A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 39. szám - A német jogászgyülés

276 A JOG Erre megkezdték a szakbizottságok működésüket, melyről más alkalommal teszünk említést. A jogászgyülés fó'sulya ezen szaktanácskozásokban összpontosul, — ellenben az egyes kérdések feletti szavazás teljesen felesleges és mellőzése felette kívánatos. Egyes kérdések mesteri fejtegetése és megoldása, mint pl. Strokah fejtegetése arról, hogy miből állhat a kártérítési igény a kölcsönös szerződésnek nem teljesítése okából — a német birod. törvénykönyv szerint; valamint Klein osztályfőnök fényes megoldása a kartell problémájának, — minden szavazás nélkül is általáno$ helyeslésre és elfogadtatásra számithatnak. Irodalom. A felebbezési tárgyalás jegyzökönyve a polgári ]K I rendtartási tervezetben. Irta Vájna Elemér dr. Nagyon megszívlelendő dolgok azok, amiket szerző úgyszólván kapuzárás előtt ajánl, Ls ezért ide iktatjuk az alig 15 oldalra terjedő kis röpiratból az alábbiakat. «A jelenlegi sommás eljárás nem tartalmaz kijelentést, mi vetessék fel a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvbe. Tudjuk gyakorlatból, hogy talán minden kir. törvényszéknél egyelőre meglitografált vagy nyomtatott jegyzökönyvet vesz a felebbezési tanács jegyzője maga elé, melyben szépen oda van irva : «felebbező fél kéri egészben — részben — az I. birói Ítéletet megváltoztatni stb. és «az ellenfél kéri az ítélet helybenhagyását, a felebbező félnek költségben való elmarasztalását,)) természetes a nem szükséges szavak kihúzatnak, — mire jön ez a pár szó : a felek az ügy érdemében tárgyalnak.)) Ennek az érdemi tárgyalásnak eleget teendő, a felebbező fél hivatkozik egy csomó uj tanura, vagya már kihallgatott tanuk újbóli vagy más kérdésre is leendő kihallgatására, vagy iratoknak beszerzését, felolvasását kéri melyek kezében vagy az elleniéi birtokában vannak, szemletartást, szakértőket kér, szóval ami csak — nézete szerint — az ügy tisztázására s az itélet megváltoztatására irányulhat. Hazai törvényszékeink — alig egy pár kivételével — ezekből a kérelmekből és a nem felebbező, esetleg csatlakozó fél kérelméből, bár ez is ellenbizonyítást ajánl, semmit sem vesznek jegyzőkönyvre. Hiába kérik órákon keresztül, hiában ismétlik kérésüket, legtovább egyikmásik biró egy papírra reá veti : tanukat ad föl, — uj tanuk N. N., s azzal, bár egy szó is a jegyzőkönyvbe föl volna véve az elmondottakból, az uj bizonyítékokról, ítélethozatalra vonul vissza. Némely törvényszéknél a visszavonulás előtt, más helyen meg azután olvastatik a jegyzőkönyv. Megpróbáltam nem egyszer, hogy a jegyzőkönyvre megtegyem az észrevételt, hogy a tárgyalás főbb mozzanatai, a fölajánlott bizonvilás bevétessék a jegyzőkönyvbe, de mindannyiszor letorkoltak, hogy «a törvény nem irja elő, mi vétessék a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvbe," —- «elég garancia az ő személyök,» — «a birőság tudja a maga feladatát,)) — stb. stb., s én egyrészt igazat adva, hogy a sommás eljárás nem intézkedik erről, nem kényszerithettem semmikép a bíróságot. Az itélet indokolásában vagy van, vagy nincs említés a nóvumokról, s ha van is — csak ugy odavetve, — ha nem a felebbező javára hozatott meg az itélet. Ennek biztosi tásáért emelek szót . . . Minthogy a törvény nem intézkedik, mi vétessék jegyzőkönyvre, a felebbezési biróság használva ez alkalmat, jegyzőkönyvre nem vesz semmit. Az ügy felülvizsgálat alá kerül, a hol a Tervezet 589. §-a szerint a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás az irányadó. így van az jelenleg is a sommás eljárás 197. §. 