784 903. sz. ítéletével a fél álláspontját fogadta el helyesnek és a vasutat a fuvardijpótlék visszafizetésére kötelezte. Az üzletszabályzet 53. 7. pontja szerint a fuvardijpótlék kizárólag csak akkor fizetendő, ha a tartalombevallás történik helytelenül. Tartalom alatt pedig szorosan az illető áru maga, nem pedig az áru csomagolása értendő. Ez alapon nem vehető helytelen tartalomvallásnak, ha az áru csomagolása lett helytelenül bevallva és igy a fuvardijpótlék beszedése jogtalan. Libaper egy vasút ellen. Egy levágott libaküldemény '•> nappal és 12 órával későbben érkezett meg, mint kellett volna. A címzett nem vette át a küldeményt, mire a vasút elárveréztettc a libákat és a befolyt egész árverési összeget, valamint az egész fuvardijat kiutalványozta a félnek. A fél nem vette fel a pénzt, hanem a vasút ellen nagyobb kártérítési összeg erejéig keresetet indított, amelyet az elsőbiróság részben meg is itélt neki. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbe­zési tanácsa az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatván, felperest keresetével egészen elutasította. Felperes kifejezetten beismerte, hogy. az alperes a kereseti áru elárverezéséből befolyt 133 korona 04 fillért és az áru után beszedett egész fuvardijat í 1 korona 93 fillért neki nemcsak felajánlotta, hanem ki is utalta, ugy, hogy azt a felperes bármikor felvehette volna. Nem vitás tehát az, hogy alperes azt a téritményt, melylyel a szállítási határidő túl­lépése miatt az üzletszabályzat 87. §-a szerint a felperesnek tar­tozik, a felperes részére kiutalta. Ennél nagyobb vagy teljes kártérítést azonban a szállítási határidő elmulasztása miatt a fel­peres csak akkor követelhetne, ha bebizonyítaná, hogy a kár a vasút csalárdságából vagy vétkes gondatlanságából származik. Üzletszabályzat 88. i>-a.) Magában véve azonkörülmény azonban, hogy a vasút a szállítási határidőt 3 nappaltl2 órával túllépte (mely körülmény álapján felperes a vasuttására nem alkalmas, mert a szállítási határidőnek túllépését egy vétkes gondatlanságát vitatja), a vétkes gondatlanság megállapi magában vétkes gon­datlanságnak minősíteni nem lehet. De nem állapitható meg a kereseti kárkövetelés jogossága a szállított árunak megromlása alapján sem. Mert az üzletszabály­zat 77. ij-ának 1. pontja szerint a vasút oly áruknál, melyek saját­szerű természeti minőségüknél fogva belső megromlás veszélyének vannak kitéve, az ebből a veszélyből keletkezett kárért nem felel és ugyané szakasz 2. pontja szerint, ha a bekövetkezett kár, az eset körülményeihez képest, az emiitett veszélyből eredhetett, az ellenkezőnek bebizonyításáig az vélelmeztetik, hogy a kár tényleg az illető veszélyből keletkezett. Az pedig köztudomású, hogy a levágott libának husa, ter­mészeténél fogva, a belső megromlás veszélyének kitett áru s igy — amennyiben felperes nem bizonyította, hogy a megromlás más okból keletkezett, vagy hogy a szabályszerű szállítási határ­idő alatt be nem következhetett — a fenforgó esetben is azt kell vélelmezni, hogy a megromlás az üzletszabályzat 77. fc;. 1. pontjában körülirt oly veszélyből származott, amelyből eredt kárért a vasút felelősséggel nem tartozik. Minthogy a kifejtettek szerint felperes részére az a kár­összeg, melyre a szállítási határidőnek túllépése alapján, az üzlet­szabályzat K7. §-a alapján igényt tarthat, már a per megindítása előtt kiutalványoztatott s annak felvétele csupán az ő akaratától függött és minthogy ugyancsak a kifejtettek szerint, a részére az üzletszabályzat 87. §. értelmében kiutalványozott összegnél nagyobb kártérítést nem igényelhet, kereseti követelése alaptalan. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. J<V.LAf RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom