A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 16. szám - Sajtóeljárásunk s annak fejlődése. Folytatás

64 A JO(i hozzájárulás után jött létre s továbbá, hogy S. N. és Sch. I. tanuk szerint a N. által elszállított áruk értékét I. és II. r. vádlottak kölcsönösen állapították meg s S. N. vallomása pedig igazolja, hogy az ilyképp megállapított érték N. követelését s járulékait meg nem haladta, s tekintettel arra, hogy N. Izidor az egyezség megkötésekor jogos igényeinek védelmében járt el s a többi hitelezőnek az egyezség megkötése által szenvedett sérelme ellen a polgári jog oltalmat nyújt s tekintettel végül arra, hogy a kifejtettekhez képest II. r. vádlott ténykedésében büntetendő cselekmény tényálladéka fenn nem forog, a vád és következményei alól felmentette. A pozsonyi kir. Ítélőtábla (1903 június 18-án 665. sz. a.) a kir. tszék ítéletét I. r. vádlottra nézve annyiban megváltoztatja, hogy megállapítja, miszerint ezen vádlott cselekménye a btk. 416. §. 4. p.-ba is ütközik, s az ítéletet, amennyiben a btk. 92. §-a s ennek alapján pénzbüntetés alkalmaztatott, a bp. 385. §. 3. p. alapján a 423. §. 2. bek. érteim, megsemmisíti, és E. I. Gyula büntetését a btk. 92. §-nak és a pénzbüntetésnek mellőzésével a foganatba vételtől számítandó 14 napi fogházban állapítja meg. Egyebekben ugy ezen, valamint N. Izidor vádlottra nézve is a kir. tszéknek ítéletét helybenhagyja. Indokok: E. I. Gyula cselekménye a btk. 416. §. 4. p.-ba is ütközik azért, mert a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára több hitelező megtartási, illetve zálogjogot nyerjen, amennyiben nemcsak, hogy 1901 febr. 22-én áruinak tetemes részét N. Izidornak átengedte, hanem ezenfelül, dacára annak, hogy beismerése és az eljárás adatai szerint fizetésképtelen volt, a helyett, hogy csődöt jelentett volna be, eltűrte, hogy 1901 január 31-én és febr. 12-én N. Izidor, utóbb E. Adolf, — febr. 25-én B. M. és márc. 6-án D. L. cégek vádlottnak vagyonára végrehajtásokat vezettek, mely adatok egyúttal azt is bizonyítják, hogy vádlott már 1901 jan. végére fizetésképtelen volt. Minthogy pedig súlyosító körülményt képez az, hogy vádlott a btk. 416. §. 2. p. ellen vétett, — hogy S. B. dr., S. P. és Sch. I. tanuk által bizonyítottan— vádlott N. Izidornak a követelést tetemesen felülhaladó értékű árut engedett át, hogy csak 600 K. vagyonnal, tehát jóformán minden fedezet nélkül nyitotta meg üzletét, s annak 8 havi rövid fennállása alatt 5,274 K. — tehát tetemes adósságot csinált, mely körülmény és mert az üzleti forgalma beismerése szerint 4,400 K-át tett ki, azt is bizonyítja, hogy vádlott üzlete a kisipar körét meghaladta, tehát a keresk. törv. 25. §-a vádlottat teljes mértékben kötelezte. A súlyosító s a tszék által felsorolt enyhítő körülmények mérlegelése mellett a kir. it. tábla a btk. 92. §. alkalmazását indokoltnak nem találván, az I. bíróság Ítéletének erre vonatkozó rendelkezését a fenn hivatkozott §§. érteim, megsemmisíteni s a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. Egyebekben elfogadta a kir. tábla a kir. tszéknek indokait s az Ítéletet azok alapján és N. Izidorra nézve még azon okból is helybenhagyta, mert lejárt követelése fejében készpénz helyett árukkal elégíttetvén ki, habár azok értéke a követelést 100—200 koronával meg is haladta, ebből a körülményből N. Izidornak dolosus eljárására és bűnösségére következtetést vonni azért nem lehet, mert hiányzik a csalárd összejátszásnak minden nyoma, s mert az áruk az azok értékének reálisálásáig közbe eső időben tetemes értékcsökkenésnek is lehetnek kitéve. A m. kir. Kúria (1904 febr. 3-án 993/B. sz. a.) Mindkét alsófoku bíróság ítélete E. 1. Gyula vádlott cselekményének minősítésére s ezzel kapcsolatban a büntetés kiszabása tekintetében, és a bp. 385. §. 