A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 15. szám - A belga részvényjog reformja

A JOG 119 Éppen ugy, — de mint külön kérdés teendő fel, mellékkérdés, rágalmazás és becsületsértés esetében, a Btkv 266—275 § ainak fenforgására. Ezen mellékkérdés igen gyakran fordulhat elő sajtóvétségeknél, miután mint már jeleztük, megtörténhetik, hogy nyomtatott periratokban, esetleg a biróság tagjaihoz intéz;tt információban, vagy a periratok másolatának magánszemélyekhez való elküldésében követtetik el a rágalmazás vagy becsületsértés s ily esetben mellékkérdést kell külön feltenni az esküdtekhez aziránt, hogy vájjon (enforogni látják-e akár azt, hogy a rágalmazás vagy becsületsértés a Btkv 266. §-ának megfelőleg a hatóság előtt folyamatban levő ügyben vagy ügyiratban használtatik, vagy ily tényekből származik, továbbá hogy nyomban viszzonzottnak tekinthető-e a becsületsértés, vagy rágalmazás ? Akár igenleges, akár nemleges feleletet adtak az esküdtek, magának a kérdésnek elbírálása a biróság hatásköréhez tartozik, ugy hogy a biróság. mint amely a jogi kérdéseket nyomozni van hivatva, dönti el, hogy vájjon elitéli-e vádlottat vagy pedig felmenti. *) Csak legutóbb történt, hogy a budapesti esküdtszék nyomban viszonozott becsületsértés alapján s esküdtek verdiktje folytán felmentőitéletet hozott becsületsértés esetében. Szerény nézetem szerint ez álláspont téves,mert a büntető tkv.275. §-a nyomban viszonzott becsületsértésnél azért adta meg a bíróságnak azt a jogot, hogy vagy mindkettőt, vagy egyiket felmentheti a vétség fennforgása mellett is, mert az ily kép elkövetett sértésben a beszámítást majdnem kizáró ok )t talált. Nyomtatványnál azonban, ahol sértettnek előbb gondoskodni kell, hogy az általa viszonzandó sértések nyomtatványnak megfelelő módon jelenjenek meg, sohasem lehet azt mondani, hogy nyomban viszonoztatott a sértés, ugy, hogy ebben a tekintetben az én nézetem szerint sem kérdések feltevésének, sem ez alapon felmentésnek helye nem lehet. A bpts 360. §-a értelmében 16 éven aluli vádlottnál külön mellékkérdés teendő fel az iránt, hogy az elkövetés idején birt-e a bűncselekmény felismerésére szükséges belátási képességgel ; siketnémánál pedig ugyanez iránt a kérdés a tőkérdésbe foglalandó be. Külön kérdés, vagy a beszámításra vonatkozó kérdés feltevése iránti indítvány, a 361. §. alapján csak a törvényből merített ok alapján ufasitható vissza. Hogy sajtóeljárásban a rágalmazás és becsületsértés eselein kivül, mily esetekben lehet szükség ily mellékkérdés feltételére, azt a sajtóvétségek szövegének átvizsgálása után a következőkben állapithatjuk meg. A Btkv. IJ4. §-ába idk'ózö felségsértés sajtóbüntette vagy vétsége esetén kisegítő kérdésnek lehet helye, vájjon sikertelen maradt-e a felhívás vagy sem, miután ez esetben öt évi államfogházat nem haladhat tui a büntetés. Fontos tehát különösen a védelem szempontjából az esküdteknek ez irányban is kérdés feltevését indítványozni, miután ez a büntetésnek tetemes leszállítását vonhatja maga után. A bíróságnak ez a latitud-je nemcsak a büntetés mérve tekintetében nagy ez esetben, hanem meg van egyúttal szabva a maximum is. (Folytatása következik.) Nyilt levél. Gál Lajos kir. tvszéki albiró úrhoz Sátoraljaújhelyen. Nem