A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 25. szám - Az igazságügyminiszterium költségvetése

198 A JOG előírva. így van ez Ausztriában, a Németbirodalomban, Franciaországban, Orosz-, Olaszországban, Belgiumban, Romániában, Szerbiában, és Görögországban. Az esküdtek száma a legtöbb államban 12. így Ausztriában (806. §.), a Németbirodalomban (Szervezeti törvény 81. §.), Franciaországban (Bpts. 394.), Belgiumban (Szerv. törv. 113), továbbá Angliában és Oroszországban. — Ezektől eltérőleg Skóciában 13 esküdt, Szerbiában 4, Portugáliában pedig 9 esküdt ítélkezik. Az esküdtbíróság elnökeit épugy mint nálunk, a kir. tábla elnöke, legtöbb helyen a felebbezési bíróság elnöke rendeli ki; igy Németországban (Szerv. törv. 83. §. (az OberlandesGericht elnöke), Ausztriában (301. §.), Belgiumban (92. §.), Olaszországban. Franciaországban 3 havi időtartamra az igazságügyi miniszter rendeli ki mindig az esküdtbíróság elnökeit, Angliában pedig a lordkancellár határozza meg, hogy a hét vidéki polgári és hét büntető esküdtbíróság hol és mily időkben tartja üléseit és kik vezetik azokat. Angliában t. i. csak Londonban van egy állandó büntető esküdtszék(central criminal court),melynek minden hónapban ülésszakai vannak. A többi nagyobb városokban pedig tavasz elején és nyár utóján van egy-egy ülésszak, melyeknek élén az angol legfőbb bíróság (high court of justice) egy-egy tagja áll. Ezen birák Angliában rendkívül nagy tekintélynek örvendenek és a legtekintélyesebb ügyvédekből lesznek kinevezve, 50 — 60 ezer frt évi jövedelemmel és éppen azért tart az angol törvényhozás elégségesnek egy-egy ilyen birót az esküdtbíróság vezetésére. Az esküdtbiró kora tekintetében nálunk a törvény a 26 éves kort fogadta el, Ausztria, Belgium, Olasz és Németország a 30 éves kort, Angliában a 21 éves polgár már esküdt lehet, ha egyéb képesítései megvannak, úgyszintén Franciaországban. Vagyoni képesítés tekintetében nálunk 20 kor. adófizetés — mint tudjuk — a minősítés, igen sok államban pl. Belgiumban a választó képesség egyúttal esküdti minőségre is képesit. Franciaországban és Németországban pedig semmi censushoz nincs kötve. Ausztriában 10 frt adófizetés azon census, mely az esküdteket képesiti. Olaszországban 200 ezer lakosnál nagyobb városban 300 lira, 50 ezernél több lakóval bíró városoknál 20Ö lira, egyéb helyeken pedig legalább 100 lira adófizetés a csnsus. Angliában külömböző az esküdtek vagyoni minősítése ; legtöbb helyen oly birtok vagy ipari vállalat, mely 20, némely helyen 30 font sterling tiszta jövedelmet hoz. Az esküdtek kizárása és minősítése tekintetében többékevésbbé ugyanazon törvényes intézkedések állanak fenn, m<re a mi esküdtbiróságról szóló törvényeinkben. Belgiumban azonkívül 70 éves korúak, a számvevőszék tagjai, orvosok és sebészek is mentesek az esküdtszéki szolgálat alól. A legtöbb európai állam továbbá belátta azt, hogy bárha tiszteletbeli foglalkozás az esküdtbirói tisztség, mégis az esküdtek erre rá nem fizethetnek és azért némely helyen az esküdtek napidijat kapnak, legtöbb helyen azonban csupán útiköltségeik megtérítésére tarthatnak igényt. így Ausztriában, Francia és Németországban útiköltség, Belgiumban napidíj és útiköltség, Angliában egy font napidíj jár az esküdteknek. Végül, mint már jeleztük, Angliában egyáltalában kérdések