A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 51. szám - Uj váltótörvény Oroszországban

374 A JOG Az uj törvény váltó-máscdpéldányokat és váltó-másolatokat ismer. A nemzetközi váltókra vonatkozó határozmányok megfelelnek a nyugati államok modern váltótörvényeinek. A váltóképesség a kiállító honi törvényei szerint állapittatik meg; a váltó követelményei is a locus regit actum elve szerint Ítéltetnek meg. A váltóösszeget a képviselő irja be, ha megbízható; máskülönben a bank irja be; gyorsabb és legolcsóbb eljárás ezt orosz bank által végeztetni; a hazai bankot inkább csak akkor kell igénybe venni, ha ez rendszeresen financirozza az illető kiviteli cég üzleteit. Irodalom. Megjelent uj könyvek: Védőbeszéd és replika Désy Zoltán főispán és Herczeg Jenő hírlapíró sajtóperében. A kolozsvári esküdtbíróság előtt tartotta Kelemen Samu dr. szatmári ügyvéd. Ara 40 fillér. A törvényhatóságok és az önkéntes adófizetés ex-lexben. Irta Flórián Károly dr., eperjesi jogtanár. Ára 20 fillér. Döntvénytár. III évf. 24. kötet. Kiadja a Jogtudomány i Közlöny szerke.-ztősége. Ára 4 korona. Magyar Jogászegyleti Értekezések. 220. Válasz a Pragmatika Szankció és a Házi törvények tárgyában. Irta Jáíu. "'iktor dr., jogtanár. Polner Ödön, Schiller Bódog és Fc. - mandy Gejza felszólalásával. Ára 1 korona. — 227. Korona és monarkia. Irta Ferdinánd y Gejza. Ára 40^ fillér. — Deák Ferenc emlékezete. Irta Kenedi Géza dr. Ára 30 fillér. A Jogállam Döntvénytára több mint 20 iv terjedelemben a napokban hagyta el a sajtót. E Döntvénytár nemcsak az összes elvi jelentőségű birói határozatokat, hanem közjogi és közigazgatási határozatokat is tartalmaz, igy a minisztertanács, közigazgatási bíróság és minisztériumok határozatait, továbbá a képviselőháznak mentelmi és összeférhetetlenségi és a Kúriának képviselő-választási ügyeiben hozott döntéseit is. A Jogállam Döntvénytára ez I. kötetének ára fűzve 4 korona. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara évi jelentése tárgyában a kamara titkára a választmány megbízásából most foglalkozik azon adatok gyűjtésével, melyek alapján a választmány az 1903. év igazságügyi fejlődéséről és a jogszolgáltatási állapotokról jelentését az igazságügyi miniszterhez meg fogja állapítani. A jelentés tartalmassága tekintetében kívánatos, hogy lehetőleg bő adatok álljanak rendelkezésre s hogy igy a jelentés súlyban is gyarapodjék. A választmány felkéri tehát a kamara összes, ugy fővárosi, mint vidéki tagjait, hogy az igazságszolgáltatás körül az 1903. évben szerzett tapasztalataikat, észrevételeiket, melyeknek az évi jelentésbe való felvételét kívánatosnak tartják, legkésőbb 1904. évi január hó 10-ig a budapesti ügyvédi kamaránál (V., Szemere-utca 10. sz.) nyújtsák be. A kassai kir. ítélőtábla telekkönyvi vizsgáló-bizottságát az 1904. évre az Ítélőtábla elnöke a következően alakította meg: Elnök: Péchy Aurél kir. ítélőtáblai tanácselnök. Rendes tagok: Bethlen falvy Antal (elnökhelyettes) és K a c z v i nszky Géza kir. ítélőtáblai birák. Póttagok: Hedry Lőrinc és Altdorfer István kir. ítélőtáblai birák. A szegedi kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1904. évre. Polgári ügyek szakosztály, I. tanács. (Váltó- kereskedelmi- és csó'dügyekben szaktanács) Elnök: F a b i n y Ferenc dr. a kir. ítélőtábla elnöke. Birák: Buday János, Schulek Kálmán dr., Bányai Miksa dr. Kisegítő birák: Fogler Béla, Kecskeméty Dániel. Tanácsjegyzők: Elekes Gyula albiró, S z e 1 e s s György albiró. Tanácsülés: szerdán és csütörtökön. II. tanács (úrbéri ügyekben szaktanács) Elnök: Frits Róbert kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Veress Károly, Buday János, Jantsik Viktor, Bányai Miksa dr., Fogler Béla úrbéri ügyekben előadó, Kecskeméty Dániel dr., O r k o n y i Ede dr., III. Tanács. Elnök- Frits Róbert kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Bírák: K á pI á n y Géza, K 1 i m k ó Ede, K a n y ó Lajos, Jantsik Viktor, Hubacsek Pál, R a s k ó István dr., Tanácsjegyzők: B r ü k 1 e r