A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 19. szám - Igazitani-valók

148 A JOG ^Felperesnek a költségekben való marasztalása azért történt, mert azok a szakértői dijnak képezik járulékait. Az 1893: XVIII. t.-c. vonatkozó szakaszaira itt azért nem hivatkozik a biróság, mivel a jelen ügy pernek nem tekinthetőd stb. Ez ellen a végzés ellen ugy felperes, mint R. S. szakértő ismét felfolyamodással élvén, a n . . . i kir. tábla 1897. évi 320 P. sz. a. következő végzést hozott: «A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésének Cs. M. és V. L. szakértőkre vonatkozó részét nem érinti, azt a részét pedig, mely szerint R. S. mérnökszakértői felszámítását 406 írt 72kr.-on felül meg nem állapította, oly értelemben veszi, hogy őt ezenfelüli követelésével elutasította és ezt a részt helybenhagyja, valamint helybenhagyja a megállapítást és felperes elmarasztalását is 146 frt. 15 kr. erejéig, ezenfelül azonban megváltoztatja és a szakértőt ezenfelül az elsőbiróság által megállapított követelésével is elutasítja; az eljárási költségeket pedig felperes és a szakértő között kölcsönösen megszünteti s egyúttal a felfolyamodásért R. S. ügyvéde részére saját fele irányában 5 frt. 50 kr.-ban megállapítja.* Mert: «A Magyar Mérnök- és Épitészegyletnek 1892. évi május 7-én a 342-ik választmányi ülésén kelt díjszabályzatát a m. kir. igazságügyminiszter 45,778/1893 I. M. számú rendelet értelmében oly megjegyzéssel küldte meg a bíróságoknak, hogy a dijszabályozás díjtételei vitás esetekben tájékoztató útmutatásul szolgálhatnak, de a bíróságokra nem kötelezők.* <A mérnökszakértők diját és költségét tehát a birói szemlénél kifejtett munkájuk értékéhez képest, a kiadások figyelembe vételével kell megállapítani az 1868 :L1V. t.-c. 218. §-a értelmében.* «Evve! különben a fent jelzett díjszabályzat sincs ellentétben, mert a birói szemle feladata teljes mérnöki műveletnek rendszerint és ezúttal sem tekinthető és igy arra a díjszabályzatnak a mérnöki munkákról szóló második része A) alatti szakaszaiban felvett díjtételek nem alkalmazhatók, hanem csakis a B) alatti szakaszban felvett díjtételek volnának alkalmazhatók.* «Ezen az alapon azonban a szakértő tartozik bizonyítani azt, hogy a rábízott munkára mennyi időt és költséget fordított, hacsak ez a munkálatokból és az iratokból hitelesen ki nem tűnik.* «E mellett a napidíjban rendszerint a működési dij is benne van, és a napidíjjal jutalmazott működésért és véleményadásért külön dij nem jár, valamint az élelmezési, elszállásolási és egyéb személyes kiadások is a napidíjból fedezendők, mert ezek a munkálatokra fordított kiadásoknak nem tekinthetők.* «Mindezek alapul vétele mellett megállapítandó volt R. S szakértő részére a 3,609/1894 P. sz. a. beadott költségjegyzéknek 1. t. a. felszámított bérkocsiért 2 frt. podgyászért 1 ft., vasúti menetjegyért 3 frt. és napidíj fejében 20 frt. Mert az iratokból kitűnik, hogy ő 1894 július 7-én a birói szemlén résztvett, — s ezt felperes is beismerte, — de nem volt megállapítható a podgyászért még felszámított 86 kr., mert ez igazolva nincs, s a podgyászért 1 frt. ilyen rövid utazásra rendszerint elég; a 2 frt. 40 kr. fuvarbér követelésétől a szakértő elállott, — a napidíjban felszámított további 15 frt. pedig mellőzendő volt, mert 20 Írttal a mérnöki szakértő időmulasztása, még az ügy nagyobb értékét figyelembevéve is, kellően van jutalmazva.