A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 36. szám - Reformok az ipari törvényhozás terén. 2. [r.]

A JOG 251 kórházakba szállítani. Napjainkban, miként az a legújabb jelentésekből és hivatalos közlésekből megállapítható, a francia nyilvános jótékonysági irodák több mint l.2<)0,0(>0 öregembernek nyújtanak állandó segélyt. Tekintve az arányokat, láthatjuk, hogy azért emberbaráti tekintetekből, — minden látszólagos és siiriin hangoztatott elmaradottságunk dacára is, - nincs oly sok okunk a kétségbeesésre, bárminő gyenge lábon áll is még nálunk a szegényügy. A francia javaslatnak csak az az egyedüli fogyatékossága, hogy a szegény-segélyzésfe jogosultak korhatárát nagyon magasan állapítja meg • ha jól tudom 7< > esztendő a minimum ; de a fenti statisztikai adat szerint igy is szép számmal fognak részesülni áldásaiban. * Ipartörvényünk teljes mértékben megérett a revízióra. Ha az nem lenne tervbe véve, sürgetnünk kellene azt az eddigieknél is nagyobb erővel. Erősen bízunk a reviziónális bizottság ama jól megfontolt szándékában, hogy az uj ipartörvény nagyfontosságú intézkedései sorában a munkaidő, a munkaközvetítés, a munkásképviselet, a munkásvédelem, a munkabeszüntetések és kizárások, a gyermekek, fiatal munkások és nők munkaidejének szociális szempontból is életbevágó kérdései, mind tényleg kellő figyelemben részesüljenek. Vegyesek. Hands off. Tudvalévő, hogy a kölcsönösség elvéből folyőlag a magyar bíróságok ítéletei Ausztriában is feltétlenül végrehajthatók és osztrák bíróságok részéről felülvizsgálat tárgyát nem képezhetik. Ezen eddigi állandó joggyakorlatba rést ütött a bécsi legfőbb Ítélőszék: 1904. évi május lti. kelt ítéletével (közölve a Juristische Blátter f. é. 28-ik számában) és helyt ád az adós kifogásainak a végrehajtás elrendelése ellen. Végrehajtást szenvedett nem a végrehajtási eljárás keretén belül élt jogorvoslattal, hanem önálló keresettel lépett fel a végrehajtást foganatosító bíróság előtt, a végrehajtás alapjául szolgáló ítéletnek hatályon kívül helyezése iránt, — és ezen kérelemnek az összes fokú osztrák bíróságok helyt is adtak, — tekintet nélkül arra, hogy evvel a magyar bíróságok hatáskörébe illetéktelenül beleavatkoztak. Ha módjában is áll az osztrák bírónak egy külföldi, (de nem magyar) itélet végrehajthatóságát megtagadni, — ugy semmiképen sem áll jogában magát az Ítéletet is hatálytalannak nyilvánítani. Felhívjuk igazságügyi kormányzatunk figyelmét ezen most bizonyára már gyakrabban ismétlődő — esetre és kérünk mielőbbi orvoslást. Kihágási bíráskodás a fővárosi rendőrség területén. Az általunk már méltatott állami rendőrségi jelentés szerint ] 903-ban kihágási feljelentés érkezett 86,405 (89,445); éspedig 73,345 férfi, 19,269 nő ellen == 92,614 (84,917). Ebből Ítélettel befejeztetett 68,043 (04,528) vagyis az összes feljelentések 79°/o-a. A legnagyobb ügyforgalom esik a VII, utána a VIII. és VI. kerületre. Halál, visszavonás, beszüntetés és áttétellel nyert befejezést: 7,697 (1 o,t5-21) ügy. Pénzbüntetés befolyt az országos alapra 127,335 K 08 f. (133,043 K. 78 f.). Itt a'bejelentési hivatal - melynek bíráskodása csupán a bejelentések elmulasztására terjed, 5*346 (9,765) esetben történt feljelentés alapján 15,170(21,233) K.-val szerepel, így olvassuk ezt a jelentés 50-ik oldalán; a 250 oldalon közzétett kimutatás azonban 17,180 K.-át mutat ki, csupán az országos alapra, - ha a rendőrség még oly kevés súlyt is fektet a statistikai adatokra, ily szembeötlő hibáknak még sem volna szabad clőfordulniok. A főv. szegényalap javára befolyt 36,609 K. 78 f. (37,507-28), az újpestire 1,143 (1,413) K. ; a rákospalotaira 212 (223); a vöröskeresztegylet javára 100 K.; az orsz. hajós-segélyalapra 200 K. ^ 165,600 46 (172,48606.) A zülllő gyermekek gondozása és elhelyezése tekintetében a rendőri jelentés szerint némi javulás állott be. Összefügg ez valószínűleg avval, hogy sok gyerek ma már mint hirlaprikkancs becsületes módon keresheti kenyerét. A lefolyt évben 398 volt a 16 éven aluli terheltek száma, mig 1902-ben 913. A letartóztatottak közt volt 87 16 éven aluli gyermek. Éppúgy a fogház és toloncügyosztályban is 379 16 éven aluli gyerek volt elzárva, mig 1902: 416. A többször büntetett fiuk száma lényegesen csökkent; kétszer volt elzárva 83 (156), 3-szor 32 (91), 4-szer 16 (7;, ötször 1 (6), 6-szor 2 (9), 7-szer 2 (3), 8-szor 2 (5). Javitó intézetbe került 33 fiu (15) Csavargás miatt a főv. rendőrség jelentése szerint 1903-ban büntetve volt: 902 férfi, 317 nő; ismételt csavargásért 1,753 férfi, 307 nő = 3,279 (4,049). Koldulás miatt clzáratott l;483 férfi, 545 nő =--= 2,028 (2,466). Feltűnő nagy a legélénkebb utcák járdáin a földön vonszolkodó nyomorékok száma, kiket akaratuk ellenére is valamely szegényházban el kellene helyezni. Tiltott visszatérés miatt büntettetett 2,519 egyén (2,894.) Közigazgatási elbánás alá került a tolonc ügyosztályban 23,352 égyén (26,443). Ebből eltoloncoltatott 9,435 (10,939.) Kényszerutlcvéllel 7,615 (8,966). A főváros területérő! kitiltatott: 693 (1,139). Ételadag kiosztatott 155,837, a minek költsége, 2,647 K. 7 f. és fejenkint átlag 1694 fillért tesz (186,048 ételadag 28,225 K. 58 f. = fejenkint 1517 f. költség.) — Számítás dolgában gyenge lábon áll a rendőri jelentés; itt is a fenti 2,647 K. 07 f. helyesbítendő 264JÍJ8 K. 78 fillérre. A bánásmód a. letartóztatottakkal csak olyan, amint tavaly volt; állítólag javitó (r!) és a kiskorúakra nevelő hatással, de hol van mindennek az élő tanúbizonysága ? Ott, a hol a kiskorúak hivatásszerű csavargókkal és gonosztevőkkel egy kenyéren élnek és egy helyiségben őriztetnek, ott javításról szó nem lehet. Az ily frázisok legkevésbé valók egy komoly jelentésbe, mely nem akar fölebbvalójának Potemkinfélc falvakkal kedveskedni. Az iskolai oktatást egy apáca végzi, aki a gyermekeket irni, olvasni és számolásra tanítja és nekik célszerű (apáca által kiválogatott) olvasmányt is juttat. Az újságírók szövetsége a mult évben a fogház és toloncházat megtekintette és megelégedésének (?!) elismerő cikkekben adott kifejezést. Ily bejelentett látogatások értékéről kár sok szót vesztegetni, — és épugy kevés suly fektetendő a laikus és felületes riporterek véleményére. Hogy ezen megjegyzésünk nem pusztán gáncsoskodás szüleménye, ezt a jelentés következő szavai igazolják: «a fegyház és toloncház . . legjelentékenyebb hiányát képezi, hogy a fürdőhelyiségek elégtelenségénél fogva, a felnőttek és serdülő korban levők mind nem zárathatnak külön el!» Teljesen egyetértünk a jelentéssel, midőn a kényszerdologháznak felállítását újból sürgeti; a megrögzött csavargók és koldusoktól csak igy szabadulhatna a társadalom. Százszor többet érne ez minden kitiltás és toloncozásnál, mely a jelentés beismerése szerint is <>a remélt javitó hatással rendszerint nem bir», sőt budapesti illetőségű csavargóval szemben nem is alkalmazható. Tolonc uton elszállíttatott 4,274 egyén, mint átkelési tolonc továbbittatott 1,820 6,094 egyén. Nem lehetne-e az evvel járó költséget, mely a költségvetés szerint 22,700 K.-ra rug — egy kényszerdologház felépítésére fordítani? Ettől eltekintve a kisérő őrszemélyzet is szabadulna egy terhes munkától és más célokra v.Vna fordítható. Lehetséges, hogy ma, midőn az obstrukció többé nem bénítja a kormánynak működését, ezen kívánat is teljesedésbe megy — ha ugyan méltatják a jelentést a kellő figyelemre. Volt eset elég, ahol ez nem történt és azért kételyünk is némileg jogosult. A közúti és helyi érdekű vasutak által a fővárosban okozott balesetek száma volt 129, köztük 19 halálos kimenetelű. Rendőr gyógykezeltctt: kórházban 671, járólag 1,813. Rendőri Irlurtóztatottak közül megvizsgáltatott 13,566 férfi és 4,914 nő. Ezek közül bujakóros betegségben szenvedett 146 férfi és 383 nő. Orvosi szakvélemény rendőrileg előállított elmebetegek megvizsgálásáról kiállíttatott 198 fl 19). Gyógyintézetekbe szállíttatott 245 elmebeteg (119). Rendőri boncolás 274 eszközöltetett; köztük 44 akasztott, 55 meglőtt, 28 vizbefult, 20 mérgezett. Öngyilkossági kísérlet volt 404 (460). Górcsövi vizsgálat volt 14; a nemi szervek váladékánakj gonococcus tartalmára, ondószálcsákra, vérsejtekre stb. diagnostika és forensis szempontból való górcsövi vizsgálata 57 esetben történt. r. I. A pozsonyi kir. jogakadémiának évkönyve az 1903—1904. iskolaévről, a főiskolának 120-ik eltöltött évéről számol be. A tanári testület tagjai: 1. Fésűs György igazgató, a magyar és európai jogtörténet és egyházjog ny. r. tanára; 2. Vutkovich Sándor, a jog- és államtudományi bevezetés, az alkotmányi és kormányzati politika, a magyar közjog és európai nemzetközi jog ny. r. t.; 3. Mandello Gyula, a nemzetgazdaságtan, pénzügytan és a pénzügyi jog ny. r. t.; 4. Falcsik Dezső a váltó- és keresk. jog, a peres és perenkivüli eljárás ny. r. t. ; 5. Oberschall Pál, a jogbölcsészet és a büntetőjog ny. r. t.; 6. Kováts Ferenc, a magyar közigazgatási jog és-a magyar állam statistikájának ny . r. t.; 7. Pázmány Zoltán a római jog ny. r. t. (Rentmeister Antal nyugalomba vonult tanárnak utódjaképen). Előadók továbbá Fischer Jakab dr., a tszéki elmekórtanból, Zsigárdy Aladár dr. a tszéki orvostanból, PávaiVajna Gábor a közigazgatási egészségtanból. Helyettes előadó : Katona Móric dr. a magyar magánjogból. A bölcsészeti tanfolyam tanárai: id. l'utkovich Sándor a magyar nyelvészet és irodalomtörténet, valamint a bölcsészet ny. r. t, Ortvay Tivadar az egyetemes és a magyar történelem ny. r. t., Wertheimer Ede az egyetemes történelem ny. r. t. Az első alapvizsgálati bizottság elnöke: Fésűs György, a másodiké: Mandello Gyula; a jogtudományi államvizsgálati bizottság elnöke : Oberschall Pái ; az államvizsgálati bizottság elnöke : l'utkovich Sándor ifj. A két utóbbi bizottságnak számos kültagja is van, kiknek sorában Porubszky Jenő kir. Ítélőtáblai tanács elnökét, Aixinger László, Zabán Lajos, Tahy Mihály táblai bírákat, Füzcsséry Tibor főügyészhelyettest, Brolly Tivadar Pozsony város polgármesterét, Klempa Bertalan alispánt, Sohár Pál posta- és távirdaigazgatót, Mauks Endre pénzügyi tanácsost stb. látjuk. Az első évi tanfolyamnak volt 116, a másodiknak 99, a harmadiknak 73, a negyediknek 60 hallgatója. I. alapvizsgálatra jelentkezett 132, ebből képesittetett 82 ; a Il-ikra 117, ebből képesítetett 78; államtud. alapvizsgára 14, ebből képesittetett 12; jogtud. államv. 16, ebből képesittetett 11. A könyvtár állaga 22,106 kötet 109,555 K. 05 f. értékben.