A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 9. szám - Öröklési jog a Tervezetben

9. szám. Budapest, 1904 február 2'ó. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. az. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. az. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG Előfizetési árak: Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) ^ 6 « UTILírAZIGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜSYTÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. EgéM \ ~ u \ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLKR MÓR dr. Az elCnzetéti pénzek legcélszerűbben bérmenteteo fifTTédek. Megjelen minden vasárnap. posiautalványnjral küldendők. TARTALOM : A statistikáról. Irta egy b i r ó. — Öröklési jog a Tervezetben. Irta B a d i t z Lajos kapuvári kir. közjegyző. — Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta Admeto Géza dr., budapesti ügyvéd, volt jogtanár. — Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Irta Ö d ö n f i Miksa dr., budapesti ügyvéd. — Tarlózás (Válasz X. Y.-nak a 7. számban megjelent cikkére), Irta (—n - s.) — Külföld (Japán alkotmányáról. Irta Reich Péter Kornél, budapesti tszéki joggyakornok) — Nyilt kérdések és feleletek (Az örökösödési eljárásból. Irta Gr éb Brúnó 'dr., hátszegi közjegyzőjelőlt) — Sérelem (Szabad] volt-e az önkénteseket besorozni a mult évben ?) — Irodalom (G o 111 Ágost: A m. kir. Kúria felülvizsg. határozatai.) — Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. X A statistikáról. Irta EGY BIRÓ. Az év végén készitendő ügyforgalmi kimutatásaim már több éven át ugy szoktak sikerülni, hogy 500—700 sommás per közül folyamatban levői marad — a szünetelő pereken kivül — 50—70 per, vagyis az évi összes perek 10°/0-a. Az eredménynyel magam meg vagyok elégedve, mert legjobban tüdőm, hogy ezt az eredményt is csak ugy tudtam elérni, hogy decemberben a beérkezett pereket szokásomtól eltérőleg sommásabban tárgyaltam; többet tűztem ki mint az előbbi hónapokban, s még arra is rá fanyarodtam, hogy felkértem az ügyvédeket, hogy akinek sürgős természetű pere akadna, azt december első felében adja be. Ennél többet nem kértem, de még ezt is nehéz volt kérni, mert azt kellett tapasztalnom, hogy kérelmem nemcsak hogy meg nem lett hallgatva, nemcsak hogy több per érkezett december második felében, mint az elsőben, de meg 1—2 év előtti perekre vonatkozó újrafelvételi kérvények is szép számban adattak be. Hogy mi volt ennek az oka, az nem tartozik felvett tárgyamhoz, de az kétségtelen, hogy nem bíróhoz illő a könyörgés, s hogy aki szívességet osztani nem akar, az szívességet ne kérjen. Az igazságügyminisztérium minden évben megteszi az én ügyforgalmi kimutatásomra a maga észrevételeit s természetesen ott, ahol a folyamatban levő ügyek arányszáma kedvezőtlen, nem a leghizelgőbben nyilatkozik, másrészt a kedvező arányszám kimutatóját megdicséri. Előre kijelentem, hogy megrovást kalandban nem részesültem, s igy bennem nem az elkeseredés dolgozik, mikor szerzett tapasztalataimat közlöm. Az eredményt, mint fentebb is jelzém, a magam részéről jónak találom, ha valaki a beérkezett ügyek 10°/0-át veszi át. Tudva levő, hogy éppen az év végével szoktak pereket megindítani az intézetek, hogy jogi képviselőik a hátralékok behajtása körüli serény tevékenységüket kimutathassák. De magán ember is az év végén szorgalmazza követelését, ha azzal jószívűségből egy-két hónapig várt. így azután november és december hónapokra nem 1/e-od része esik a sommás pereknek, hanem jóval több. Ha azt is számba vesszük, hogy minden járásbíróságnál egy kis °/0-a a pereknek olyan természetű, hogy egy-két tárgyalással be nem fejezhető, s hogy oly perek is akadnak, melyekben a peresfelek távolléte, vagy egyéb ok miatt a per dűlőre nem