A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 37. szám - A svájci részvényjog reformja

148 eljárási, valamint a már felmerült és még felmerülendő tartási költségeket a fennálló szabályok értelmében térítse meg a kir. államkincstárnak, ezen bűnügyi költségeket azonban vádlott vagyonának az eljárási költséget sem fedező csekély értékénél fogva az 1890. évi XLIII. t.-c. 4. §-ának rendelkezéséhez képest egyelőre be nem hajthatóknak nyilvánitja. Indokok: Az esküdtszék hétnél több igennel válaszolt a főkérdésre s ez által vádlottnak a főkérdésben foglalt cselekménye miatti bűnösségét 7-nél több szavazattal megállapította, másrészt pedig elesett a szüksége annak, hogy a Btk. 425. $-ába ütköző tűzvész okozás vétségének tényálladékát tartalmazott kisegítő kérdésre is feleljen. Miután pedig a főkérdésben foglalt cselekmény a Btk. 422. S-ába ütköző és a 423. §í h pontja szerint minősülő gyújtogatás bűntettének alkateíemét képezi és miután az esküdtszék a főkérdésre adottfelelettel azt is megállapította, hogy vádlott a beszámithatóságot kizáró öntudatlan állapotban nem volt, a cselekmény elkövetése idejében őtet bíróilag is bűnösnek kellett kimondani. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek vette a vádlott fiatal korát, büntetlen előéletét, részbeni beismerését, ittassága és atyja általi bántalmazása következtében előállott izgatott lelki állapotát, az okozott kár nem nagy voltát, továbbá, hogy a leégett ház az ő tulajdonát is képezte és hogy tényleg nem következett be a szomszédos házakat leégéssel fenyegető veszély; súlyosító körülménynek tudva be azonban, hogy a reá nézve mással közös tulajdont képezett házat apja iránti indokolatlan bosszúból gyújtotta fel és hogy csak a véletlenen múlott, hogy a szomszédos házak le nem égtek. Ezen enyhítő körülmények számánál fogva indokoltnak találta azonban a Btk. 92. §-ának alkalmazását s ennek alkalmazásával, dc a súlyosító körülmények figyelembe vételével szabta ki a büntetést. Az ítélet egyéb rendelkezése a felhívott $-okon alapszik. A m. kir. Kúria 111(14 július 26. í<>,773 1904. sz. a.) végzett: A semmiségi panasznak hely adatik, az esküdtbíróság ítélete az azt megelőző főtárgyalási eljárással együtt, a Bp. 427. §. 5. pontja alapjárt, a Bp. 437 §. második bekezdése értelmében (404. § első bekezdés) megsemmisíttetik, és az esküdtbíróság uj eljárásra utasittatik. Indokok: A fővégtárgyalási jkönyv tartalma szerint, az esküdtbíróság elnöke a védő •'és a közvádló részéről, a pótesküdtekre vonatkozólag gyakorolni kívánt visszavatési jogot el nem fogadta. Minthogy azonban a B. P. 344. 345. és 34ö. §§-ainak egybevetéséből kitetszőleg a pótesküdtekre nézve a sorsolásnak ugyanezen szabályai állanak, mint a melyek a rendes esküdtekre nézve mérvadók; minthogy ebből folyólag oly esetben, amidőn pötesküdtek is alkalmaztatnak, az esküdtszék megalakitottnak csak akkor tekinthető, ha a rendes és a pótesküdtek együttes számához mérten eszközöltetett a sorsolás, a Bp. 345. $-nak végbekezdésében kiemelt módon ; minthogy a sorsolás ilyetén befejezése előtt, a visszavetési jogot ki nem merített feleknek eme j-og gyakorolhatásától történt elüttetésük folytán az esküdtszék megalakitottnak kimondható nem lett volna: nem tekinthető az esküdtszék szabályszerűen alakitottnak. Miért is a Bp. 427. §. í. pontjában foglalt semmiségi okra fektetett panasz alapos lévén, a semmiségi panasznak helyt adni, és az esküdtbíróság ítéletét az azt megelőző főtárgyalási eljárással együtt megsemmisíteni és az esküdtbiróságot uj eljárásra utasítani kellett. A bejelentett semmiségi panasz egyéb része tárgytalanná válván, e tekintetben intézkedés szüksége fenn nem forog. Jóllehet a terhelt nem tartózkodik magyar területen s eddigelé magyar hatóság hatalmába sem került; de mivel a btk. 8. ij a értelmében büntető eljárásnak van helye, a kir. Kúria a BP. 26. £ ának rendelkezéséhez képest, tekintettel arra, hogy a terhelt Sasvár községi illetőségű, ez a község pedig a szenici kir. jbiróság területén fekszik : az eljárásra ennek a járásbíróságnak illetékességét állapította meg. A m. kir. Kúria (1904. aug. 10. 