követem kollega ur rendszerét, hogy fel- és alperesként álljunk egymással szemközt, s hogy ennélfogva a válaszra viszonváiaszt adjak, hanem nyíltan szólok az úrhoz. Mielőtt azonban ezt tenném, illemből, és tekintve a személyeskedő válaszát, már most udvariasságból van szerencsém magamat bemutatni azzal, hogy a nyitrai kir. törvényszék területén a szenici kir. járásbírósághoz kiküldött betétszerkesztő tszéki bíró vagyok, hogy már 20 év óta szerény tehetségem szerint a jogi lapokban dolgozom, hogy hála istennek friss egészségben és jó erőben aktiv kollégája vagyok és hogy tőlem telhetőleg kellő szorgalommal és ügybuzgósággal teljesítem a fárasztó és bizony nem kellemes foglalkozással járó hivatásomat. Megjegyzem amellett azt is, hogy nem pipálok, legfeljebb kedves kollega ur viselkedése késztetne a lepipálásra, de ezt a jobb érzékem, higgadtságom és ama tisztelet tiltja, melylyel az Íróember adózik a szerkesztőségnek, hogy'minden személyes motívum távol maradjon a szaklaptól. A tárgyhoz. Ha cikket irunk, készek vagyunk arra is, hogy ellennézetek lehetnek, hogy a cikket megvitathatják, sőt megcáfolhatják. Kalapot emelek az ily ellencikk előtt, mely a kritika jellegét viseli magán. De egy a föltétlen követelménye, hogy tárgyilagos legyen, vagyis az igazságon alapuljon, mert ez távol tartja az elfogultságot. *) A biróság Ítéletének ezen része, a bprts 427. §-a alapján anyagi semmiségi ok miatt megsemmithető olykép, hogy a Kúria egyidejűleg uj ítéletet hoz. Erről később bővebben. Aki cikkemet olvassa, az analizálni fogja az e kérdésről irt előbbi cikkeket és kutatja, vájjon igazam van-e abban, hogy hazánk birái fizetése tekintetében Angliát követheti-e, avagy, amint én szerény nézetemnek adtam kifejezést, a birák fizetése a hazai visszonyok szerint emeltessék; Konkludáltam arra, hogy helyzetünk javítandó s kiemeltem azt is, hogy ugy a nép, mint maga a kormány segítségünkre siet Mármost azt kérdezem kedves kollega úrtól, honnan veszi azt hogy én nem kívánnám a birák jobb dotálását, hanem pláne azt hogy én a birák jobb fizetése ellen felszólaltam? Honnan veszi azt t. kollega ur, hogy én az albirákat leszóltam ? Hisz azt mondtam, még ha a legtisztább, legszorgalmasabb intenciókkal van eltelve a fiatal albiró, még akkor sem szerzett annyi tapasztalatot, mint egy 30 éves férfiú már abból szerzett, esetleg mások rovása nélkül. Továbbá azt is mondtam, hogy kalapot emelek a törekvő tudományszomjas fiatal kollegáim előtt, találunk köztük oly geniális egyéneket, kiket szellemi érettségük előbbre vitt koruknál; hisz a bírói decorum ellen cselekedném, ha a t. collega urnák rám disputált észjárása szerint irnék. Igaz, hogy nem érintettem a 26 évet, de ez nem változtat azon nézetemen, hogy a 30 éves kort kívánnám a bírótól. Távol állok, mint már fentebb indokolva mondottam a személyeskedéstől, hisz itt nem egyénről, hanem systemáról van szó, de t. kollega ur személyem ellen tett kirohanására felhozom azt, hogy boldogult Szilágyi Dezső foglalkozott először ez eszmével és azon igyekvéssel, hogy ügyesebb, tapasztaltabb és a törvénykezés minden terén szakavatott bírákat az igazságügynek megnyerhessen, megalkotta a törvényszéki albirói rendszert, akik bizonyos idő multán székhelyükre kiküldetnek. Agyagos lábon ál! t. kollega urnák a fiatal ügyvédekre tett célzása. Honnan meríti egyáltalán azt, hogy nekem a 23—24 éves gyakorló ügyvédek tetszenek ? Ezt a megjegyzést kockáztathatja, ha a nőemancipáció esetében 23—24 éves ügyvédnővel állanánk szemben. Bizony a 23—24 éves ügyvédre nagyon is ráfér az élet tapasztalata. De meg vagyok arról győződve, hogy tudományosságukból és tudásukból mitsem levonva, sokkal okosabbak, semhogy e nyilatkozatomért neheztelnének. No de lényeges külömbség van ám apa és fiu között, az apa dirigál és nem a fiu, és jaj annak az apának, aki fia által hagyja magát dirigáltatni. Apa a bíró az igazságszolgáltatásban. Lehet a fiu igen okos, lehet az apáéval egyenlő nézete, de akár igy, akár eltérő a nézete, az apa dönt. A per ura a biró. Tehát akármilyen fiatal is az ügyvéd, e fiatalsága a vele tárgyaló biró tekintélyén csorbát nem ejt. ., Honnan veszi azt a t. cikkíró ur, hogy én kegyes tanácsokat akarok osztogatni? Hisz cikkem utolsó sora igy szól: «Ennyi saját meggyőződésem szerint.> Csak egyéni nézetemnek adtam kifejezést, tehát messze állok a tanácsadásoktól,— mint messze áll ettől minden iró, ki a szerénység határában mozog. Egy felmerülő kérdés fejtegetése nem más, mint az egyéni nézetnek nyilt kifejezése; vallja-e ezt a nézetet más is, avagy nem, legfeljebb vitára vezethet, de nem a személyeskedő protestálásra. Valóban naiv felfogás és inkább a hevesség pillanata hatásának tulajdonitható ama könnyedén odavetett kitétele, högy mi vagyok Sasváron, azzal adós maradtam. Ha nyugdíjazott hivatalnoknak tartott, ugy tisztelet az öreg előtt, ha pedig nem, ugy a tisztelet elvevése az aktiv kollegától, ily kérdést tehet a biró a deliquenshez, avagy a policáj a gyanús egyénhez, ki polizeiwidrig ? Egyébként az Igazságügyi Közlöny összlétszámában igen könnyen akadhatott volna nevemre. De hát kinek a pap, kinek a papné, kollega urnák ugy látszik, jobban tetszik a személyeskedés. Azt az élcet is kockáztatja, ha én Sasváron lakom vagy taitózkodom, miért nem írok inkább a községi birákról. Ezekről bizony lehetne okosat és okosan írni, de kedves kollega ur jól tudja, hogy a közigazgatás nem a mi terünk és azt is jól tudja, hogy a tilosba nem szabad lépni, de külömben izlés dolga, ki mitirjon. Azt hiszem e felelet elégséges. Végül legyen szabad mint öregebb kollegának egy megjegyzést tennem. Ha t. kollega ur azt hiszi, hogy a szemelyieskedést — kivált szaklapban,—akár a szerkesztőség, akár a komoly közönség szívesen látja, nagyon téved. Én az ily cikkek — ha ilyennek mondhatók — közlését a szerkesztőség részéről inkább előzékenység dolgának tekintettem, — habár részemről nem helyesen — mint annak, hogy a személyeskedő irányt istápolni akarná. Azon megjegyzéssel, hogy ellen végiratot nem adok, azt mondom: Isten Önnel! Hazafias üdvözlettel Molnár Jákó dr. kir tvszéki biró. Külföld. A belga részvényjog refjrmja. Követve a főbb európai államok példáját, legújabban Belgium készül reformálni a maga részvényji gát. A belga igazságügyminiszter a napokban nyújtott be a senatusnak egy novellaris javaslatot, mely a részvénytársaságokról szóló 1873. évi május 18-iki és az 1886. évi május 22-iki törvények egyes határozatainak revisiójára, illetve kiegészítésére irányul.