A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 31. szám - Tarlózás az igazságszolgáltatás mezején. (Vége.)

Huszonharmadik évfolyam. 31. szám. Budapest, 1904 július 31. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ Kéziratuk vissza nem adatnak. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. /• Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnapi Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « ... 6 Egész « ... 12 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Tarlózás az igazságszolgáltatás mezején. Irta — Y —. — ítélkezésünk rendszere. Irta G á s z n e r Béla, budapesti kir. közjegyző. — Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Irta Oláh Dezső dr., budapesti ügyvéd. — Nyilt kérdések és feleletek. (Végrehajthatlan a végrehajtási törvényben. Irta Nagy Zoltán, hajdúszoboszlói kir. albiró.) — Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Kelsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Tarlózás az igazságszolgáltatás mezején* Irta — Y. — (Vége.) A magyar nemzetnek mikor 1869. évben a bírói függetlenséget törvénybe iktatta, célja az volr, hogy a jog uralmát egyszersmindenkorra biztosítsa, vagyis hogy hazánkban, e külömben is poliglott államban a jogot és törvéjiyes igazságot nemzetiség-, vallás- és társadalmi rangkülönbség nélkül menten minden politikai befolyástól, minden viszonyok és körülmények között érvényre, uralomra emelje. Ez lebegett a magyar törvényhozó testület előtt és ez indította a magyar törvényhozó testületet arra az elhatározásra, hogy a kérvénynyel megtámadott képviselői választások érvénye feletti bíráskodást a bíróságra bízta. Kétségtelen, hogy a törvényhozó testület bizalmának eme megnyilatkozása a birói hatalom letéteményese : a magyar bírói karra felemelően hatott önérzetét, büszkeségét fokozta és amint a tények bizonyítják, legfőbb bíróságunk a reá ruházott ezt a feladatot pártatlanul, menten minden politikai befolyástól, a törvény értelmében és meggyőződése szerint teljesiti is. De ne feledjük, hogy a birói függetlenség, ami lényegileg a bírónak akaratán kívül való áthelyezhetle?iségében ftyer kifejezést: pusztán <s.kereti>. Annak tartalma maga a biró, ez pedig ember, akitiek kenyérre van szüksége és ha a birói kar jelene és jövője (kenyere) továbbra is a végrehajtó hatalom kezében hagyatik anélkül, hogy ennek a birói kineveztetések és előléptetések körül gyakorolható joga törvényhozási uton szabályoztatnék: az egészséges birói közszellemnek máris tapasztalható nagyobb mérvű hanyatlása és a servilismusnak fokozottabb mérvű terjedése mellett arra virradhatunk, hogy a birói függetlenség csak papíron létezik és valósul az a régi közmondás: ahogy aki a bíróval 'rendelkezik, rendelkezik az ítéletről is». * * * Az igazságszolgáltatás gyökeres reformjának, mondhatnánk teljes átalakulásának a küszöbén állunk. Rövid idő választ már el bennünket attól, akkor amikor a jelen a múlté lesz és jogszolgáltatásunknak egy ujt nagy korszaka virrad ránk. Birói karra van szükségünk! Olyan birói karra, amely állása komoly és nagy fontosságának teljes tudatában, az előléptetés biztos reményében és anyagi gondoktól teljesen menten, tehát függetlenül teljesítse feladatát. Teljesítse ugy, hogy működése a nagy társadalomban feltétlen bizalmat, feltétlen tiszteletet keltsen ; a birói kar tekintélyét emelje ezt fenntartsa ; eredményeiben pedig a jurisdictió nívójának fokozatos emelésére vezessen. Az a beteges organizmus, a mit «ma» birói szervezetnek csúfolnak és az a nagy kohó, amelyben az igazságosztás lázas munkája folyik: — tisztelet-becsület a kivételeknek! — nem független bírákat, hanem szolgákat, és nem nagytudásu, mély gondolkozású, bölcs, biztosan itélő jogászbirákat, hanem a dkész müveket kedvelőn, statisztikára dolgozó dilettánsokat és törtetőket nevel. A nagy társadalom az igazságszolgáltatás rosszaságáért *) Előző közlemény