1. pontja szerint.. . A felülvizsgálati eljárás tehát azt veszi alapul a sérelmek felsorolásánál, vájjon a jegyzőkönyv mit tartalmaz. Mert e részben csak a tárgyalási jegyzőkönyv és esetleg mellékletei használhatók fel. És, ha mit sem tartalmaz ? «A felülvizsgálatnak hely nem adatik,» ez a válasz. Egy izben tizenegy alaki sérelmet hoztam fel, részben tanú, — szakértő kihallgatásának kérelmezése, — részben iratok beszerzése, felolvasása, peres felek között váltott iratok felmutatásának kérelmezése iránt, mely kérelmeimet a felebbezési biróság egyszerűen mellőzte, a felülvizsgálati biróság figyelmen kívül hagyta, a sérelmeket nem orvosolhatta, mert «a jegyzőkönyvben nyoma sincs, hogy azok felvételét kérelmezte vagy előterjesztette volna..) Magyarul mondva: hazugságban maradtam, Pedig, ha megemliti a jegyzőkönyv, hogy ezeket kértem, talán máskép dönti el az ügyet. Erről a birói szabadságról kell törvényileg intézkedni. . . A felülvizsgálati kéréseknek, hol alaki jogszabály megsértése panaszoltatik, 85—9CV/°-a utasittatik vissza. Mert mit orvosoljon, ha nincs jegyzőkönyvbe felvéve a sérelmesnek jelzett körülmény ? Es ki a hibás ? Láttam egy izben, perben nem állottam, hogy a törvény hézagossága miatt és a biróság kényelmeért miként kellett 900 koronán felül fizetnie az alperesnek, mert sem az első, sem a másodbiróság a peres felek között létrejött okiratokat nem engedte felolvastatni, becsatolni. Az alperes, nyomorult székely kisgazda volt, tönkre ment. Évek multán szegényjogon perújítással élt, s változás állván be ugy áz alsó, mint a felebbezési biróság tagjaiban, a perújításnak a hivatkozott okirat alapján hely adatott. . . Az indokolás 502. §-a csak a beismerést méltatja, meiy szerint a beismerés hatályát a felebbezési biróság előtt csak akkor tartja meg, ha jegyzőkönyvre van véve; de a jegyzőkönyvre vett beismerés már «szabad mérlegelés)) tárgya. Hát különös fegyver is a biró kezében az a «szabad mérlegelésn. De a jegyzőkönyvezés a beismerésre mégis szükséges. De csak járásbirósági eljárásban. Mert nem nagy bizodalma van az&indokolás szerkesztőjének az egyes biróság iránt! A felebbezési tanács az már más, az itélet szerkesztése 3 biró ellenőrzése alatt áll, aggodalom nélkül érvénvesülhet a Tervezet 406. §-ának az a szabálya, mely szerint az ítéletben * foglalt ténvállás a felek szóbeli előadására nézve teljes bizonyíték és nincs ok arra, hogy a beismerés figyelmen kivül maradhasson amiatt, mert jegyzőkönyvbe véve nincs. És a bírónak tévedni nem lehet-e és nem szabad-e? Ugy gondolom, hogy aki kitálalta nálunk a szabad mérlegelés remek intézményét, — a birók jogi képzettségére és a gyors munkálkodásra volt tekintettel, hogy a kevésbbé képzettek is indokolhassanak. Ezért kivánja a józan, tiszta ész, de meg az élet, ez a nagy mester, hogv kellő garancia legyen nyújtva a perlekedők kezé-_ ben jogaik megóvására. De nemcsak maguk a peres felekre, de a képviselőikre is oltalom kell saját megbízóikkal szemben. A fél nincs jelen a tárgyaláson, vagy eskü alatt akarja kihallgattatni magát, eltávozik a tárgyaló teremből';'a képviselője uj bizonyítékokat ád, vagy kéri kihallgattátni felét eskü alatt; nem fogad el a biróság nóvumokat, nem rendeli el a biróság eskü alatti kihallgatását, — tehát jegyzőkönyvre sem veszi és az itélet indokolásában sem emliti fel, mert könnyebb így ezek nélkül indokolni, — miféle garanciát nyújt a biróság az ügyvédnek, hogyha a fél kérdőre vonja, hogy megbízását nem teljesitette kellőkép ; honnan igazolja azt, hogy valóban előterjesztettc-e a kérelmeket ? Hivatkozzék az ellenfélre, vagv a birokra ? . . . Javasolnám, hogy vétessék be a javaslatba és ebből kifolyólag a felebbezési eljárásban a Tervezet 5,02. §-a kiegészítendő akképpen : - ((Jegyzőkönyvbe való felvétel által, vagy a jegyzőkönyvhöz bemellékelt iratok által tanusitandók különösen a peres felek által a tényállás kiegészítésére és bizonyitás felvételére irányuló kérelmek és nyilatkozatok.)) Ha ezek a kiegészítések a törvényben is benn foglaltatnak, megnyugvással fogjuk a Tervezetet ez irányban is fogadni, mert e helyek kötelezővé teszik a bíróságokat betartani a törvény intézkedéseit a szabad mérlegelés ellenében.» Vegyesek. Katona Béla halála. A magyar ügyészi kar szegényebb lett egy európai műveltségű régi tagjával, Katona Béla koronaügyészhelyettes a gömörmegyei Csetnck községben f. hó 20-án este 8 órakor hirtelen meghalt. Az elhunyt Koimá Sándor iskolájában nevelkedett és a kiváló képzettséggel, a közügyekért, a művészetekért melegen érző szívvel az emberszeretet nemes érzelme párosult nála. Lapunk is egy hű barátját vesztette benne, ki számos érdekes közleményünkhöz — kiváltkép a büntetőjogi statisztika terén — az anyagot szolgáltatta. Katona Béla dr. koronaügyész-helyettes 1855. január 27-én született Borosjenőn. Jogi tanulmányainak elvégzése után 1874-ben a birói pályára lépett s Kecskemétre kinevezték joggyakornoknak. Két év múlva jog- és államtudorrá avatták s 1877-ben a zilahi törvényszékhez kinevezték jegyzőnek. 