1. b) pontjában meghatározott semmiségi ok miatt a kir. főügyész semmiségi panaszára a bp. 437. §. 3. bek. érteim, megsemmisíttetik, és a vádlott nem a btk. 416. §. 2. és 4. p. alá eső vétkes bukás vétségében, hanem a btk. 414. §. 3. p.-ba ütköző csalárd bukás bűntettében mondatik ki bűnösnek, melyet elkövetett az által, hogy fizetésképtelenségének tudatában hitelezőinek megkárosítására irányuló célzattal 1901 febr. 1-én N. Izidor hitelező 683 K. 4 f. követelésének s. j. fedezetére a követelés összesét meghaladó, de 4,000 K-án aluli értékben árukat engedett át N. Izidornak, — és ezért E. I. Gyula vádlott a btk. 415. §. 1. bekezdésének 2. büntetési tétele alapján a btk. 91. §. alkalmazágával a foganatba vételtől számítandó 6 havi börtönre mint fő és a btk. 415. §. 2. bek. és a btk. 57. §-a alapján 3 évi hiv. vesztésre és a politikai jogok gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére mint mellékbüntetésre ítéltetik. N. Izidor vádlottra vonatkozóan a kir. főügyész semmiségi panaszának felülvizsgálata mellőztetik; I. r. vádlottnak érdekében a közvédőnek bejelentett semm panasza pedig a bp. 437. §. 4. bek. érteim, elutasittatik. Indokok: A kir. it. tábla az E. I. Gyula vádlott ellen 1901 jan. 31-től fogva vezetett több rendbeli végrehajtások lényéből helyesén vonta le azt a következtetést, hogy nevezett vádlott már 1901 jan. hó végén fizetésképtelen állapotban volt, de kitűnik fizetésképtelensége a csődnyitáskor fennállott cselekvő s szenvedő vagyoni állapotának összehasonlitásából is, mert míg vagyonának értéke az árukészlet beszerzési árának alapul vételéve! s a 9* K. 58 f. kinn levő követelések hozzászámitásával 3,017 K ' 56 f. tett ki, ezzel szemben tartozása 5,275 K. 59 f.-re rúgott, bői nyilvánvaló, hogy vagyoni helyzete 1901 febr. l én már nvedőleg állott s vagyona az árukészlet egy részének N. Izidor javára való átengedése következtében még inkább kevesbedett, illetőleg a vagyonhiány növekedett. Arra nézve pedig, hogy 1902 január végétől fogva a csődeljárásnak 1901 márc. 12-én történt nii sze elrendeléséig üzlete körében jelentékenyebb fizetéseket teljesített vagy nagyobb mérvű üzleti veszteségeket szenvedett volna, melyek a megállapított cselekvő s szenvedő állapot közt mutatkozó vagyonhiányt indokolnák, a bűnvádi eljárás során kellő adatok fel nem merültek s ilyenek az alsófoku ítéletekben megállapítást nem nyertek. Minthogy ezek szerint E. I. Gyula vádlottnak akkor, mikor egyik hitelezőjének: N. Izidor követelésének fedezetére árukat engedett át, már tudnia kellett, hogy fizetésképtelen állapotban volt; minthogy továbá tudta azt is, hogy a fizetésképtelenség beállta után egyik hitelezőnek kielégítése a többi hitelező vagyonjogi sérelmével jár s hogy az árukészlet egy részének elvonása által az összes hitelezők követelésének aránylagos kielégítésére alapul szolgáló vagyonát csökkenti, ennek tudata pedig a többi ki nem elégített hitelező megkárosításának célzatát átfoglalja: mindezeknél fogva E. I. Gyula vádlottnak fennt jelzett vádbeli tette a btk. 414. §. 3. p.-ban meghatározott csalárd bukás bűntettének minden alkotó elemét kimerítvén, azt e szerint kellett minősíteni. Az alkalmazott büntetési tétel megállapítását indokolja az a körülmény, hogy az átadott áruk értéke 4,000 K.-át meg nem halad, a büntetés mértékének meghatározásánál pedig figyelembe vétetett egyrészt vádlott büntetlen előélete mint enyhítő, másrészt a vagyonbukás folytán a hitelezőket ért kár nagyobb mérve és a btk. 416. §. 