A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 32. szám - Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Folytatás - Az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása

A JOG 231 Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Irta OLÁH DEZSŐ dr., budapesti ügyvéd. (Folytatás.*) Ajavaslat második fejezete 20. szakaszban a tagok jogviszonyait szabályozza. A javaslat nem határozza meg, hogy ki és mily feltételek mellett lehet a szövetkezet tagja, hanem ennek megállapítását az alapszabályokra bizza. Egyedüli kivételt a hitelszövetkezetekre vonatkozó tilalom képez, mely a javaslat 17. íj-nak folyománya, hogy a hitelszövetkezetnek tagja csak az lehet, ki annak kerületében állandóan lakik. Ezen tilalomról már a 17. ösmertetésénél kifejtettük nézetünket és ezúttal ismételten hangsúlyozzuk, hogy ilyen tilalmat bár elvileg hehesnek itt sem tartunk, célszerűségi okokból a fogyasztási szövetkezeteknél indokoltnak látnók, de a hitelszövetkezetekre vonatkozólag az ilyen tilalom semmikép sem indokolható. Súlyosítja a javaslat a hitelszövetkezetek helyzetét még azzal is, hogy e tagsági tilalmat oly következetességgel viszi keresztül, hogy a 31. §. szerint a már fennálló hitelszövetkezeti tagság is megszűnik akkor, ha a tag a szövetkezet kerületéből elköltözik. A szövetkezetből való kiválásnak a szövetkezeti tagra veszteséget hozó következményei vannak, nevezetesen ajavaslat 3ÖJ §. szerint, a kivált tag a szövetkezet tartalékalapjára és a szövetkezet egyéb vagyonára igényt nem tarthat. Ezen károsodás, mint a tag önkényes kilépésnek jogi következménye, helyes intézkedés, de méltánytalan akkor, ha a kiválás kényszerű, a törvény rendelkezéséből kifolyó és igen gyakran a szövetkezeti tag akaratától éppenséggel nem függ, hogy csak egy példát említsek: egy állami tisztviselő szövetkezeti tagot áthelyeznek, ez az áthelyezés folytán saját akaratán kivül kénytelen lesz a szövetkezetből kiválni, ezáltal nemcsak a fentvázolt veszteség éri, hanem az a következmény, hogy kénytelen a szövetkezetnél az évek sorára konstrahált és lassan törlesztendő tartozását hat hó alatt visszafizetni. A javaslatnak ez a merev következetessége nagyon könnyen magát a szövetkezetet is romlásba döntheti, pld. egy tisztviselői szövetkezetet a tömeges áthelyezés. Azt hisszük tehát, hogy még ha fönn is tartatnék a tervezet által a hitelszövetkezeti tagságra vonatkozólag szándékolt helyi megszorítás,mindenesetre el kell ejteni annak a Hl. tf-ban levont azon következményét, hogy a már létező hitelszövetkezeti j tagság is megszűnik a szövetkezet kerületéből való elköltözés folytán. A javaslat 20. §>a a tagok belépésének módját és a tagsági minőség kezdőpontját határozza meg. A szövetkezeti tagság megkezdéséhez írásbeli belépő nyilatkozat szükséges. A belépő nyilatkozatban a belépő tag elösmerni tartozik, hogy vele a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó alapszabályi határozatok és a szövetkezet vagyoni állása közöltetett. A belépési nyilatkozat eredményeként a tagság csak akkor jelentkezik, ha a szövetkezet igazgatósága vagy közgyűlése, amint az alapszabályok egyiket vagy másikat e hatáskörrel felruházzák, a belépési nyilatkozat elfogadását elhatározzák és a tagsági nyilatkozat elfogadásáról szóló értesítést a belépésre jelentkezőnek elküldik ; ha ezen értesítés 30 nap alatt el nem küldetik, a belépni szándékozó nyilatkozatához kötve nincs. Minden belépő tag a tagok jegyzékébe azonnal bevezetendő és a névjegyzékben a belépési nyilatkozat, az elfogadás és az erről szóló értesítés kelte kitüntetendő. A javaslat ezen intézkedéseit helyeseljük és csak azt kifogásoljuk, hogy a szakasz jelen szövegezése szerint, a belépési nyilatkozat azon esetben, ha annak elfogadása felett a közgyűlés van hivatva dönteni, határtalan időkig kötelezi a belépőt. További kifogásunk pédig az, hogy a javaslat intenciója szerint is a helyes szövegezés az volna, hogy a belépés elfogadása iránt az igazgatóság határozni és határozatáról legkésőbb 30 nap alatt a belépni szándékozót értesíteni köteles. A jelenlegi szerkezet kétséget hagy fenn az iránt, hogy az igazgatóság elfogadó határozata a 30 napi záros határidőn belül megtörtént értesítés nélkül fentartja-e a belépő nyilatkozat kötelező erejét. A javaslat 21. §-a a hitelszövetkezeteknek jelenleg űzött legnagyobb visszaéléseit szünteti meg és a javaslat legüdvösebb reformintézkedéseit tartalmazza. Számos hitelszövetkezet alapszabályai késedelmi bírságok címén hihetetlen magasságú kamatterhet róttak a szövetkezet tagjaira, helyesebben adósaira. Ezen felül pedig beperelt adósaikat, a már törlesztett heti befizetések figyelembevétele nélkül, tartozásuk egész összegére perelték, a befizetett összegeket pedig egyszerűen az alapszabályok alapján elveszettnek mondották ki. A javaslat szerint a befizetések elmulasztása miatt a már teljesített befizetések elvesztése ki nem mondható s a belépés előtti időre utólag teljesítendő befizetések után legfeljebb évi ő°/0 késedelmi bírság *) Előző közlemény a 31. számban. vagy időközi folyó kamat állapitható meg. Ezen korlátozást véleményünk szerint nemcsak a belépés előtti időre utólag teljesítendő befizetésekre kellene szorítani, hanem ki kellene terjeszteni az üzletrészek mindenkori késedelmes befizetésére ; ezen kiterjesztés nélkül a késedelmi bírságokkal űzött uzsora tovább is virágozhatik. A tervezet 21. és 22. §-ai szerint a tagok korlátlan számban jegyezhetnek üzletrészeket és ha az alapszabályok üzletrészek befizetését előírják, már a belépés tény énéi fogva kötelezik a tagot egy üzletrész teljes befizetésére. Az üzletrészek mindig névre szólnak s a névérték vagy befizetendő öszszeg minimuma 100 korona. Termelő és központi szövetkezetekre ezen korlátozás ki nem terjed. Az üzletrészek felemelése csak a tagok */* részének szavazata alapján történhetik, a leszállítás a bíróság engedélyétől függ és csak a hitelezők jogainak csorbítása nélkül történhetik meg. A 23. §. szerint az üzletrészek után kamat nem fizethető. Ezen intézkedés is helyes ujitás, valamint a szakasz azon további rendelkezése is, mely minden szövetkezetre nézve kötelezővé teszi a tartalékalap alkotását. Lj korlátozást képez az is, hogy osztalék gyanánt csak az kerülhet a tagok közt felosztás alá, ami az évi mérleg szerint, mint tiszta nyereség — a tartalékalapra fordítandó összeg levonása után — megmarad. A tagok tehát a tartalékalapot sem üzletrészeik kamatoztatása, sem osztalék nyerése céljából igénybe nem vehetik. (Folytatása következik.) Belföld. Az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Augusztus 2. Rohonyi Gyula előadó ismerteti és elfogadásra ajánlja a budgetet. Bizony Ákos: Nem szavazza meg a költségvetést, mert az erőszakos Tisza-kabinet iránt nincs bizalommal. Helyteleníti, hogy az ügyvédi nyugdíjintézet megteremtésére semmit sem vettek fői az előirányzatba. Az uzsora elleni törvényjavaslat mielőbbi tárgyalását sürgeti. Rakovszky István: De ugy, ahogy most van, mert a túloldalon szeretnének rajta enyhíteni! (Mozgás jobbfelöl.) Bizony Ákos : Áz esküdtszéki intézménnyel foglalkozik, amely nem vált be és épp ezért büntető ügyekben eltörlendő. (Zajos ellentmondások a bal- szélsőbaloldalon.) Nessi Pál: Ez ellen tiltakozunk ! Visontai Soma: Ilyeneket nem lehet mondani a párt nevében! Sebess Dénes : De igenis lehet t Bizony Ákos: Az esküdtszéket csak a politikai és sajtóügyekben tartja meghagyandónak. A kúriai bíráskodás megszüntetését óhajtja. Határozati javaslatot nyújt be, hogy ha az általános polgári törvénykönyv létrejötte nem várható egyhamar, akkor az örökösödési és a családjogról szóló törvényjavaslatokat attól elkülönítve sürgősen nyújtsa be a kormány. Elnök: A vita folytatását holnapra halasztja. Augusztus 3. Simonyi-Semadam Sándor: Az esküdtszék intézményével foglalkozva, reflektál Bizony Ákos tegnapi beszédére. Azokban, amiket az esküdtszéknek politikai és sajtóügyi kérdésekben való szerepléséről mondott, egyetért vele. Az igazságügyminiszter nagy ügyszeretettel dolgozik, sok törvényjavaslata is van készen, de a kormány még sem engedi ezeknek a benyújtását. Báró Kaas Ivor : Hátulról fogják a kezét! Simonyi-Semadam Sándor : Kéri a minisztert, hogy legalább a perrendtartásról szóló törvényjavaslatot nyújtsa be minél előbb, mert ez országos érdek. Szóvá teszi a birói letéteknél előforduló visszaéléseket. Foglalkozik Nagy Ferencnek a fogyasztási szövetkezetekre vonatkozó tervezetével és ennek hibáira felhívja a miniszter figyelmét, Az lenne helyes, ha a miniszter a javaslat benyújtása előtt meghallgatná az illetékes köröket. Báró Kaas Ivor: A kereskedelmi kamarákat! Simonyi-Semadam Sándor : Azokat is ! Báró Kaas Ivor: De a gazdasági köröket is! Simonyi-Semadam Sándor: Sürgeti a létminimum behozatalát. A költségvetést elfogadja. (Helyeslés a néppárton.) Bizony Ákos: Félreértett szavait magyarázza. Az esküdtszéki intézmény eltörlését nem kérte és annak politikai és sajtóügyi vétségekben való alkalmazását nem kifogásolta. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Sebess Dénes : Jobban szerette volna, ha a miniszter reformokkal és alkotásokkal állt volna elő. Foglalkozik a birói kar helyzetével és a birák kívánságait teljesíthetőnek tartja. A birói függetlenség szempontjából a titkos minősítés eltörlését kéri, mert ezzel elzárják a megjavulás módját is. A percentuális kimutatások megszüntetését kívánja, mert így érdemetlen birák dicsértetnek meg. Több méltányosságot és több igazságot kér a miniszter részéről a birák iránt. Sajnálatos jelenségnek tartja, hogy az