A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 14. szám - Az ügyvédi kamara diszgyülése

A JOG n u n k a c i k k i r ó u r által olcsónak jelzett jog­ügyek elintézésébe. Midőn tehát a kérdésben felszólalunk, legkevésbbé sem adhat okot félremagyarázásra. Bírálják meg az , illetékes szakértők, vájjon a jogkereső felekre nem-e előny ö­sebbés olcsóbbelső kézből jutni igazaikhoz, mint kerülő utakon számtalan esetben hosszas és elkésett perlekedés utján? Tiltakoznom kell ama felfogás ellen is, mintha a községi jegyző-; jobban tudnának a nép nyelvén beszélni s jobban tud­nák felfogni a nép szándékát és akaratát valamely ügylet lebo nyolitása körül. Hiszen az ügyvéd vagy közjegyző, ha valamely vidéken a nép között élni akar és jogi tudásával annak a népnek jogszol­gálatot tenni, elsősorban igyekszik ennek nyelvé vei és szokásaival megismerkedni Ez pedig nem lehet nehéz dolog oly egyéneknél, akik ily migas (juilificatióval birnak s nem is tudom annak hiányát ezeknél elképzelni. D e bizony a hivatás rovására elkedvetlenitőleg, sőt bosszantólag hat, midőn a telekkönyvi bead­ványok egész özönével elárasztják a zugirká szok a bíróságokat. Ezekkel kell az ügyvédnek a versenyt fel­venni! Nem régen történt meg nálunk, hogy telekkönyvveze­tőnk egész felindulva tette előttem e megjegyzést: «Mi van az ügyvédekkel* : kérdezte ő, «ma 27 beadványjött keresztül vezetés végett kezem alá, ezekből kettő ügyvédi ellenjegyzés mellett és 25 ré­szint községi jegyző, részint ismeretlen zug­irkászok által lett beadva.» Azt hiszem, az elmondot­tak után erre könnyű megadni a választ. Ha mindig szűkebb határvonalat szabnak az ügyvédi működés terének, elérhetjük azt, hogy a censurák teljesen feleslegessé válnak. Belföld. Az ügyvédi kamara diszgyülése. Márc. 27. Méltó módon, fényes ünnepi diszgyülés keretében adózott a Budapesti Úgyvédi Kamara Deák Ferenc, a haza bölcse hal­hatatlan emlékének. A diszgyülés az ügyvédi kamara dísztermében folyt le, amely ez alkalommal pazarul fel volt díszítve delinövé­nyekkel. Ezek árnyékában ott állott D.ák Feienc leleplezésre váró mellszobra, mely Margó Ede művészünk vésője alól került ki. A diszgyülésen jelen volt a kormány képviseletében P 1 ó s z Sándor igazságügyminiszter, Mohay és Bernáth Giza állam­titkárok, Jakabffy Imre képviselőházi alelnök, a legfőbb bíró­ságok képviselői, S z é k el y Ferenc koronaügy sz, Már k u s Józseffőpolgármester, F a b i n y Teofi'.H o d o s sy Imre, H e v e s s i Ödön, Geguss Gusztáv; Szivák Imre lelkes megnyitó szavai után, melyekkel Deák Ferenc szellemének áldozott, Baracs Marcell mondotta t-1 nagyszabású ünnepi beszédét. Baracs Marcell dr. magas színvonalon álló emlékbeszéd­ben gyönyörűen méltatta Deá . Ferenc államférfiúi nagyságát. Költői lendületű bevezető szavak után ezekben jellemezte Deák Ferencet. 0 a mély tudás, a józan erkö cs, az önzetlen akarat, az élő jogtudat, az eszmények szeretete. Az igazságszeretet, mely a fölismert jogért bátor cselekedettel és bátor szóval, «az őszin­teség gyökerét elmetsző óvatosság> félretételével száll síkra. A szabadságnak szeretete, mely azt mindenkivel megosztani kész, mert a szabadság sokakkal megosztva értékéből nem veszít, sőt becsben nyer, mert biztonságban gyarapszik. A hazaszeretetet, mely a hazáért mindent áldoz, csak magát a hazát nem. Azok, akik ma jogi oktatásunk reformját előkészítik, Deáknak s a mult század első felében vele nevelkedett ifjúságnak példáján