hozható: könnyen beláthatjuk, hogy a 10°/0-os eredmény még a jobbak közé tartozik, s hogy átlag ez az eredmény el sem érhető. És ime, mit tapasztalunk! Akadnak bíróságok, melyeknél a sommás perekből folyamatban levőkből alig visznek át 5°/0-ot, sőt még talán ennél is kevesebbet. Lapunk mai száma Hogy ezt az eredményt miként érik el, azt közvetlen tapasztalatból nem tudom ugyan, de kész lehetetlenségnek tartom, hogy erőszakoskodás nélkül ez elérhető lenne. Hallomásból tudom — még pedig ügyvédtől (dehogy nem mondja el máshol, hogy mi rosszat főztek otthon !) — hogy a bíró felkéri őket szóval, de Írásban is, hogy az utolsó hónapban ne adjanak be kereseteket Ez kérelem ugyan, de teljesítendő, mert aki mégis bead keresetet, az nem kapja a rövidebb, hanem a leghosszabb határnapot. Sőt hogy megesett az is, hogy nem a bíróság székhelyén lakó ügyvéd ily kérelem ellenére 4—5 pert adott be, melyekre ugy kapta a határnapokat, hogy minden perre más nap esett. A folyamatban levők mesterséges apasztási módja az, hogy a biró személyesen idézi a feleket, ajánl nekik egyezséget, s ha ez nem sikerül, azzal az utasítással küldi haza a feleket, hogy januárig egyezkedjenek, addig ő a pert szünetelteti, s ha januárig sem tudnak megegyezni, jelentkezzenek ujrafelvételre. Ha véletlenül sok a kontradiktórius tárgyalásos per, s ügyvédek is érdekelvék bennük, akkor az ügyvédeket kéri meg hogy januárig szüneteltessék a pert. Ezek is megteszik, mert hiszen ha meg nem tennék, ugy sem érnének könnyebben célt, nem kaphatván január előtt határnapot. A fizetési meghagyások kezelőjének meg lesz hagyva, hogy az ellentmondás következtében perré alakult ügyeket decemberben ne vezesse ki, azok a jövő évre maradjanak. A szóbeli keresetek felvevője utasítva lesz, hogy tovább utasítson, hogy ily pereket csak januárban veszünk fel, mert decemberben el vagyunk foglalva. így el lehet érni azt a kedvező eredményt. Kérdem, hogy ez az eljárás illő-e a bírósághoz, s hogy ez nem szemfényvesztés-e ? És miért mindez? Hogy az illető biró meg legyen dicsérve s hogy az előlépéshez érdemeket szerezzen magának. Hát ha az a biró nem röstell ilyen finisht lovagolni, jó akarattal fölülről lenne kitanítandó, hogy felmutatott eredménye nem normális, hogy a felettes hatóságok ily rekordokat nem kívánnak, de meg nem is tartják lehetségesnek, hogy ez rendes körülmények közt elérhető lenne. A felettes hatóságok a havonta készitendő kimutatásokból meggyőződhetnek arról, hogy a biró miként lovagolja a finisht, mert már az első hónap lezárásával meg fog látszani, hogy a kitűzött tárgyalások közt sok az ujrafelvett, s hogy a januári beérkezett perek a többi hónappal arányban nem állnak. Ha ebből nem tűnnék ki az erőszakos apasztás művelete, ugy minden esetre ki fog tűnni abból, hogy március végén hány pert vitt át áprilisra, vagyis, hogy ápril elején annyi pere volt-e folyamatban, mint január elején. Lesz e itt arány ? Soraim célja, hogy figyelmeztessem a felettes hatóságokat, hogy kegyeik elnyerése végett sokat kísérelnek meg a bírák is, s hogy a szolgalelküségre dicséretekkel ne adjunk alkalmat. Nem hiszem, hogy a minisztérium a jelzett módon elért eredményt dicséretre méltónak találná, de azt már nagyon is elhiszem, hogy a kimutatás adatait veszi csak számba, s nem kutatja, hogy bizonyos esetekben a számok miként álltak elő V Öröklési jog a Tervezetben.*) Irta BADITZ LAJOS, kapuvári kir. közjegyző. Az öröklési jog tervezője, a szerkesztő bizottság 1898 évi március 12-én tartott teljes ülésében ezeket mondja: (bjkv. III. 173) az ági öröklés mellett, nézete szerint, két döntő érv van : *) Mutatvány B a d i t z Lajos kir. közjegyzőnek, a szombathelyi kir közjegyzői kamara elnökének : «A magyar Kodex» cimü kiadás alatt lévő munkájából. 12 oldalra terjed.