A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 33. szám - Az igazságügyi költségvetés tárgyalása

132 A JOG Indokok: A kir. ítélőtábla ítéletével meg van állapítva, hogy vádlott, ki a «Bajai Friss Újság, cimü naponkint megjelenő újság kiadója, a lapnak föntebb megjelölt számaiban az országgvülés tárgyalásairól tudósításokat tett közzé, a nélkül, hogy a törvényben előirt biztosítékot letette volna. E tényállás mellett mindkét alsó fokú bíróság azért mentette fel vádlottat, mert ama körülményeket nem találta politikai tárgyak körül forgóknak, és pedig azért nem, mert a bevádolt cikkek az országos ügyeket nem teszik, «önálló bírálat > tárgyává. Ez a felfogás nem felel meg a törvény értelmének. Minden közlemény, mely az államcélok megvalósításának módjával foglalkozik, politikai tárgvak] körül forog és az 1898: XVI11. t.-c. 30. §. szempontjából nem tesz különbséget az, hogy az ily tartalmú elmélkedés magának a lapnak szerzeménye-e vagy más forrásból van véve, avagy politikával foglalkozó testületben vagy gyülekezetekben tett nyilatkozatokat közöl-e. Az ily nyilatkozatok vag) tárgyalások közlését, amennyiben ez az 1848: XVIII. t.-c. 30. ij-ban meghatározott feltételek teljesítése nélkül történik, nem menti az id. törv. 14. >?-a, mert az ott megjelölt tárgyalásokat, amennyiben politikai tartalmúak, csak oly lap közölheti, mely politikai körülmények kiadására jogosítva van. Minthogy ezek szerint e vádba helyezett tettben megvannak az 1848: XVIII. t.-c. 31. $-ban meghatározott büntetendő cselekmény ismérvei, az alsófoku bíróságok tévesen alkalmazták az anyagi btő törvényt, midőn vádlottat büntetendő tényálladék hiányából felmentették. ítéleteik tehát a bp. 4Ö7. §. .'i. bek. érteim, megsemmisítendők voltak és a törvénynek megfelelő ítélet volt hozandó, mert a közléseket egy akaratelhatározással, üzletszerüleg tette. A büntetés kiszabásánál enyhítőnek vétetett, hogy vádlott eddig csak kihágásokért volt büntetve és beismerése; súlyosítók hiányában a btk. U'2. 5;-a alkalmaztatott. Az elsőfokú bíróság ítéletének a kir. tszék által is elfogadott indokolása szerint a vészfék csak a vonat megállításával elkerülhető vagy enyhíthető közveszély fennforgása esetén volna használható. Ámde a vasúti szabályzatból kitűnik, hogy a vészféket az utasok vagy a vonat biztonságának veszélyben forgása esetén szabad használni; kétségtelen tehát, hogy valamely utas testi épségének veszélyeztetése esetén a vészfék használatára jogosít. Az a körülmény, hogy valamely utas, a biztonságának veszélyeztetését feltüntető állapotot csak színleli, a vészfék használatára vonatkozó jogosítvány igénybevételét nem gátolhatja; hacsak a vészfék használója a színlelésről tudomással nem bírt. A m. kir. Kúria (1904. június 8-án 5,291. sz. a.) testi épség elleni kihágás miatt vádolt H. Dániel elleni bünperben, a koronaügyész által a jogegység érdekében használt perorvoslat tárgyában következőleg ítélt: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kiiriondatik, hogy a vasúti vonatokon levő vészféknek a vasúti szabályzatban tiltott ok nélkül való használata által elkövetett, a kih. Btk. 111. i?-ában körülirt testi épség ellen, kihágás tényálladéka nem forog fenn abban az esetben, ha a vészfék használója valamelyik utas biztonságának veszélyeztetését a körülményekből alaposan következtethette. Megsértették tehát a törvényt a bpesti büntető jbiróság és a budapesti kir. btő tszék Ítéleteivel annyiban, amennyiben, H. Dániel vádlottat a vészféknek ok nélküli használata által elkövetett, a kbtk.l 11 .§-ban meghatározott testi épség elleni kihágás miatt büntették, habár megállapítottnak vették, hogy vádlott azért használta a vészféket, mert az egyik utas testi épségét veszélyezettnek látta. Egyúttal pedig mindkét alsó fokú bíróság ítélete hatályon kívül helyeztetik és H. Dániel vádlott a vád és következményei alól felmentetik. Indokok: H. Dániel 1903. febr. 3-án d. u. Szabadkáról Bpestre utazván, a vonaton volt, előtte ismeretlen egy női utas a miatt, mert férje Szabadkán a vonatról lemaradt, sikoltozni kezdett, összeesett és ájultnak látszott, mire H. Dániel a többi utasok unszolására a vészféket meghúzta és a már menetben volt vonat megállapítását idézte elő, a minek bekövetkeztével az emiitett nő leszállott és az állomásra visszament. Ezen tényállás alapján a bpesti kir. btő jbiróság 1903. jun. 2-án 1903. B. XIV. 177/4 sz. a. hozott Ítéletével H. Dánielt a kbtk. 11. ij-ában meghatározott testi épség elleni kihágásban bűnösnek nyilvánította és akbtk. 21, §. alkaimazásával behajthatatlanság esetén egy napi elzárásra átváltoztatandó 10 korona pénzbüntetésre mint fő- és 10 korona pb. mint mellékbüntetésre Ítélte cl. Vádlottnak, a bűnösség megállapítása miatt közbevetett felebbezésére felülvizsgált ezt az ítéletet, a bpesti kir. btő tszék az 1903. aug. 4-én megtartott felebbviteli tárgyalás alapján 3(5,778. sz. jogerős ítéletével a fő- és mellékbüntetésnek behajthatatlanság esetén 12—12 órai elzárásra átváltoztatandó 4—4 Kra való leszállítása mellett egyébként helybenhagyta. Mindkét alsófoku bíróság valónak fogadta el azt, hogy H. Dániel vádlott a vele utazott nő ájult állapotát látva, annak testi épségét veszélyezettnek tarthatta; ennek dacára azonban megállapítottnak vette, hogy vádlott a vészféket a vasúti szabályzatban meghatározott indok nélkül használta, a mennyiben az elsőfokú bíróság ítéletének a kir. tszék által is elfogadott indokolása szerint a vészfék csak a vonat megállapításával elkerülhető vagy enyhíthető kódrészéi) fenforgása esetén volna használható. Ámde a nevezett vasúti szabályzatból kitűnik, hogy a vészféket az utasok vagy a vonat biztonságának veszélyben forgása esetén szabad használni; kétP ÁLLAS RÉSZVÉNY TÁR6/ ségtelen tehát, hogy valameh utas testi épségének veszélyeztetése a vészfék használására jogosít. Az a körülmény, hog\ valamely utas a biztonságának veszélyeztetését feltüntető állapotot csak^ színleli, a vészfék használatára vonatkozó jogosítvány igénybevételét nem gátolhatja; hacsak a vészfék használója a színlelésről tudomással nem bírt. Nyilvánvaló ezekből, hogy az alsófoku bíróságok a törvényt megsértették, midőn vádlott bűnösségét a vészfék indok nélkül való használatával elkövetett, a kbtk. 111. §-bw meghatározott testi épség elleni kihágás miatt kimondották, dacára azon megállapításnak, hogy vádlott az elájultnak látszott nő biztonságának veszélyeztetését a körülményből alaposan következtethette. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani stb. kellett. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Az okirattól járó illetek követelésének joga - tekintet nélkül arra, vájjon az okirat bejelentési kötelezettség ala esett-e vagy sem — elévül, ha az illeték-követelés keletkezésétől számított öt év alatt nem vettetik ki. (18,729/1903. P. sz,) Válóperben a békéltetési eljárásról felvett jegyzőkönyv bélyegmentes. 112.12í-/1903. P. sz.) Gyógyszertárnak, illetőleg gyógyszertan jognak bérbeadásából eredő jövedelem, — tekintet nélkül arra, vájjon a gyógyszertár személy- vagy reá/jogn-e — tőkekamat és jaradekado alá esik. 13,860/1903. P. sz.) Vadászati és fegyveradó bírságoknak elzárás büntetésre való átváltoztatása ellen irányuló panaszoknak elbírálására a in. kir. közigazgatási bíróság nem illetékes. 17,365/1903. P. sz.) A közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen beadott kifogás felett hozott határozat után, amennyiben a végrehajtást elrendelő határozatról a határozati illeték lerovatott, külön határozati illetek nem követelhető. (5,657/1903. P. sz.) Személyes illetékmentességgel felruházott szegényvédő által ügyvédjelöltje részére kiállított helyettesítési meghatalmazván)1 bélyegtnentes. (12,044/19031 P. sz.) . / bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelem visszavonása nem ad igényt a fel ül vizsgalat utan járó bélyegilleték visszatérítésére. 117,694/1903. P sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A pozsonyi tszéknél Furián János helybeli cipész ellen, bej. nov. 10, fsz. okt. 3, csb. Vladár István, tg. Porzsolt Aladár dr. — A győri tszéknél Fischer Miksa és társa helybeli cég ellen, bej. okt. 17, fsz. okt. 24, csb. Sípos László, tg. Németh Károly dr. — A szegedi kir tszéknál Steiner Jakab horgosi kereskedő ellen, bej. szept. 3, fsz. szept 10, csb. Babó Andor, tg. Kormányos Benő dr. Pályázatok: Az erzsébetvárosi tszéknél aljegyzői áll. aug. IS. 1178 . — A nagykátai jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 23. 1180). — A budapesti tszéknél aljegyzői áll. aug. 25. (1821. Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevet fontosán közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Alsokubin M, F. dr. Legifj, Djezska — özv. Djezskáné érk. 3941/904 p. sz. a. előa. Balázsovits, n. e. — Bakabánya Sch. J. dr. Ismert ügy nem érk. A jövő héten újra megnézetjük. — Derecske L A. dr. Rácz — Csóré nem érk. — Kassa N. V. dr. Glück — Goldstein érk. 109/904 p. sz. a. előa. Witt, n. e. — Pécs M. J. dr. Schubert — érk. 339/904 sz. a. előa. Egry, n. e. — Köldesi — Földesi érk. 2235/90 i sz. a. előa. Fráter, n. e. — Wiener— Kromholcz érk, 2077/991- sz. a. előa. Piukovits, n. e. — Rigó -Benyovszky érk. 2,230/904 sz. a. előa. Vaszilievics. n. e. — Rotherwal — Stein érk. 6,714/904 sz. a. előa. Tódorffy, n. e. — Gróvender —Gill érk. 7,006/904 sz. a. előa. Lallosevits. n. e. — 4,105/1903 sz. n. e. — Somorja P. K. dr. Levvald— Varga érk. 1,071/901 v, s. a. előa. Ludvig, n. e. — Szentlörinc N. J. dr. MátéBudai érk. 7,745/903 sz. a. előa. Istvánffy, n. e. — Tóth-Greiner érk. I 4,618/904 sz. a. előa. Bene, n. e. IÁG NYOMDÁJA BU0APE6T&N.