okuljanak, hogy a jövő jogásznemzedéknek jogi miveltségét a maiénál mélyebbre és komolyabbra, politikaibbra és nemzetiebbre irányítsák. És félve szólal meg bennem a kétség: nem-e kellene polgári törvénykönyvünk végleges megalkotásának müvét az ekként nevelendő uj nemzedékre bízni, mely a nagy feladatot céltudatosabban és önállóbban, szóval: magyarabban fogja tudni megoldani mint mi, kik idegen kultúra idegen jogintézményeinek átvételében merítettük ki harminc esztendőnek kodifikáló mun­kásságát: . . . Deák Ferenc és a vele egyivásuak voltak a populus V e r b ő c z y á n u s n a k utolsó; ők voltak a magyar jog­államnak első vezéralakjai is. Ez képesítette őket arra, hogy ugyan nem dogmatikusok, de annál nagyobb gyakorlati jogászok legye­nek. Hogy legyenek a nemzetnek ügyvédei, kik az alkotmányos jogainkért negyedfél század óta folyó nagy perben ügyünk igaz­ságába vetett törhetlen hittel és a hatalom által le nem igá ható bátorsággal álljanak helyt ! Hogy legyenek törvényhozóink, kik összhangba tudják hozni a nemzet régi jogát az állam életének uj exigenciáival, az ősi tognak békeszerző szellemét a haladásnak előretörő irányzatával! Törvényhozási politikájuknak bölcsesége; ez legfőbb jellemvonása mindazoknak a reformoknak, melyekben Deák Ferencnek mindig irányító, többnyire alkotó része volt. A szónoki lendülettel előadott beszéd végül lelkes szavakkal aposztrofálta a magyar ügyvédség hivatását, amely D e á k Ferenc történelmi hagyományának őrizetét is magában foglalja. Zugó éljenzés és taps honorálta az emelkedett szellemű beszédet, miközben lehullt a takaró Deák szobráról és a közön­ség most már M a r gó t is lelkesen megéljenezte. Negyedórái szünet után megkezdődött a kamara rendes évi közgyűlése. Pap József kamarai titkár előterjesztette a nagy gonddal készített évi jelentést és végezetül megemlitette, hogy Hegedűs Gyula dr., fővárosi ügyvéd a közgyűlés megnyitása előtt 1,000 koronát adományozott a létesítendő ügyvédi nyugdíjintézet célja­ira. A közgyűlés Pap József dr. nagy gonddal kidolgozott évi jelentését egyhangúlag tudomásul vette s H e g ed üs Gyula dr.­nak adományáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Miután a közgyűlés az évi jelentést általánosságban egyhan­gúlag elfogadta, áttértek a jelentés részletes tárgyalására. Enyickey Gábor a Kamarai! Közlöny tárgyában szólalt fel, Oláh Dezső dr. pedig a szóbeliség kiterjesztését sürgette. Ez utóbbi felszólalás nyomán beható vita kerekedett, amely azzal végződött, hogy a közgyűlés a jelentésnek eredeti szövegét elfogadta. Rácz Gáza dr. a községi jegyzőknek működését tette szó tárgyává, akik magukhoz ragadják az ügyvédi funkciókat, s ezáltal különösen a vidéki ügyvédek megélhetését megnehezítik. A köz­gyűlés itt is a javaslat szövegét fogadta el. Nagy Emil dr. indítványára a közgyűlés köszönetet szavazott az igazságügyi kormánynak a javító intézetek számának szaporításáért. Ugyan­csak Nagy Emil dr. indítványára a közgyűlés kihagyatni rendelte az évi jelentésből azt a részt, amely az ügyészi megbízottak elleni panaszról szól. Kihagyni rendelt a közgyűlés a jelentésnek a katonai perrendtartásról szóló részéből a következő szavakat: <a hadsereg közös, tehát épp ugy magyar, mint osztrák.