A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 7. szám - Függő termésből nyerendő gyümölcsök és bérkövetelések foglalása. Befejező közlemény

52 tagadás, mert a harmadik személy nevében kötött jogügylet más jogügylet, mint a saját nevében megkötött. Ugyanazon ellenokok, mint az I.-ben elmondottuk, szólanak amellett, hogy alperes beismerte a jogügylet megkötését, ö tartozik tehát azt bizonyítani, hogy azt harmadik személy nevében kötötte és nem felperesre hárul a bizonyítási teher, hogy alperes nem tett olyan ki|elentést, mely szerint ő más nevében köti meg az ügyletet. III. Legnagyobb fontossággal bir a K. abban az esetben, ha alperes beismeri, hogy a felperes által vitatott jogügyletet megkötötte ugyan, de felfüggesztő vagy felbontó feltétellel. Ezt a kérdést fentebb már röviden emiitettem, itt azonban részletesebben szólok róla. a) A felfüggesztő feltételnek ellenvetése felperest arra kötelezi, hogy a feltétlenül létrejött ügyletet bizonyítsa, mert felperes keresetét feltétel nélküli ügyletre alapítván, az ettől különböző feltételes ügylet ellenvetése esetén, mely a feltétlen jogügylet tagadása, tartozik a keresete alapjául vett feltétel nélküli jogügyletet bizonyítani. Más a feltétlen, más a feltételes jogügylet, ha tárgyuk ugyanaz is. Ezt Windscheid (Lebrbuch 86. §. 4. jegyz.) ugy magyarázza, hogy a feltételes jogügylet egységes akaratelhatározás eredménye, nem pedig a feltétlen ügylethez a feltételnek külön hozzáfűzése. Ebből folyik ezután, hogy alperes K.-e esetében nem lehet a beismerést és a feltételre vonatkozó nyilatkozatot különválasztani. Ez az érvelés azonban téves, mert a magánjogi fogalmaknak a perjogi fogalmakkal való összezavarásán alapul. Az kétségtelen, hogy a feltételes jogügylet az egységes alíaratelhatározás eredménye, de annak eldöntése, hogy felperes bizonyitsa-e a jogügyletnek feltétel nélkül való kötését, vagy alperes bizonyítsa a feltétel kikötését oly esetben, amikor alperes a felperesi jogügyletet felfüggesztő feltétellel kötöttnek állítja, mégis nem attól függ, hogy a feltételes jogügylet egységes akaratelhatározás avagy két egymás mellé sorakozó akaratelhatározás eredménye, hanem attól, hogy a bizonyitási tehernek a célszerűség és méltányosság elvei alapján alkotott szabályai mit rendelnek ? Azt-e, hogy a felperes bizonyítsa valaminek megnemtörténtét, avagy" alperes bizonyítsa a maga érdekében szóló állítását. Az általam felállított bizonyitási szabályok szerint (L. Bizonyitási telier) alperes tartozik a felfüggesztő feltétel kikötését bizonyítani. Joggyakorlatul k, bizonyára a német teória befolyása alatt, az ellenkező. így a Kúria 1894- nov. 3. 575. sz. a kimondta : «Alp. azt a kifogást emelvén, hogy az árukat felp.-től kikötés mellett rendelte, felp.-nek állott kötelességében a perbeli árukra vonatkozó adásvételi ügyletnek feltétlen létrejöttét bizonyítani. (P. T. XXX. 17.)» Ugyancsak a Kúria 1895 jan. 22-én 111/94. sz. a. kijelentette: «Felp. vételár iránti keresetét az alp. ellen, a vételi ügyletnek feltételtől nemfüggő joghatályos módon történt létrejöttére alapítván, ezt, az alp.-nek a vételnek feltételes létrejöttére irányuló védelmével szemben, a felp. tartozik bebizonyítani, miután keresetének tényalapját képezi a vételügyletnek feltétlen létrejötte, az alp. pedig azt tagadta. (M. VII. 13 078.)» uj aktus, melyen azok a személyek, akik az előnyomozat és vizsgálat munkájánál ténykedéssel vagy tanúvallomással közreműködtek, észleleteiket, ténykedésök okait és körülményeit újból előadják, és az előző nyilatkozatukra reflektálni az elnök csak akkor jogosult, ha a főtárgyaláson tett előadás azzal ellenkezik. Nagy tévedés tehát a tanúkihallgatást ezzel kezdeni : Ön a vizsgálat során ugy nyilatkozott, hogy Ezt igen gyakran, nagy tömegű bizonyító eljárás cetén, időkímélés okából, különösen csekély intelligenciájú és nehézkes előadásu tanuknál szokták alkalmazni. Az előkészítő eljárás adatai csupán vezérfonal, inkvizitórius segédeszköz az elnök kezében mindaddig, mig a vádlott az előkészítő eljárás során tett beismerését vissza nem vonja a főtárgyalás alkalmával. Az igazságszolgáltatás eme tragikus fázisában maguktól rombolódnak szét azok a diplomatikus korlátok, melyeketatörvény szelleme egyéb esetekben megkiván. Az agitatórius ember kitör, a megsértett jogrend a törvénytalkalmazó bi óság kezében szinte Kant-szzxxx fanatizmussal irányul a vádlott ellen a keresztkérdések forgataga zúdul reá, egymást érik a szembesítések. És ez természetes örök emberi törvény, az eszme a meggyőződés keresi a maga igazságát és szembeszáll a misztifikációval. A bizonyító eljárás befejezése, a kérdések megszerkesztése után kezdődik a szabad agitáció munkája, a vád és védelem belletrisztikus szózatokkal, Ibsennel és Lombrosóval könynyel és halállal, szenvedéssel és gyászszal, bűnnel és bűnhődéssel terhes retorikai mesterművei. Szóáradat, páthosz mely megremegteti, gyakran agyonfárasztja a polgári leikiisb) A felbontó feltételnek alperes részéről való ellenvetése alperesre hárítja a feltétel kikötésének bizonyitási terhét, mert a felbontó feltételekre hivatkozás nem egyéb, mint a jogügylet megszűntének állítása. Ezt mondja az egyik tábor. A másik részről azt mondják, hogy a feltételes jogügylet, legyen a teltétel felfüggesztő vagy felbontó, mindig egységes s így az ily jogügyletnek ellenvetése nem egyéb, mint a feltétel nélküli jogügyletnek tagadása ; tehát a bizonyítás, hogy ily feltétel nem köttetett ki, felperest terheli. Itt is ugyanazok az ellenvetéseim, mint a felfüggesztő feltételnél. Alperes tartozik a beismeréséhez kapcsolt azt a tényállítást, hogy a felbontó feltétel kiköttetett, bizonyítani. Felsorolván olyan eseteket, amikor a K. a S. E. 59. §. első bekezdése értelmében beismerésnek volt tekintendő, — felhozok most olyan eseteket is, amikor a K. voltaképen tagadásnak tekintendő. Felperes vételárt követel az eladott tárgyért; alperes beismeri, hogy ezt a tárgyat megkapta, de ellenveti, hogy ezt felperes tartozása kiegyenlítéséül adta neki. Felperes vételárt követel, alperes ellenveti, hogy az árukat nem vétel utján szerezte, hanem bizományba kapta. Felperes olyan ügylet alapján perel, mely szerint alperes a megvett dologösszességből csak a teljesen használhatatlan darabokat adhatja vissza és csak azokért követelhet vételárleszállitást. alperes beismeri a dologösszesség megvételét, de azzal a kikötéssel, hogy csupán az elsőrendű darabokat tartozik megtartani. Mindemez esetekben alperes K.-e voltaképpen a felperesi tényállítás tagadása. Az első esetben a tárgy átvétele adósság törlesztése fejében kizárja azt, hogy alperes a tárgyat vétel utján szerezte meg, voltaképpen tehát alperes nyilatkozatában a felperesi tényállításnak tagadása foglaltatik. A második esetben a bizománybavétel esetében nincs adásvevés, a harmadik esetben p^dig az alperesi nyilatkozatban foglalt jogügylet világos tagadása a felperes által állított jogügyletnek. Ilyen és hasonló esetekben tehát a K. voltaképpen tagadás le^z, annál inkább, mert a beismerés az ellenfél tényállításának a perben valóul-elfogadása, a felsorolt esetekben pedig alperes nem felperes tényállításait fogadja el valóknak, hanem a felperesi tényállításokkal ellenkező tényállításokat tesz, habár e tényállítások a felperes által érvényesített jogviszonyban szereplő tárgyakra vonatkoznak is. Függő termésből nyerendő gyümölcsök és bérkövetelések foglalása. Irta ROJCSEK SÁNDOR, sükösdi betétszerk. kir. albiró. v- (Befejező közlemény.) Visszatérve a fentebb említett azon körülményre, hogy a függő termés jövőbeli gyümölcseinek jelenlegi foglalása a zálogjogot csak akkor termi meg a foglaltató javára, ha a gyümölcsök az elkülönüléskor a vhtást szenvedett tulajdonaivá válnak, fel akarjuk hivni a figyelmet arra, hogy a magánjog szerint, pusztán az elkülönülés következtében, a gyümölcsökre csak az szerez tulajdonjogot, ki az ingatlant magát is birtomereteket, megannyi agitáció, mely az esküdtszéki bíráskodást igazán a legnehezebb polgári kötelességgé teszi. Mert néha az ügyes perbeszédben olyan frappáns csábító érvet lát még a jogász is, olyan ügyes körülgaloppirozást a törvény intézkedésein, amely.íek útvesztőjében nagyon eltévedhet a benyomások áradatában a laikus. Ne feledjük el még a legfontosabb agitáló momentumot, amely ékesen szólóbb a vád, a védbeszéd színes szavainál: a tettes kül. ő egyéniségét. A vádlott arcizmainak minden vonaglása, szavának minden rezgése nyomot hagy az esküdtek lelkében. Értsük meg, hogy e jó urak legnagyobb része az esztendő többi 364 napján körösztül a gabonaárak és a repce állása és egyéb békés állati, vagy növényi anyagszerek után érdeklőd.k, - - nekik mirákulum. Ez a nap az élet hatalmas izgató színjátéka, rémdráma, melyet az élet adott nekik, melynek minden egyes jelenete a temperamentumok külömbözősége szerint visszhangzik a lelkökben. Folyton a tettest nézik bámuló, résztvevő, vagy gyűlölködő szubjektív emberi szemekkel. Es megrendül a lelkem, ha arra gondolok, hogy menynyit tévedhetnek ezek a naiv tekintetek. Az emberi szentimentalizmus összes könnymirigyeit mozgásba hozza a vád és vedelem, és a törvényt alkalmazó bíróság dobogójáról hideg objektivitással kell szinte organizálni azokat a gyakran veszedelmes benyomásokat és hangokat, melyek az esküdtszék ellen iranyU|nak. Erre az organizáló működésre van hivatva a B. P. 363. §-a szerint a resumé. ^ Amit föntebb a bizonyitási eljárás során emiitett elnöki nehézségekről mondottam : a pointirozás elkerülése még sokkal nehezebb, még sokkal szükségesebb itt.