A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 28. szám - Adalékok a Btk. 261. §-ához

Budapest, 1904 július 10. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY fUUtiSU KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « ... 6 « Egész « ... 12 « ügyvédek. Megjelen minden vasárnap. Az eló'fizetési pénzek egcélszerübben bérmentesen ostautalványnyal küldendők. TARTALOM: Adalékok a BTK. 261. §-ához. Irta Nagy Zoltán, hajdúszoboszlói kir. albiró. — Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magvar ügyvédi kérdéshez. Irta Admcto Géza dr., budapesti ügyvéd. — A büntetőtörvény 85. 1? ának í. pontja kérdéséhez. Irta Halmi Bódog, máramarosszigeti tszéki aljegyző. — Belföld iCzorda Bódog halála. — A kormány jelentése az ország bizto sitási ügyéről'. — Külföld IKötelező, illetve ingyenes jogvédelem Romániában^. — Nvilt kérdések és feleletek (Végrehajthatatlan a végrehajtási törvényben. Irta Grósz Mór, Nyitrán) — Irodalom iGrill-féle Döntvénytár). — Vegyesek. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Eelsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Felhívás előfizetésre. As uj félév beálltával kérjük asan t. előfizetőinket, akiknek előfizetése lejárt, szíveskedjenek a megújításról mentit/ előbb gondoskodni, hogy fennakadás ne legyen a lap küldésében. A Jog kiadóhivatala. Adalékok a Btk. 261. §-ához. Irta NAGY ZOLTÁN, szoboszlói kir. járásbirósági albiró. Ugy tanultuk, hogy becsületsértést kétféle módon lehet elkövetni. Meggyalázó kifejezéssel (injuria verbális) és meggyalázó cselekmény nyel i injuria reális). Két bírósági esetet közlök az alábbiakban, röviden, szorosan a tárgyhoz ragaszkodva abból a célból, hogy a becsületsértés büntetőjogi tényálladékáhozpéldákat, eseteket hozzak föl. E felhozott eseteket birálat, hozzászólás tárgyává nem teszem; érdekeltségem, mint ez ügyekben elsőfokban eljárt biróé, nemcsak fölment e jogosultság alól, sőt talán ki is zárja, hogy azzal a jogi hozzászólással pertraktáljam az esetekben kifejezésre jutott jogi meggyőződést. Nem hallgathatom azonban el e fölmerült két eset alkalmából is, hogy kifejezést ne adjak azon tapasztalaton nyugvó meggyőződésemnek, hogy a BP. szerint előirt közvetlenség és felebbviteli nyilvános tárgyalás dacára, mint amely kritériumok e közölt ügyek felebbviteli tárgyalásánál is megtartva lettek, ligaz ugyan, hogy e tárgyalásokon ujabb érdemi nyilatkozatok egyátalán nem tétettek a felek részéről) különös figyelemmel a közölt esetekre, mely ügyekben a további jogorvoslat a BP. 556. ij-a értelmében már ki van zárva: nem látom magam a meggyőzöttnek s hiányzik nálam az a jogi megnyugvás, melyet egy itélt dolog kijelentése általában adhat. Merész dolognak tetszenék azt állítani, hogy ez esetekben, melyeket az élet vetett föl, hiányzik a helyzet, az életviszony megértése, a közvetlen megismerés, mely alap kell, hogy legyen a btk. §-ainak helyes alkalmazására; merész állítás lenne az is, hogy éppen az adott esetekben a törvényt alkalmazó bíróságnak talán szorgosabb teendője lett volna az adott viszonyok, helyzet beható megfigyelése. S valóban absurd állítás volna elvül azt állítani föl, hogy — mindig -— az adott esetekben bizonyos helyi, mondhatnám társadalmi fölfogást tekintsen a biróság irányadónak, mikor a BK. 261. §-át alkalmazza. Nem tévesztem szem elől korántsem a bűncselekménynél a szándékot, mint ahogy a törvényhozó és a joggyakorlat már megállapította, miszerint a különös sértő szándék fanimus injurandi) egyátalán nem szükséges elem a becsületsértés fogalmának megállapításához. Nagyon is szemem előtt lebeg az a minimális kellék, mely csak azt kívánja meg, hogy becsületsértés vétségét elkövető, — nevezzük aktív alanynak - tudatával bírjon a cselekmény jogtalanságának. De éppen itt van a demarcationális vonal. A tudat igaz, hogy még nem szándék, aminthogy a szándék bizonyos tekintetben, esetre vonatkoztatva kell, hogy tudatos legyen a cselekmény elkövetésénél. Mi sem természetesebb, hogy