6,783/1904. B.) Külföldön elkövetett csalás vétségével terhelt E. Mihály bécsi lakos, magyar honos elleni bűnügyében végzett: Ezen ügyben való eljárásra, a szenici kir. jbiróság illetékessége állapittatik meg. Indokok: E. Mihály jelenleg bécsi lakos, magyar honos, a német birodalom területén Majna melletti Offenbachban lakó S. és F. cég által a bécsi cs. kir, rendőri igazgatóságnál csalás vétsége miatt feljelentetvén, a most nevezett rendőrigazgatóságnál a nyomozási iratokat azzal az értesítéssel tette át a nyitrai kir. ügyészséghez, hogy a terhelt a Nyitra-megyében fekvő Sasvár községének 1896. szept. 7-ről kelt értcsitése szerint odavaló illetőségű. A fentebbi tényállás szerint, jóllehet a terhelt nem tartózkodik magyar területen, s eddigelé magyar hatóság hatalmába sem'ketült: de mivel a btk. 8. §-a értelmében büntető eljárásuak van helye: a kir. Kúria a B. P. 26. §-ának rendelkezéséhez képest tekintettel arra, hogy a terhelt a hatósági értesítés szerint Sasvár községi illetőségű, ez a község pedig a szenici kir. jbiróság területén fekszik: az eljárásra ennek a járásbíróságnak illetékességét állapította meg. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Kérvényezőnek az ügyvédjelöltek lajstromába való felvétele képesítési okmány hiányából tagadtatott meg; már pedig az erre alapított megtagadó határozat ellen az 1874 : XXXIV. t.-c. ti. i<-ának étolsó bekezdésében felhívott 7. §-a szerint felebbezésnek helye nincs. A temesvári ügyvédi kamara (1904. ápr. 16. P.^ 458/1904. sz. a.) G. M. ügyvédjelöltnek a lajstromba való felvétele iránt következőleg végzett: Kérelmező felvételi kérvényével elutasittatik, mert a kérvényhez mellékelt, a kecskeméti államvizsgálati bizottmány által 1873. jul. 17-én 43. sz. a. kiállított államvizsgálati bizonyítvány az 1874. évi XXXIV. t.-c. íh i?-ának a) pontjában előirt feltételnek, mely államvizsgákat követel, nem felel meg. A m. kir. Kúria (1904. június 2H-án 5,740/904. sz. a.jkövctkező végzést hozott: A felebbezés visszautasittatik, mert kérvényezőnek az ügyvédjelöltek lajstromába való felvétele képesítési okmány hiányából tagadtatott meg; márpedig az erre alapított megtagadó határozat ellen az 1874 : XXXIV. t.-c. 11. ij-ának utolsó bekezdésében felhívott 7. §-a szerint felebbezésnek helye nincs. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Ugyanazon követelés iránt több rendbeli kereset alapján különböző egyének ellen indított perben az Ítéleti illeték annnyiszor rovandó le, a liány Ítéletet hoz a biróság. (9,470,903 P. sz.) Oly szerződés alapján, mclylycl a szülök vagyonukat gyermekeiknek teljes ellátás és ezen/elül pénzösszegben kikötött évi járadék fejében azzal adják át, hogy ha a természetbeni ellátást igénybe venni nem akarnák, gyermekeik az ellátás helyett pénzösszegben bizonyos évi járadékot tartoznak fizetni: addig, míg a gyermekek szüleiket ellátják, esupán a készpénzben fizetett éijáradék után követelhető a tőkekamat és járadékadó. (28,349/903. P. sz.) Illetéktelen a magyar királyi közgigazgatási biróság a községeknek oly panaszai felett határozni, amelyek az adózók egyénenkinti leszámolása álkalmával felmerült költségek ellen irányulnak. (4,067/903. P. sz.) Megrongált postacsomagok kézbesítése alkalmából a postaigazgatóságokhoz benyújtott panaszok és az ezek alapján hozott határozatok ellen intézett felebbezések bélyegmentesek. (4,189/903. P. sz.) Az elárverezett ingatlan vételárának felosztása alkalmából kifizetésre bejelentett kincstári követelésnek előnyös tételként történt sorozása ellen érvényesített panaszok elbírálására a magy. kir. közigazgatási biróság nem illetékes. (19,121/903. Érvénytelen szerződés alapján eszközölt helytelen telekkönyvi bejegyzés törlése után bejegyzési illeték nem követelhető. (10,276/903. P. sz.) Nem értékesített váltók visszakövetelése iránt indított per tárgya — az ítéleti illetek megállapítása szempontjából — meg nem becsülhető. (18,982/903. P. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A pécsi tszéknél Kohn Hermann monboródi kereskedő ellen, bej. okt. 3, fsz. okt. 12, csb. Gellér Ottó, tg. Mosonyi Géza dr. Pályázatok: A szegedi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 17 1201 >. — A pancsovai tszéknél aljegyzői áll. szept. 20 (202). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Debrecen B. D. dr. Szathmáry-Mohácsi (271—272/1904> nincs elintézve. PALLAS RÉSZVÉNY TÁR8A6ÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. y„ Rudolf-rakpart 3.