feltétele nélkül felelnek az esküdtek a vádra, bűnös —vagy nem bűnössel. Franciaországban az esküdtek benső meggyőződésére bízza a törvény a vétkesség megállapítását (intimé conviction), de kérdések feltevése mellett. Nálunk s a legtöbb európai államban szükségesnek látták az eskü szövegébe bele tenni azt, hogy a törvény megtartására is kell ügyelniök az esküdteknek. A kérdések feltevése tekintetében is jeleztük a legtöbb európai államban a külömbséget; ugyszinte azt. hogy ki állapítja meg a kérdéseket. Még csak azt óhajtjuk jelezni, hogy Ausztriában kötelező a külön kérdés a beszámítás tekintetében ; a francia és olasz esküdtbirósági eljáiás szintén fő- és mellékkérdéseket ismer, de ezen kivül más kérdéseket, igy különösen a mentő körülményekre, továbbá mint nálunk a 16 éven alólinál: külön kérdést arra, hogy az illető a bűntettre vonatkozólag belátási képességgel bir-e. Végül Olaszországban a bpts. a főkérdésen kivül a beszámithatóságra nézve külön mellékkérdés feltevését irja elő. Ezzel befejeztem azt, amit a sajtóeijárásban fontosnak találtam arra, hogy valakinek áttekintése legyen az európai műveltebb államok sajtóeljárásáról s ezzel kapcsolatban az esküdtbiróságok fejlődése és szervezetéről. Fősúlyt helyeztem természetesen a magyar sajtóeljárásban felmerülő fontos kérdésekre, de ki kellett terjeszkednem a külföldi Bptsok mindazon fő intézkedéseire, melyek a sajtóeljárással kapcsolatosak Ezekenkivül természetesen a bűnvádi perre ndtartás minden intézkedése érvényt nyer a sajtóeijárásban is s a részletkérdéseknél, akár védői, akár vádlói, akár pedig bármely más minőségben érdekelt valaki, egy sajtóügyben, a Bpts. megfelelő intézkedéseire kell figyelemmel lennie. Végül röviden érinteni óhajtom a büntető eljárások törvényhozását az ismertebb külföldi államokban. Legkülönösebb, ho%y Anglia ugy a büntetőjog mint a bűnvádi eljárás tekintetében ugy áll, mint mi a magánjoggal, hogy nincs se kodifikált btkve, se kodifikált bűnvádi eljárása, hanem a legkülömbözőbb időkből származó törvények és eljárási szabályok érvényesek, ugy hogy részben a szokásjog, részben a régi, részben az uj törvények alapján itél a bíróság. Franciaországban az 1808. évi Code d' instruction crimininel, mely az 1781. évi bűnvádi eljárás helyébe lépett, képezi a bűnvádi eljárásnak alapját. Erre azonban elmondhatjuk, hogy nemcsak a francia, hanem majdnem az összes európai bűnvádi eljárásnak ez az alapja. Egyes rendelkezéseit természetesen ujabb törvények hatályon kivül helyezték, egyeseket módosították, a lényege azonban még mindig e törvényen nyugszik. Németországban a német birodalom megalapítása előtt minden államnak 1 külön törvényei voltak, amelyek többé-kevésbbé érvényben voltak 1879. október l-ig, amidőn a birodalmi bpts. lépett életbe. Ausztriában az 1873 május 23-i bűnvádi eljárás van érvényben, mely az 1803, 1850, 1853. évi bpts-i törvények minden jó intézkedését felölelte ; jelenleg azonban uj bűnvádi eljárási javaslat fekszik a birodalmi gyűlés előtt. Olaszországban szintén külön törvényhozása volt az egyes államoknak, mignem 1865 nov 26-án a sardiniai 1859-i bűnvádi eljárás lett codice di procedúra penale del regno del Itália cimen az egész országra kiterjesztve és máig is érvényben van. A többi európai államok bűnvádi perrendtartásának legtöbbje, a francia bűnvádi eljárásból merítette anyagát, sőt Belgiumban sokáig az maga volt érvényben. Belföld. \ / Az igazságügyminiszterium költségvetése. A képviselőház pénzügyi bizottsága f. hó 11-én Falk Miksa elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalta az igazságügyminiszterium 1904. évi költségvetését. Az ülésen résztvettek a kormány részéről gróf Tisza István miniszterelnök, Plósz Sándor igazságügyminiszter, Mohay Sándor és Bernáth Béla államtitkárok. Ro hőnyi Gyula előadó: A rendes kiadásokban stabilitás mutatkozik, ami örvendetes jelenség. Az igazságügyminiszter egyike azoknak, akik legjobban respektálták a normál status tárgyában hozott pénzügyi bírósági határozatot. A birói létszám megállapítása a miniszter hatáskörébe van utalva törvényileg, addig tehát, mig a miniszter a végleges statusról jelentést nem tesz a háznak, formailag sem kifogásolható a létszámszaporitás. A bűnvádi perrendtartás és a polgári törvénykönyv lehetővé fvgják tenni a leszállítást. A minősítési törvény revisiója tárgyában a munkálat folyamatban van. A központi berendelések az 1899. évi LXVIII t.-c. és az 1870. évi LX. t.-c.-ken alapulnak és ezek alapján 31, illetve 11 egyén rendeltetett be. Fizetéstelen tisztviselő a minisztériumban nincs. A személyi járandóságok emelkedtek, de ennek oka nemcsak a személyzetszaporitás, hanem az, hogy az 1903. évben több tisztviselő illetménye csak egy negyedévre lett felvéve és l90i-ben már egész évre kellett felvenni, továbbá a korpótlékok és a betétszerkesztések fokozottabb teljesítése. Ismerteti ezután a bírósági szervezetben beállott változásokat és ennek kapcsán felemlíti, hogy az ügyvédi nyugdij- és gyámintézet csak törvény utján létesíthető és részletesen ismerteti az igazságügyminiszterium törvényalkotási munkálkodását. Ezután bemutatja a bíróságok működéséről szóló statisztikai kimutatásokat, melyek meggyőznek arról, hogy nagy haladás mutatkozik az ügyek gyors elintézésében, kivéve a magy. kir. Kúriát, ahol a hátralékok szaporodtak. A magyar nemzeti politika akkor érvényesülhet az igazságügynél, ha igyekezünk az igazságszolgáltatást mennél gyorsabbá, olcsóbbá és alaposabbá tenni. Felemliti a törvénykezési épületek kérdését, ahol még sok tennivaló van és ezek után ajánlja a költségvetést elfogadásra. Justh Gyula a szeméi yszaporitásokra megjegyzi, hogy a végleges létszám megállapítása a törvényszékek joga, valamint a törvényszékek székhelyeinek és számának megállapítása is, mely utóbbi megtörténvén, nincs akadály, hogy a létszámmegálíapitás törvényhozásilag is megtörténjék. Minden járásbíróság mielőbb felruházandó telekkönyvvi hatósággal. Sürgeti, hogy Makón visszaállíttassák a törvényszék. A hátralékok számának a Kúriánál való emelkedését aggasztónak tartja, kérdi, mi ennek az oka, és mily eszközökkel lehetne segíteni. A polg. perrendtartást alapelveiben helyesli, de vannak egyes észtrevételei, hogy az igazságügyi bizottság az ügyvédi kényszert 500 frt-ról leszállította 200 frt-ra, ezt viszsza kell állítani 500 frt-ra. Kéri, hogy a polgári perrendtartás minél előbb napirendre tűzessék, valamint az uzsora-törvény revisiójára vonatkozó javaslat. Kéri, hogy a büntető törvénykönyv revisiója is sürgősen elkészíttessék. A kis exisztenciák jogvédelméről nincs kellően gondoskodva, sokszor a per subsiratuma nem elegendő