2. és 4- p. szerint minősülő mulasztás és cselekmény kapcsolatos fennforgása mint súlyosító körülmények. A kir. főügyész semmiségi panaszának felülvizsgálata N. Izidor vádlottat illetően azért volt mellőzendő, mert a semm. panasznak ezt a részét a,;,koronaügyészi helyettes a mai tátgyaláson visszavonta. Ellenben E. I. Gyula vádlottnak s a közvédőnek semm. panasza alaptalan s mint ilyen elutasítandó volt, mert a vádbeli tett a fentebb előadottak szerint büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítja és mert a felhozott enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelésével a kir. Kúria ugy találta, hogy a büntetés rendkívüli enyhítésének s a btk 92. §. alkalmazásának törvényes feltételei hiányzanak. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A budapesti keresk. és váltótszéknél Rupp Lajos helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 7, fsz. jun. 4, csb. tíeck Károly, tgFarkas Imre dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél a Fehér Kereszt Országos Kölcsönös Hitel- és Segélyzőegylet. mint hitel, szövetkezet ellen, bej. máj. 14, fsz. jun. 11, csb. Gönczy Gyula dr.. tg. Kovács Jenő dr. — A rimaszombati tszéknél Beck testvérek helybeli cég ellen, bej. máj. 9, fsz. máj. 24, csb. Velesz Ferenc, tg. Fráter Sámuel dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Forschner Mór aszódi kereskedő ellen, bej. máj. 6, fsz. jun. 4, csb. Gönczy Gyula dr., tg. Gaál Elek dr. — A szabadkai tszéknél Halász és Friedmann bajai cég ellen, bej. máj. 2b. fsz. jun. 10. csb. Kindrics Gábor dr., tg. Nikolausz Béla dr. Pályázatok : A szegedi kir. közjegyzői kamaránál a battonyai közjegyzői áll. máj. 7 Í79) — A nagybecskereki tszéknél aljegyzői áll. ápr. 23 (79) — A pozsonyi kir. közjegyzői kamaránál a trencséni közjegyzői áll. ápr. 28 (79) — A csíkszeredai kir. ügyészségnél ügyészi áll. ápr. 23 (79) —- A debreceni tszéknél birói áll. ápr. 23. (76) — A halmi j bíróságnál albirói áll. ápr. 23 (79) — A soproni kir. ügyészségnél alügyészi áll. ápr. 24 (80) — A rózsahegyi iszéknél birói áll. ápr. 26 (82) — Az illavai ibiróságnál birói áll. ápr. 27 (82) — A nagybecskereki tszéknél birói áll. ápr. 29 (84) — A pécsi kir. közjegyzői kamaránál a kaposvári közjegyzői áll. máj. 6 Í84) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K. Csapó—Bonczos (9,544/903, elöa. Zsembery) ápr. 6, hh. — Brassó W. J. dr. Goldstein—b. ü. érk. 9.659/903., majd! 2,129/1904 b. sz. a. előa. Neuberger, n. e. — Erdélyi Erdőipar —SzentKereszthy (9,427/1903. előa. So nogyi) márc. 30. fo. — Galánta N. M. dr. Kozák—Kozák érk. 2,608/904. p. sz. a. előa. Balázsovits, n. 0 — Hódság L .F. dr. Rácmiliticsi tp. — Rohacsek (2,631/90H, előa. Balázsovics) ápr. lhh. — 8.292/903. márc. 30. hh. Kecskemét Gy. B. Bagó—Czakó (820/904. p sz. a.) ápr. 12 hh. rmv. — Kolozsvár B. A. dr. Vér—Horváth érk. 5.893 903. p. sz. a előa. Bene, u. e. — Kraft—Tinnes érk. 8,758/903. p. sz. a. előa. Sárói Szabó, n. e. — Szász—Kingya (682|904. előa. Popu; n. e. — Mármarossziaet U. D. dr. Domahidy — Ruszka nem érk. — Mezőtúr U. F. dr. Takács—Ugray érk. 11,789/903. p. sz. a. előa. Pap, n. e. — Nagybecskerek M. J. Palotai—Kincstár (3,824/903. elöa. Somogyi) ápr. 13. hh. — Sátoraljaújhely H. B. dr. Veres—Katonai kincstár (3.174/903. elöa. Balázsovits) márc. 28. hh. Sopron H. E. Szombathely—Hajnal (7,821/903. előa. Somogyi) márc. 31. hh. - Szabadka V. S. dr. Hubert—Lőwy érk. (4,469/903. előa. Zachár) márc. 26. rmv. — Szekszárd S. L. dr. Vincze—Sinper (7,337/903. előa. Illés Jenő) márc. 31. hh. — Szentlörinc N. J. dr. Dominkó—M. Á. V. érk. 1,059/904. p. sz. a. (nem kereskedelmi ügy, hanem polgári; előa. Adolf, n. e. — Máté—Budai érk. 7,745/903. p. sz. a, előa. Istvánffy, n. e. — Szepesszombat L. K. dr. Müller—Müller (9,420/903. előa. Töttössy) ápr. 13. mv. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. PAUA8 RÉAZV^NVTÁASABÁG NrCWDAJA BUDAPESTEM