ha e jogi fölfogás a végletekig vitetnék, s esetenként mindenkor és elsősorban a becsületsértés alanyai ezek : műveltsége, foglalkozása, életviszonyai, társadalmi állásuk volna az irányadó és nem a törvény rendelkezése szerint általános megjelöléssel tény (cselekmény; vagy kifejezés által meggyalázónak felismert, megállapított tudatos egyes tényük elkövetése, kifejezésük használata, talán hallgatásuk alapján mondatnának ki, avagy mentetnének föl; joggal beszélhetnénk kasztszerü becsületsértésről, melynek körében azután szó lehetne földmivelő, kereskedő, iparos, művész, mérnök külön becsületéről az ő foglalkozásuk, élethivatásuk köre ellen elkövetett speciális becsületsértés-vétségekről, ami, hogy merő absurdum, arról beszélni nem is szükséges. Nem is ez a törvényhozó célzata, nem is joggyakorlat ez, bár találunk esetet (BIT. XXXIII. 411 ; XXIV: 56) mely orvos, gymnásisiumi tanár ellen elkövetett becsületsértés vétségeket sorol föl, igazán annyira speciálisáivá, hogy a kasztszerüség nyomai már felfedezhetők. A két eset szereplő személyei, az egyikben a sértett egy napszámos asszony, vádlottak egy szőllő-csősz s egy paraszt ember, szőllőbirtokos. A másikban a sértett egy adóhivatali tiszt, a vádlott pedig egy korcsmáros. ítélt dologgal állunk szemben, több kommentárt fűzni egyáltalán nem akarok az esetekhez ; alább következik, olvashatók. De kérdem, mikor az első esetben az, hogy a csősz megkérdi az előtte haladó magánvádlótól, hogy mit visz a kosarában ; a másik esetben pedig, mikor a korcsmáros a követelő modorban fellépő, a többi vendégeket sértő magánvádlónak azt feleli, hogy : az egy semmi, egy senki, ha nem tetszik, nyitva az ajtó, eltávozhatik, hogy szándékosságot a sértésre egyáltalán nem foglal magában, jogtalannak pedig az adott körülmények között még kevésbé mondható, azt merem állítani én, ki a szereplő egyének élet felfogását, az eset körülményeit, a felek intelligenciális érzékét a közvetlenség által ismerem és mérlegeltem is. Ezt a közvetlenség erejét nem találom a II. fokú ítéletekben s ez az oka, hogy nem alakul ki bennem vonatkozólag a jogérzés, aminek magyarázatát abban találom, hogy bár felebbviteli tárgyalásra került az ügy : a tanuk újra kihallgatva nem lettek, az I. biróság által megállapított tényállás elfogadása, az ott lefolytatott bizonyítékok felhasználása dacára alakult ki éppen ellentétesen a határozat, lett megváltoztatva a felmentő ítélet. Ezért beszélek én közvetlenségről, meggyőzésről, életviszonyok helyes felismeréséről. Szól pedig a két eset következőkben a hivatott I. és II. ítéletek megállapítása szerint. I. A sz—i. kir. járásbíróság Cs. Bálint éz V. János vádlottakat az ellenük emelt, a BTK. 261. §-ába ütköző becsületsértés vádja és következményei terhe alól a BP. 326. §. 1. és 2. pontja alapján felmenti. Az indokolás szerint Cs. Bálint beismeri, hogy V. Jánost, aki csősz, M. Jánosné után küldte abból a célból, hogy kérdezze meg magánvádlótól, nem vett e körtét, nem járt-e a szőllőbe. V. ános pedig beismeri, hogy az előtte haladó magánvádló után szólt, s kérdezte tőle, hogy mit visz a kosarában, de tagadja, hogy meggyalázó szándékból tette volna. Vádlottak egyértelműen tagadták, hogy niagánvádlót megmotozták volna. Még magánvádló is csak azt állítja, hogy a csősz felhívása után önként megállott, letette a kosarat, megmutatta annak tartalmát. A d—i. kir. törvényszék Cs. Bálintot, mert B. János csőszt arra birta reá, hogy M. Jánosnétól kérdezze meg, vájjon ő járt-e a szőllőjében, s nem vitt-e onnan körtét, a BTK. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében, mint a BT. 69. §. 1. pontja szerinti felbujtói bűnrészest, V János vádlottat pedig a miatt, hogy ugyanakkor magánvádlónak utána szólott s kérdőre vonta, hogy mit viszen a kosarában, abba bele is nézett, a BT. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében, mint tettest mondta ki bűnösöknek s külön-külön 1 — I Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.