* «A 2. tétel alatt felszámított 595 frt. 20 kr. munkadíj helyett megállapítandó volt 120 frt., mert a szakértők a birói szemléről szóló jegyzőkönyv szerint arra lettek utasítva, hogy a szalkári puszta buzavetését mérjék fel és az eredményt írásban adják be. R. S. erre a munkára a 938/1895 P. sz. jelentése szerint két izben 3—3 napot, segéde 20 napot fordított a földeken, 14—14 napot pedig együtt az irodában, ahol még más alkalmazottjának segítségét is igénybe vette. Ez ellen azonban felperes Sz. F. tanú vallomásával bizonyította, hogy R. S. a földeken 10 napon át foglalkozott, szobai munkával pedig 2 napot töltött el.» «Ennek a tanúnak vallomását a kir. Ítélőtábla teljes bizonyítékul fogadja el, mert a vélemény szerint a buzavetés 37 részletben volt elosztva, amelyek között a legkisebb 1 h. 775 • öl, a legnagyobb pedig 110 h. 759 • öl területtel birt és így ezt a 37 részletet — naponként csak 3—4 részletet végezve is, — a legközönségesebb mérőeszközökkel és ismeretekkel is fel lehetett venni és kiszámítani 10—12 nap alatt. Ezt a munkát azonban kizárólag a segéd végezte és igy a szakértő részére csak a segédet megillető napidíj számitható. Ez pedig 10 frttal kellően van jutalmazva és igy 12 napra 120 frt esik.* «A 3. tétel alatt felszámított 13 frt 72 kr. két rendbeli utazási és fuvar-költség mellőzendő volt, mert nincs igazolva, de különben is a szakértő rendszerint csak egy utazási és fuvarköltségre tarthat igényt, mert a birói szemle feladatát azonnal kell teljesíteni, és abból, hogy a szakértő a saját kényelme, vagy egyéb érdeke miatt a helyszínéről hazautazik, ujabb utazási költségekre alapot nem szerezhet; ugyanez áll a segéd munkájának felülvizsgálása és ellenőrzése végett felszámított időmulasztásra is.* «A 4. tétel alatt 50 frttal felszámított térkép elkészítésére a szakértők utasítva nem voltak, és a perre nézve ennek értéke nincs, — de különben a bírósághoz csak egy térkép lett bemutatva és ugy Cs. M., mint R. S. is egy-egy térképet, sőt az előbbi még egy másolatot is számítanak föl. Ez a térkép azonban az iratok közül hiányzik, és R. S. nem jelölte meg, hogy ez hova lett, s igy nem állapitható meg, hogy melyik szakértő készítette azt a térképet, amelyik a bíróságnak be lett mutatva.* «De ha még ez kideríthető volna is, feltétlenül mellőzendő a térkép dija azért, mert R. S, segéde 2 napon át szobai munkát is végzett, és igy az vélelmezendő, hogy a kiszámítást és térképet ez alatt készítette; minthogy R. S. az ellenkezőt nem bizonyította, és felhívott segédével nem is bizonyíthatja, mert annak a vallomása éppen annyit érne, mint magának R. S.-nak teljesen valószínűtlen és részben meg is cáfolt előadása.* «Az 5. tétel alatti utazás fejében felszámított 41 frt. 84 kr. mellőzendő volt, mert ez szükségtelenül történt, de nincs is igazolva, hogy megtörtént volna, sőt Cs. M. szakértő költségjegyzékében még 20 kr. postai költség is föl van számítva, ami egyenesen kizárja azt, hogy az iratok beadása személyes utazással történt volna.* «A 6. tétel alatt 15 kr. bélyeg a költségjegyzékre van felragasztva és igy az megállapítandó volt, de mellőzendő volt az okmányok elküldéséhez szükséges kérvény szerkesztéseért felszá mitott 10 frt., mert azt a kérvényt V. L. adta be, és igy ezért dijazás R. S. szakértőt nem illetheti * «A 7. tétel alatti kocsibérek fejében felszámított 18 frtot pedig azért kellett mellőzni, mert Sz. F. tanú vallomása szerint R. S. segéde a földekre Cs. M. segédeivel együtt járt ki, akinek 6 napon át a tanú adott kocsit, R. S. tehát tartozott volna előadni, hogy segéde kinek és mennyit fizetett kocsibér fejében, de ezt elő nem adta, és igy a kiadásokat részére megállapítani nem lehet, még pedig annál kevésbbé, mert ugyanazokat a kiadásokat Cs. M. is felszámította.* «A 8. t. a. felszámított 60 frt élelmezési dij a napidíjakból fedezendő és igy elesik, — de különben Sz. F. tanú vallomása szerint R. S., valamint segéde is élelmezésben is részesültek.* «E szerint R. S-nak 46 frt. 15 kr. jár, — és igy ebben felperes elmarasztalandó volt, — ezen felüli követeléseivel pedig R. S.-t el kellett utasítani és az eljárás költségeit közte és felperes közt kölcsönösen megszüntetni azért, mert arra R. S. tulmagas és nagyobb részben alaptalan felszámítása által maga adott okot.* A most közölt esetből tisztán látható tehát, hogy a szakértők működésének személyes ellenőrzése a bíróságnak feladata, mert ha az eljárás időtartamát a biró ellenőrzi s jegyzőkönyvileg megállapítja, valamint megállapítja azt is, hogy mikor volt jelen a szakértő személyesen s mikor annak segédje s hogy a felméréshez kocsit, napszámosokat, anyagszereket kiadott és mily mérvben : az ilyen fiókperek születésének utja be van vágva. Kétségtelen tehát, hogy az első biróság súlyos kötelességszegést követett el akkor, midőn az eljárást nem ellenőrizte s épen ezért nem tud jogérzetem megnyugodni a kir. táblának abban az intézkedésében, amely a költségeket kölcsönösen megszüntette, mert hisz az általános szokás, hogy a szakértők dijaikat minél magasabban számítják fel, tudván, hogy az úgyis birói restringálás alá kerül s ez bizony nem adott okot a most közölt fiókperre; hanem igenis okot adott az első biróság szabálytalan eljárása s ba már a felelősségre vonást az eljárt biró ellen nem alkalmazták, mindenesetre méltányosabb lett volna e fiókper költségeiben azt elmarasztalni, aki a szakértői eljárást kérte, mint azt a szakértőt, aki törvény által kötelezve, bírósági megbízásra s a bíróságban bizva avatkozott be az ügybe s aki távolról sem álmodta, hogy a felsőbb biróság túlságos scrupulositása miatt fáradságára még rá is fog fizetni. Igazitani-valók. Irta FROMM GÉZA dr., ráckevei kir. albiió. Szétdarabolás. A telekkönyvi eljárás útvesztőjében nagy szükség volna már az egységes és megbízható rendezésre, főként pedig arra, hogy ami oda tartozik, azt az ember könnyen, biztosan és hamar feltalálja. Itt is, mint jogrendszerünk minden ágában, szörnyű nagy az ingadozás és egymással homlokegyenest ellenkező gyakorlat. Ezúttal a szétdarabolások körül tapasztalható egyik jelentős visszásságra kívánok rámutatni. Nem mulaszthatom el, hogy e pontnál kifejezést ne adjak csodálkozásomnak, az alább részletezendő állapot máig is rendezetlen volta fölött. A mostani szabályozás ugyanis, mint majd látjuk, éppen nem felel meg a maga céljának, sőt azzal ellenkező, rendkívül káros következményekre vezet. Alapjául szolgál a telekkönyvi, a jogi, a kataszteri és a tényleges állapot felforgatásának és megbízhatatlanokká teszi azokat. Az ügy tehát nagyon fontos, a rendezés nagyon sürgős és igy valóban különös és feltűnő, hogy a szakkörök figyelmét eddig majdnem egészen elkerülte, s azok kellő méltány-