a 30. számban. elsősorban a bírákat, másodsorban pedig az igazságügyi kormányt teszi felelőssé. Ha ezt a súlyos vádat a reánk virradó uj korszakbaji is tovább tűrni nem akarjuk, de nem is akarhatjuk: a bírósági szervezet gyökeres reformjának sürgős keresztülvitelérc kell vállvetve törekednünk. Erre vonatkozó nézetünk — tekintet nélkül más államokban fennálló szolgálati pragmatikára — az volna: hogy mindenekelőtt kapcsoljuk ki a birói kart az államhivatalnokok összlétszámából és fontos közjogi állását méltatva, alakítsuk azt külön önálló státussá. A kvalifikációt, mely a kurulis székre képesít, kössük az elméleti jogi képzettség legmagasabb fokához. Anomáliát látunk abban, hogy az igazságot osztó biró alacsonyabb kvalifikációval bírjon, mint az igazságot kereső fél képviselője : — az ügyvéd. A birói személyi és vagyoni felelősséget, valamint a birói visszaéléseket, mulasztásokat és ezek megtorlását tárgyazó törvényeket megfelelően módosítsuk és a követelményekhez mérten lehetőleg szigorítsuk, és mondjuk ki azt is, hogy mivel az eladósodott állapot a birói függetlenség fogalmával össze nem egyeztethető: az a biró, aki eladósodik, a birói állásra méltatlanná válik. A birói szolgálat maximumát, amely a fizetés teljes összegéhez való nyugdíjigényt biztosítja, 30 évben állapítsuk meg. Alkossuk meg a kinevezéseket és előléptetéseket szabályozó szolgálati pragmatikát. Biztosítsuk ebben a rangidösbség szerint való rendszerinti fokozatos előléptetést. De mivel, fájdalom, az igazságügyi kormány a birói szervezés óta mai napig a birói kar szellemi színvonalának az emelését céltudatos szervezeti politika révén fejleszteni nem törekedett, sőt a birói kar elégedetlensége, elkeseredése a birói kar általános szellemi színvonalának inkább a csökkenését idézte elő: a rangidösbség alapján való előléptetéseket, az igazságszolgáltatás magasabb érdekeinek a megkockáztatása nélkül részünkről sem tartanánk ezidöszerint keresztülvihetönek. A rangidősbségben csupán az előléptetéshez való jogot biztosítanánk: az előléptetés tényét azonban már az első fokú bíróvá való előléptetés vagy kinevezés esetében szigorú elméleti és gyakorlati, a másodbirósághoz biróvá és bírósági elnökké való előléptetés esetében pedig a nagyobb tudást dokumentáló vizsgához kötnénk. A szolgálati pragmatika a birói kar egész vonalán a munkakedv emelésére és állandósítására vezet. A bírákban — hogy a pragmatikában nyújtott előnyöket ne kockáztassák — felkelti a birói hivatás betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzésére irányuló buzgó törekvést. Megteremti a céltudatos együttműködés erkölcsi alapját képező testületi együttérzést, testületi szellemet, és ezen a réven kifejti a felelősség tudatát, a valódi, hamisítatlan birói önérzetet. Amely már edzett őre a jog uralmának, és amely már nem elégszik meg az ügyek kötelességszerű elintézésével, hanem az elintézésnek tartalmat és abban a pozitív fórvénytiek és a törvényhozó intenciójának kifejezést, életet adni törekszik. A birói fizetéseket állapítsuk meg olyan összegben, amely a bíráknak az anyagi gondoktól teljesen ment és rangjuknak, társadalmi állásuknak teljesen megfelelő megélhetésüket biztosítja. És nehogy rendkívüli csapások (haláleset, betegség, tűzvész stb.) következtében a biró az eladósodás örvényébe, uzsorások kezébe sodortassák és ez által függetlensége kockáztattassék: állapítsuk meg, hogy a magánvagyonnal nem rendelkező biró a rendkívüli csapások folytán előálló kiadásainak a fedezésére félévi fizetése erejéig az állampénztárból részletekben visszatérítendő fizetési előleget kaphat. A magyar par excellence jogásznemzet. Hazánkban céltudatos szervezeti politika révén birói kart, mely bármely kultúrállam birói karával megmérkőzik, teremteni nem mesterség. Ha a magyar birói kar szolgálati szabályzata ezeknek az Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.