* Huszár Kálmán dr. felszólalása után a közgyűlés az évi jelentést rész­leteiben is elfogadta. Az évi számadásokról és a jövő évi költségelőirányzatról szóló javaslatok elfogadása után a közgyűlés egyhangú lelkese­déssel elhatározta néhai jótevőjének Thuróczy György volt buda­pesti ügyvéd arcképének megfestését. Miután Okolicsányi Géza dr. előadó az ügyvédek felvétele körüli egyöntetű eljárás tárgyában bemutatott ügyrend módosítását s az ügyvédjelöltek szelleme és erkölcsi kiképzése iránti határozati javaslatát a köz­gyűlés elfogadta, elnök a közgyűlést félbeszakította s annak foly­tatását március 28-ára tűzte ki. Márc. 28. Következett a közgyűlési tárgysorozat 7. pontjának — Hatá­tozati javaslat az u n. készkiadásos díjmegállapodások tárgyában — tárgyalása. Előadó Okolicsányi Géza dr. alaposan megin­dokolt beszéd kíséretében beterjeszti a következő határozati javaslatot: «A közgyűlés az ügyvédi kar erkölcsi tekintélye szem­pontjából helyteleníti és elitéli az u. n. készkiadásos dijmeg­állapodást, vagyis azt az eljárást, ha az ügyvéd az ügy­féllel való összeköttetését a bíróilag megállapított dijaknak egészben vagy részben való elengedésére alapítja.> A közgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Következett a tárgysorozat utolsó pontjának Enyickey Gábor ügyvéd indítványának a tárgyalása. Enyickey az ügy­védi cimtáblákra vonatkozólag azt indítványozza, hogy az ügy­védek tiltassanak el attól, hogy ügyvédi cimtábláikat az utcai falra szegeztessék ki. Azt is kivánja, hogy az ügyvédek cimtáb­láikon és levélpapírjaikon kizárólag magyar feliratokat alkalmaz­zanak, végül, hogy tiltassanak el az ügyvédek attól, hogy cim­tábláikon a köz- és váltóügyvéd címet használják, mert ilyen cim manapság már nem létezik, mivel ma csak hites ügyvédek vannak. Pap József dr. titkár az indítványra nézve előadja, hogy az indítványnak első része, mely az utcai cimtáblák eltiltását célozza, mellőzendő, mert ezen a téren eddig semmiféle visszaélés nem történt az ügyvédek részéről. Ugyancsak mellőzendő az indítványnak harmadik része is, mely a köz- és váltóügyvédi cim eltiltását javasolja. Egyetlen ügyvéd sem fog olyan címet használni, mely őt jogosan meg nem illetné. Ami az indítvány­nak azt a részét illeti, hogy az ügyvédi cimtáblák, ügyvédi levél­papírok, borítékok és pecsétek címfelirata magyar legyen, erre vonatkozólag a kamara választmánya már megtette kötelességét, amennyiben a Kamarai Közlönyben felhívta a kamarai tagokat arra, hogy kizárólag magyar címfeliratokat használjanak. .Mind­ezeket egybevetve, Pap József dr. titkár javasolj?, hogy a köz­gyűlés térjen napirendre Enyickey javaslata fölött. Zajos éljenzés közt állott fel szólásra Enyickey Gábor s hosszabb beszéddel, melyet sűrűn szakítottak félbe közbeszólásokkal, — akarta indítványát megokolni és elfogadtatni. Végül csakis az indítványnak első részét elejtette maga is. — Beck Samu nem a külsőségekben látja a hazafiságot megnyilatkozni, azért mel­lőzendőnek tartja Enyiczkey indítványát. A közgyűlés szavazás után túlnyomó többséggel napirendre tért az indítvány fölött. Végül B o s s á n y i Iván dr. indítványára a közgyűlés egy­hangú lelkesedéssel köszönetet szavazott Pap József kamarai tit­kárnak a nagy gonddal, kiváló szakértelemmel és nagy tudással megszerkesztett évi jelentéséért. Oláh Dezső dr. ezt az indítványt megtoldotta azzal, hogy a jegyzőkönyvi köszönetet terjessze ki a közgyűlés a tisztikarra és a választmányra is. Z s i g m o n d y Jenő dr. elnök indítványára még jegyző­könyvi köszönetet szavaztak Okolicsányi Géza dr.-pak, mint előadónak is. Ezzel a közgyűlés véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom