A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 23. szám - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének birtoktana. Kritikai tanulmány ellenjavaslattal. Folytatás

90 A JOG Meg okol ás: N.János 1900 április 1-én 1,298. sz. a. beadott feljelentésében V. Lajos s tsai ellen a btk. 333. és 334. §-ai alá esö lopás büntette miatt emelt vádat, előadván, hogy a nevezettek az általa 1898 aug. 11-én K. Elek bpesti lakostól megvett és tulajdonát képező szentgáli erdőterületet jogtalanul letarolták és a levágott fát elhordták. Az ezen feljelentés folytán a győri kir. főügyész által elrendelt nyomozást, ennek teljesítése után, a győri kir. ügyész 1900 novemb. 3-án 3,768. sz. a. hozott határozatával megszüntette azért, mert nem látta megcáfoltnak gyanúsítottaknak azt a védekezését, mely szerint az általuk levágottés elvitt fát K. Elektől, feljelentő jogelődjétől megvették; és ezt a határozatot a győri kir. főügyész, feljelentő folyamodása folytán 1900 dec. 4-én 1,447. sz. a. helybenhagyta. Utóbb N. János a veszprémi kir. tszók vizsg. birájánál a vizsgálatnak a nevezettek ellen leendő elrendelését kérte; a vizsg. biró azonban ezt a kérelmet 1901 január 29-én 5,252. sz. a. végzésével elutasította és ez a végzés a közbevetett felfolyamodás és a beadott igazolási kérelem vissza-, illetve elutasítása következtében jogerőssé vált. A fentiek szerint teljesített nyomozás során felmerült bűnügyi költségek a kir. ügyész indítványára a veszprémi kir. tszék kétrendü végzésével 101 K. 42 fillérben megállapittatván, a tszék vizsg. birája 1901 szept. 3-án 3,325. sz. a. hozott végzésével N. Jánost, mert feljelentése alaptalannak bizonyult, ezen költségek viselésében marasztalta és azoknak 15 nap a. végreh. terhe mellett leendő megfizetésére kötelezte a nélkül, hogy a feljelentőt meghallgatta volna; a veszprémi kir. tszék vádtanácsa pedig a feljelentő részéről közbevetett felfolyamodást 1901 okt. 9-én 3,769. sz. a. elutasította, mely végzés a közbevetett felfolyamodások vissza- és elutasítása következtében jogerőre emelkedett. A vizsg. birónak 3,325. sz. és a vádtanácsának 3,769. sz. végzéseivel megsértetett a törvény, mert annak megállapítására, hogy a nyomozás folytán felmerült költségeket ki tartozik viselni f a Bp. 479. §-a szerint nem a vizsg. biró, hanem a bíróság, a jelen esetben a veszprémi kir. tszék volt hivatva; mert továbbá N. János feljelentő a költségekbe a bp. 483. §-a ellenére meghallgatása nélkül marasztaltatott; és végül mert a vádtanács a vizsgálóbíró által fentiek szerint hatáskörének túllépésével hozott végzést érdemileg felülvizsgálta. Ezeknélfogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani; egyúttal pedig, minthogy a vizsgálóbíró a marasztaló végzés hozatalával hatáskörét túllépte, ugy annak, valamint a tszék vádtanácsának többször idézett határozatait a bp. 442. §. utolsó bek.-hez. képest megsemmisíteni és a tszéket uj határozat hozására utasítani kellett. Az 1897. évi XXXIV. t.-c. 16. §-ának második bekezdése a hatáskört, a btk. 262. §-ában megjelölt személyekre vonatkozóan, a minősítés kérdésétől függetlenül, csupán ezen személyeknek a btkv. 262. §-ában meghatározott minősége alapján állapítja meg, tekintet nélkül arra, vájjon a rágalmazás vagy becsületsértés hatósági működésükre avagy csak magánügyeikre vonatkozik. Az ilyen személyek ellen nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés az esküdtbíróság hatáskörébe tartozik. (A budapesti kir. ítélőtábla 1903 ápr. 21. 1,993. sz. a.) A btkv 247. §-a a kerítést denocinium) tárgyazza. A 247. §-ban megállapított csábítás tehát azonos fogalom a kerítéssel és ezért helyes értelmezés mellett ki van zárva, hogy az ezen §. második bekezdésében emiitett csábitásnak más értelem tulajdoníttassák, mint az első bekezdésben. Mindkét bekezdés a kerítést tárgyazza és a külömbség csak az elkövetett bűncselekmény alanyaiban rejlik. A büntető törvénynél kiterjesztő magyarázatnak helye nincsen. (A budapesti kir. ítélőtábla 190H ápr. 21. 2,035. sz. a.) Megsemmisítés, mert a fegyházbüntetését töltő vádlott ujabban fogház- és pénzbüntetésre Ítéltetvén, a büntetéseknek az 1880 : XXXVII. t.-c. 36. §-a és a BP. 517. §-a alapján történt egyesítése alkalmával a pénzbüntetés behajthatatlanság esetén nem fegyházra, hanem fogházra átváltoztatandónak mondatott ki (A m. kir. Kúria 1902 évi október 6. 8,320. sz. a.) Megsemmisítés a BP 437. §. 5. bekezdése alapján, mert az alsóbiróságok csalás esetén a kir. Kúria által kijelölt oly ténykörülmények megállapítását elmulasztották, melyektől a tévedésbe-ejtésre és a jogtalan vagyoni haszon szerzésére, illetve kár okozására irányuló szándék megállapithatása függ (A m kir Kúria 1902 június 4. 5,202. sz. a.) Allanivasuti kedvezményes menetjegyigazolvány meghamisítása kozokirathamisitas. (A m. kir. Kúria 1903 április 7. 3,228/903. sz. a. Az a tény, hogy vádlott, mint rendőri szakaszbiztos eev bekísért egyén pénzét átvévén, azt eltulajdonította a hivatali sikkasztás tényálladékát kimeríti. (A m. kir. Kúria 1902 máius 23 4,783. sz. a.) J Minthogy a kir. járásbíróság ítéletét, mely vádlottat kihágásban nyilvánította bűnösnek, az ügyészi megbízott nem fölebbezte. sot a folebbviteli tárgyaláson a kir. ügyész azt az Ítéletet helybenhagyni indítványozta s ezáltal az elsöbiróságnál tett tuzvészokozas vétségére vonatkozó vádját elejtette s igv az elbírálás tárgya mind a vád, mind az Ítéletek szerint csak kihágás, a Bp. 556. §-a 2. bekezdése szerint csak a jogegység érdekeben használható perorvoslatnak van helye. (A m. kir Kúria 1902 március 26. 2,773. sz. a.) Azzal a kijelentéssel, hogy a sértés halálos eredményének megállapítása inkább a szakértők részéről volt mego dandó az esküdtbíróság elnöke a bizonyítás eredményére vonatkozó és a bizonyítékok mérlegelésére is kiterjedő véleményt nyilvánított, mert az orvosok lelete és véleménye szintén csak a bizonyrtó adatokhoz tartozik. Minthogy pedig a Bp. 363 § • 3- bekezdése az ily véleménynyilvánítást egyenesen tilt)a, a fejtegetés ezen részével az esküdtbíróság elnöke a most idézett torvényszakasz rendelkezését sértette meg és a B P. W. i: f P^ja alá esö semmisségi okra adott alkalmat. (A m. kir. Kuna 190 5 február 3. 955. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Kérvényező igazolta, hogy az 1874 :34- t.-c n. §-ában kijelölt elméleti képességgel bir. a helyhatósági,bizonyitvány szerint pedig erkölcsi viselete kifogástalan és olyan körülmény, hogy ellenében az 1874 : 34. t.-c 3. teában foglalt esetek bármelyike fennforogna a beszerzett fegyelmi iratokból ki nem tűnik. Az a körülmény, hogy kir. albirói állásától elmozdittatott, az erkölcsi bizonyítvány tartalmával szemben az ügyvédjelöltek sorába való felvételét nem akadályozhatja. A kolozsvári ügyvédi kamara (1902 június 28-án 72D. sz. a.) K. Albert dr.-nak az ügyvédi jelöltek lajstromába való felvétele iránti ügyében következően határozott: K. Albertnek az ügyv. jelöltek névjegyzékébe leendő felvétele iránt beadott kérését összes mellékleteivel együtt visszaadja s kérése teljesítését megtagadja. Megokolás: A kérvény mellékleteiből s nevezetesen a «szemé!yi táblázat* 6. pontjából kitetszőleg a n.-ilondai kir. jbiróságnál viselt kir. albirói állásától fegyelmileg mozdittatott el, s illetve mint kir. albiró a kolozsvári kir. ítélőtábla fegy. bíróságának 1898 április 7-én 40'7. sz. a. kelts a m. kir. Kúriának 1898junius 4-én 276/7. sz. a. helybenhagyott Ítélete alapján hivatalvesztésre ítéltetett. Minthogy pedig az 1874:34. t.-c. 11. §-a az ügyvédjelölt *feddhetetlen jellemet> mint a felvételhez megkívántató kelléket előírja s minthogy a fentirt itéletból kitetszőleg K. Albertnél ezen kellék fennforgását megállapítani nem lehet, kérése teljesíthetőnek nem találtatott. A m. kir. Kúria (1903 április 7-án 229. sz. a.) a kolozsvári ügyvédi kamara választmányának 725. sz. határozata megváltoztatik és K. Albert dr. az ügyvédjelöltek lajstromába felvétetni rendeltetik, mert nevezett kérvényező igazolta, hogy az 1874: 34. t.-c. 11. §-ában kijelölt elméleti képességgel bir, a 7. alatti helyhatósági bizonyítvány szerint pedig erkölcsi viselete kifogástalan és olyan körülmény, hogy ellenében az 1874: 34. t.-c. 3. §-ában foglalt esetek bármelyike fenn forogna, a beszerzett fegyelmi iratokból ki nem tűnik és mert az a körülmény, hogy kir. albirói állását fegyelmileg elmozdittatott, szemben a "/. alatti erkölcsi bizonyítvány tartalmával az ügyvédjelöltek sorába való felvételét nem akadályozhatja. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A beregszászi tszéknél Berkovics Jakab helybeli lakós ellen, bej. jun. 16, fsz. jul. 13. csb. Szűk Lajos, tg. Balkányi Jenő dr. — A kassai tszéknél Horalek Ferencné ellen, bej. aug. 8, fsz. aug. 24, csb. Dubay Jóssof, tg. Fényes Salamon dr. — Az aradi tszéknél Leipnik Nándor marosszlatinai cég ellen. bej. Radány Dezső dr., tg. Avramescu Vazul dr. — A kaposvári tszéknél Frech István szigetvári aranyműves ellen, bej. jul. 10, fsz. aug. 3, csb. Kelemen József, tg. Kriszt Béla dr. — Az ipolysági tszéknél Untenberger Gyula ipolysági lakós ellen, bej. jul. 25, ki. aug. 11, csb. Dabis Antal dr., tg. Várady Jakab dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Márkusz Mayer helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 30, fsz. jul. 30, csb. Szentgyörgyi Imre, tg. Nagy Emil dr. Pályázatok: A marosvásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. jun. 12. (120) — A ceglédi jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 12. (120) — A belényesi jbiróságnál albirói áll. jun. 13. (121) — Az apatini jbiróságnál albirói áll. jun. 13. (121) — A brassói tszéknél aljegyzői áll. jun. 13. (121) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K. Igaz— Kajába nem érk. — Dárda B. B. Bihari — Schutt (6,255/902) és Varga—Szurmo (6,789/902) n. e. — Gvöri—Péter érk. 3,858/90? sz. a. előa. Egry, n. e. — Markup—Bárány érk 385,/903 sz. a. előa. Oeffner, n. e. — Nezsider O. B. dr. Heckenast—Leitner érk. 689/903 p. sz. a. előa. Oroszi, n. e — Zombor S. L dr Eidhtz — Flesch (1,295/902) n. e. Közjegyzőjelölt, jur. et pol. doktor teljes gyakorlattal, egy év múlva helyettesi kvalifikációval, Budapesten vagy nagyobb vidéki városban közjegyzői irodai alkalmazást keres. Cime a. kiadóhivatalban. Róth Zsigmond dr., kiskunfélegyházai kir. közjegyző július elsejétől való belépésre helyettest keres. Ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. PAUAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. NYOMDÁJA BUOAPESTEf..