A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 38. szám - Német jogászgyülés

152 hó 8-án bejelentett felebbezés indokolását ugyanazon hó 26-án adta be. Érdemben : A törvényszék ítélete indokainál fogva s főként azért hagyatott helyben, mert pótmagánvádló a közte és vádlott közt létrejött azzal a megállapodással, hogy a ház vételárát vádlottnak 3—4 év alatt vissza-, helyesen kifizeti, vádlott köteles lesz a házat neki átengedni, a háznak nem tulajdoni, hanem csak visszavásárlási jogát szervezte meg; azt pedig azáltal, hogy a vételárat a kikötött határidő alatt ki nem fizette, elvesztette, mielőtt vádlott a ház tulajdonjogát a fiára, majd N. Danicára irattá át; ezek az átírások tehát pótmagánvádló jogát máinem érintették. (1903, december hó 28-án, 3,300. sz.) A m. kir. Kúria: A pótmagánvádlónak a B. I'. 385. §-a 1. a) pontjára alapított semmisééi panasza folytán : a semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A pótmagánvádló azért jelentett be semmiségi panaszt a B. P. 385. £-ának 1. a) pontja alapján, mert a vádbeli cselekmény bűncselekmény tényálladékát állapítja meg. Ez a perorvoslat azonban alaptalan, mert a tábla által valóknak eltogadott tények szerint a szerbittebei 1,601- sz. tjkvben felvett házra vonatkozóan vádlott és a sértett fél között az a megállapodás jött létre, hogy ha a sértett fél a vádlott által bírói árverésen megvett háznak vételárát 3—4 év alatt vádlottnak visszafizeti, akkor vádlott köteles ezt a házat a sértett félnek tulajdonába visszabocsátani, mely megállapodás által a sértett fél a házra vonatkozóan csak visszavásárlási jogot szerzett, azonban a vétclái t a kikötött határidő alatt meg nem fizette és e mulasztás következtében visszavásárlási jogát elvesztette, még mielőtt vádlott a kérdéses házat fiára, majd N. Danicáia irattá volna át. Minthogy pedig e tények szerint a vád alapjául szolgáló tett sem a közokirathamisitás, sem a csalás, vagy valamely más büntetendő cselekménynek tényálladékát nem állapítja meg: ennélfogva a B. P. 385. tj-ának J. a) pontjában megjelölt semmiségi ok vádlott terhére nem forogván fenn, az alaptalan perorvoslat a B. P. 437. ij-ának 4. bekezdése értelmében elutasítandó volt. (11104. április lít-én, 3.6Q2. sz.) A sztrájkbizottság elnökének abbeli cselekménye, hogy dologban levő munkások között egy munkáscsoport élén megjelenve, az előbbieket fenyegetésekkel munkájuk abbanhagyására igyekezett rábirni, kimeríti a Btk. 177. i<-ába ütköző magánosok elleni erőszak vétségének tényálladékát s ezért a felhivoít szakaszban megállapított büntetéssel volt sújtandó. A nagyváradi kir. törvényszék (19113. évi dec. 22. 18,787/(.I03. B. sz. a.) magánosok elleni erőszak vétsége miatt vádolt B. G. elleni ügyében itélt: A kir. tszék mint felebbezési büntetőbíróság a kir. jbiróság itéleténnk felebbezett részét az Ítélet rendelkező részében meghatározott tényállásnak azzal a helyesbítésével, hogy vádlottat azért mondja ki a Btkv. 177. §-ba ütköző magánosok elleni erőszak vétségében bűnösnek, mert vádlott 1903. évi július hó 29-én N.-Váradon a napszámosok sztrájkja alkalmával, mint a sztrájkbizottság alelnöke egy munkás-csoport élén megjelent sértett félnek dologban volt munkásai között, és ott fenyegetések mellett a dolgozó munkásokat a munka elhagyására bírta, indokai alapján helybenhagyja, mégis az indokolásnak is azzal a kiegészítésével, hogy a bizonyított tényállás szerint, vádlott a munkában álló munkások között több helyütt egy csoport munkás élén megjelent és azokat fenyegetések között a munka elhagyására birta, az ítéletnek nem felebbezett részét nem érinti. A m. kir. Kúria (P.I04 aug. 30-án 7,345/^04. B. sz. a.) i>égzett: A semmisségi panaszok elutasittatnak. ///Jokok: B. G. vádiott és védője részéről a kir. tszék, mint felebbviteli biróság ítélete ellen a Bp. 385. §-ának f) pontja alapján semmisségi panasz jelentetett be azért, mert a vádlott cselekménye a munka abbanhagyására nézve tisztán csak a reábeszélés jellegével bírt és igy nem büntethető. Tekintve azonban, hogy a kir. tszék által valónak elfogadott és a Bp. 437. §-ának első bekezdése szerint, a kir. Kúria határozatának és alapul szolgáló azok a tények, hogy a vádlott, mint a sztrájk-bizottság alelnöke, 1903. évi jul. hó 29-én N.-Váradon, a napszámosok sztrájkja alkalmával egy munkás-csoport élén a sértett félnek dologban volt munkásai között megjelent és fenyegetések mellett a dolgozó munkásokat a munka abbahagyására birta, figyelemmel a Btk. 177. S-ának második bekezdésére, büntetendő cselekmény tényálladékát kimerítik, tekintve, hogy e szerint a biróság a bűncselekmény tényálladéka megállapításának kérdésében a büntetőtörvény megfelelő rendelkezéseit nem alkalmazta tévesen : ugyanazért a semmisségi panaszokat, mint alaptalanokat, a Bp. 437-ik ij-ának negyedik bekezdéséhez képest elutasítani kellett. A férjet neje fölött a házi fegyelmi jog meg nem illeti s ezért a házastárson ejtett könnyű testi sértés büntethetősége a férji hatalom okából meg nem szűnik. A fehértemplomi kir. tszék (1904. január 29-én 588 1903. B. sz. a.) könnyű testi sértés vétsége miatt vádolt L. T. elleni ügvben következőleg itélt: A kir. törvszék a kir. járásbíróság Ítéletét indokai alapján és még azért is helybenhagyja, mert vádlottat férji minőségében sértett nejével szemben a házi fegyelem joga meg nem illeti, s a BP. 480. §-a alapján arra kötelezi vádlottat, hogy L. M. sértettnek a mai tárgyalással felmerült költségeimén 11 koronát 15 nap alatt megfizessen. A m. kir. Kúria (1904. szept. ]-én 7,395/1904. B. sz. a.) következőleg végzett: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: Vádlott ugyanis a BP 38Ő. tj-a 1. c) pontjának megfelelően a büntetést kizáró azon a semmiségi okon jelentett be semmiségi panaszt, mert a terhére rótt testi sértést házastársán fegyelmi jogának gyakorlása közben követte el. liz a semmiségi panasz azonban alaptalannak és mint ilyen a ^ BP. 437. !?. negyedik bekezdése éltelmében elutasitandónak találtatott; mert vádlottat házastársával szemben házi fegyelem joga nem illeti meg és igv a vitatott büntetést kizáró semmiségi ok nem forogván fenn,'a kir. törvényszék ebben a kérdésben a BTK. megfelelő rendelkezéseit nem alkalmazta tévesen; hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok pedig nem észleltetett. A büntetés enyhítése végett általánosságban használt semmisségi panasz az elsőbiróság által a BP. 432. £-ának első bekez dése alapján visszautasítandó. A bpesti kir. itélö tábla (1904. évi március ló-én 1780 1904. B. sz. a.) erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés kísérletének büntette miatt vádolt G. J. elleni ügyben itélt: A kir. ítélő tábla a kir. tszék Ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy a G. J. vádiott terhére megállapított, erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés kísérletét nem vétségnek, hanem bűntettnek minősiti, vádlott főbüntetését tíz (10) hónapi börtönre, a mellékbüntetésül kiszabott hivatalvesztés tartamát pedig három (3) évre felemeli és a börtönbüntetésből a kiállott előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság által a btkv. 94. §-a alapján két (2) hónapot kitöltöttnek vesz. Egyebekben a kir. itélő tábla a kir. tszék Ítéletét nem érinti. Tndokok: Minthogy a vádlott által elkövetett bűncselekmény súlyosabb beszámítás alá esik és az elsőbiróság ítéletében felhozott enyhítő körülmény nem oly nyomatékos, hogy a büntetésnek a btkv. 66. §-a alapján börtönről fogházra való leszállítását indokolttá tenné, ezért vádlott büntetését megfelelően felemelni s ezzel összefüggőleg magát a cselekményt vétség helyett bűntettnek minősíteni kellett. Többi részében az elsőbiróság Ítélete felebbezés és hivatalból észlelendő semmiségi hiányában hagyatott érintetlenül. A m. kir. Kúria (1904. aug. 30-án ."8841904. B. sz. a.) i>égzett: A felfolyamodás elutasittatik. Indokok: A kir. it. táblának másodfeku ítélete ellen G. J vádlott "a büntetés enyhítése" végett semmiségi panaszt, az ezt visszautasító végzés ellen pedig felfolyamodást használván, védője ezt indokolta is. Minthogy azonban általánosságban a büntetés enyhítése végett a semmiségi panasz használhatása a törvényben ki van zárva, minélfogva a vádlott semmiségi panasza mint törvényben kizárt, a B. P. 432-ik £-ának első bekezdése értelmében törvényszei üen utasíttatott vissza: az alaptalan felfolyamodás a B. P. 379-ik ij-ának negyedik bekezdése értelmében elutasítandó volt. Kivonat a Budapesti KözlÖny-böl. Csődök: A nagykanizsai tszéknél Braun Samu keszthelyi keres kedő eiien, bej. okt. J.Ö, fsz. nqy. li, csb. Füikey Ödön, tg. Szabó Pál— A nyitrai tszéknél Markstein Dávid negyedi lakos ellen, bej. okt; 21, fsz. nov. 11, csb. Névery Ignác, tg. Guth Jenő dr. — A Veszprém1 tszéknél Bódogh János pápai cég eiien, bej. nov. 8, fsz. nov. 23, csb. Misley Sándor dr., tg. Szenté János. — A kecskeméti tszéknél Tóth Gábor nagykőrösi szabó eiien, bej. nov. :• 0, fsz. dec. 23, csb. Szebásztiáni Károly, tg. Króhiich Pál dr. — Aszabadkai tszéknél Klein Dávidné zentai kereskedő ellen, bej. nov. 12, fsz. dec. 1, csb. Kindris Gábor, tg. Boromisza János. Pályázatok: A besztercei tszéknél albirói áll. szept. 20(210). — A hosszuaszói jbiróságnál aljegyzői áli. szept. 30 i210>. PA1.LA8 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOVDÁJA BUOAPESTEN Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Beszterce W. A. dr. Vm. Alapok-Láni érk. 6,318/903. p. sz. a. eiöa. Szász, n. e. -- Sajovits-Scherf érk. 8.660/E0'. p. sz. a. előa. Frink, n. é. — Brassó W. J. dr. Indig b. ü. nem. érk. — Dárda N. K. dr. Schneider —Majorits érk. 181/904. v. sz. a. előa. Grecsák n. e. Bánits-Maximovits érk. 3,2 )3/ 904. p. sz. a. előa. Gyárfás n. e. — Császár Kriszt érk. 6,511 904. p. sz. a. előa. Oroszy ne-- TheiszPetz érk. 1,268/904. sz. a. előa. Asztalos, máj. 31 hh. - Erzsébetváros J. Gy. dr. Schuller- Schuller érk. 6,023/904. p. sz. a. előa Pecháta, n. e. - Hodságh L. F. dr. Kanya-Richter (1,911/904. p. előa. Avedik, mar nem Vaszihevics) és Hódsági Tp.-Diener 34/903. p. előa. Jokuthy n. c. Kecskemét Gy. B. Magyar b. ü, \\ 473/904 b) előa. ujabban Nagy S. - Kecskemét K. J. Tóth-Kalmár ügyről a jövő szambán. - Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Albu- Kis érk 7,731/904 sz. a. eloa. Lgry, n. e. - Takarékpt.-Mátis nem található (van ilyen: rp.-Puscanu Aron v. Kölönti László) - Pécs K M dr A lövő szambán. - Sátoraljaújhely Cs. L. dr. 7,497/904. q. (előa. Vermesi rn h:5sz,Tet- - Szabadka V. S. dr. Andrásy-Andrásy 4,o43/903. eltí^ Sttaud) szept. 7, rhh. rmv. - Szepesszombat L. K. rr'A MPC^McajUnka l2'691/9°3- előa. Vermes, szept 9 hh. - Újvidék C. A. M. dr. Sztanojev— Nov 1 J