1880-ban Kecskemétre alügyésznek nevezték ki. Kecskeméten csak három évet töltött, mert kinevezték Budapestre az ügyészséghez. Alig volt egy évig Budapesten, a halál elragadta mellőle ifjú hitvesét. Ez a szerencsétlenség annyira megtörte Katona Bélát, hogy elkívánkozott vidékre. Lúgosra nevezték ki kir. ügyésznek, később a temesvári kir. ügyészség élére állították. Két évvel később Kozma Sándor főügyész maga mellé vette s Katonát ekkor nevezték ki főügyész helyettesnek s 189ö-ben, amikor a koronaügyészséget szervezték s Hammersberg Jenő lett a koronaügyész, ő lett az első koronaügyész-helyettes s a kir. Kúrián képviselte a koronaügyészséget. Ebben a diszes állásban maradt élete fogytáig, mindenha nagy szeretettel s igazságérzettel viselvén a közvádló nehéz tisztét. Számos emberbaráti intézmény : a Jogvédő Egyesület, amelynek elnöke volt, a Gyermekmenhely, a Rabsegélyző Egyesület lelkes támaszukat veszítik benne, helyettes nagymestere volt a magyarországi szabadkőművesek szimbolikus nagypáholyának és vezérembere a Képzőművészeti Társulatnak, aminthogy mindig bőkezű és lelkes mecénása volt a magyar művészetnek. Az eperjesi jogakadémia tanrendje az 190-4—1905. tanév első felére. A) Kötelezett tantárgyak. I. évfolyam. Bevezetés a jog- és államtudományokba, heti 2 óra. Előadó tanár E. Nagy Olivér dr. - - Római jog, heti 8 óra. Előadó tanár Horovitz Simon dr. — Magyar alkotmány és jogtörténet, heti 7 óra. Előadó tanár Mikler Károly dr. — II. évfolyam. Jogbölcselet, heti 6 óra. Előadó tanár Ercky István dr. — Magyar magánjog, heti 5 óra. Előadó tanár Raffay Ferenc dr. — Nemzetgazdaságtan, heti 5 óra. Előadó tanár Flórián Károly dr. — III., vagyis jogtud. évfolyam. Büntetőjog, heti 5 óra. Előadó tanár Horovitz Simon dr. — Peresés perenkivüli eljárás, heti 5 óra, előadó tanár Obetkó Dezső dr. — Kereskedelmi és váltójog, heti ö óra. Előadó tanár Obetko Dezső dr. — Osztrák magánjog, heti 6 óra. Előadó tanár Raffay Ferenc dr. — IV., vagyis államtud. évfolyam. Politika, heti 5 óra. Előadó tanár Nagy Olivér dr. — Magyar közigazgatási jog, heti 5 óra. Előadó tanár Ercky István dr. — Egyházijog, heti 5 óra. Előadó tanár Mikler Károly dr. — Magyar pénzügyi jog, heti 5 óra. Előadó tanár Flórián Károly dr. — B) Speciá'l-kollégiumok. •.Művelődéstörténet, heti 4 óra. Előadó tanár Szlávik Mátyás dr. — Bölcselettörténet, heti 4 óra. Előadó tanár Szlávik Mátyás dr. — Pénzügyi jogi szeminárium, heti 1 óra. Előadó tanár Flórián Károly dr. — Közgazdasági seminárium, heti 1 óra. Előadó tanár Flórián Károly dr. —- Gyakorlati kérdések a perjogból, heti 1 óra. Előadó tanár Obetkó Dezső dr. — Kiváló politikusok, heti 2 óra, Előadó tanár E. Nagy Olivér dr. — Az angol alkotmány, heti 1 óra. Előadó tanár E. Nagy Olivér dr. - Közjog; viszonyunk Ausztriához, heti 1 óra. Előadó tanár. Nagy Olivér dr. — A konzuli bíráskodás, heti 1 óra. Előadó tanár E. Nagy Olivér dr. Magánjogi seminárium, heti 1 óra. Előadó tanár Raffay Ferenc dr. — A gyermekvédelem (190LXXI. t.-c), heti 2 óra. Előadó tanár Máriássy Béla dr. — Közigazgatásjogi szeminárium, heti 1 óra. Előadó tanár Ereky István dr. — Angol nyelv, heti 2 óra. Előadó tanár Obetkó Dezső dr. —: Francia nyelv, heti 2 óra. Előadó tanár Obetkó Dezső dr. — Olasz nyelv, heti 2 óra. Előadó tanár Obetkó Dezső dr. — A *-gal jelzett speciál-kollégium olyan, mely a fennálló szabályok értelmében a négyévi tanfolyamon keresztül egyszer okvetlenül hallgatandó. PHXM RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.