István albiró, Szel ess Györyy albiró, Fischer Frigyes dr. bir. jegyző. Tanácsülés: Kedden kezdve folytatólag. Sommás felülvizsgálati tanács. Elnök: Fabiny Ferenc dr. a kir. Ítélőtábla elnöke. Birák: Buday János (az elnök áliandó helyettese), Schulek Kálmán dr., Bányai Miksa dr., Fogler Béla, Kecskeméty Dániel dr., Hubacsek Pál, O r k o n y i Ede dr., R as k ó István dr. Tanácsjegyző: Elekes Gyula albiró,(a felülvizsgálati jegyzői iroda vezetője) Tárgyalási nap: kedden és pénteken. Büntető-tanács: Elnök: Vén András kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Szeles E'ek, Rácz Gyula, B i r ó Vilmos Móga Ödön, D a 1 m a y Pál, Deák Péter, Molnár Elemér, Szabó Géza. Kisegítő birák: K á p lá n y Géza, K li m k ó Ede, Bányai Miksa dr. Tanácsjegyzők: Polgár István albiró, Sebestyén Imre albiró. Büntető fel. főtárgyaiások: héttő, szerda, csütörtök, péntek. Tanácsülés: kedden. Ha a birói rendelkezés folytán kielégítési végrehajtás vezettetik valamely ipari (kereskedelmi) alkalmazott (tanonc, segéd, munkás) ellen, annak során az alkalmazottnak a munkaadó iparossal (kereskedővel) szemben fennálló követelés behajtása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1903. évi 41,599. sz. általános rendelete. A közigazgatási hatóságok és a bíróságok közt felmerülő hatásköri összeütközési esetek elkerülése céljából miheztartás és az elsőfokú iparhatóságokkal (ipartestületekkel) leendő közlés végett a következőkről értesítem. Nem ritkán fordul elő, hogy bírósági rendelkezés folytán kielégítési végrehajtás vezettetik valamely ipari (kereskedelmi) alkalmazott (tanonc, segéd, munkás) ellen és annak során letiltatlk az alkalmazottnak a munkaadó iparossal (kereskedővel) szemben fennálló követelése. Ha a munkaadó iparos (kereskedő) a letiltott követelést sem a végrehajtónak ki nem fizeti, sem birói letétbe nem helyezi, a bíróság az 1881. évi LX. t.-c. 124. §-a alapján ügygondnokot i'ügyvédet) rendel ki avégett, hogy a letiltott követelést a végrehajtó követelése erejéig a munkaadó adóstól esetleg per utján is hajtsa be. Mármost megtörtént, hogy a kirendelt ügygondnok a letiltott követelés behajtása céljából a bíróság előtt pert indított, e bíróság azonban a pert megszüntette, mert a felperes a kereseti követelést csak az alka'mazott jogán érvényesítheti, az alkalmazott pedig a szolgálati viszonyból származó követelését az 1884. évi XVII. t.-c. 176. §-a érteimében, elsősorban az iparhatóság vagy a testületi békéltétő bizottság előtt tartozik érvényesíteni. Erre az ügygondnok az elsőfokú iparhatósághoz beadott panasz utján kívánta követelését érvényesíteni, azonban az iparhatóság a panaszt elutasította, elutasító határozatát azzal indokolván, hogy hatáskörébe csakis a munkaadó és alkalmazottja közt felmerülő vitás kérdések elbírálása tartozik, a konkrét esetben pedig nem a munkaadó és munkás közli jogviszonyból keletkezett a panaszosnak a követelése, hanem egy törvénytelen cselekedetéből, mely szerint munkásának béréből a végrehajtásilag lefoglalt részt le nem vonta. Ehhez képest, a bíróság és az iparhatóság kőit hatásköri összeütközés esete merült tel, amelynek elintézéséül a minisztertanács a közigazgatási hatóság hatáskörét állapította meg. A hatáskör kérdését ugyanis a keresetben érvényesített követelés alapján kell megítélni. Az ügygondnokot a bíróság az 1881. évi LX. t.-c. 124, §-a értelmében az alkalmazottat illető és a munkaadónál letiltott követelésnek per utján behajtására rendeli ki és ehhez képest az ügygondnok keresetét annak a munkabér-követelésnek a behajtása végett indítja meg, amely az alkalmazottat a munkaadó irányában a kereset szerint megilleti; nem lehet tehát kétség afelől, hogy az ügygondnok keresete az iparos és segéde között a munkaviszony tartama alatt fennálló kötelezettség teljesítésére vonatkozik. A munkaadónak az a cselekménye, hogy a letiltott összeget munkásának béréből le nem vonta, nem a követelésnek az alapja, hanem csak ok arra, hogy a követelés per utján érvényesíttessék. Minthogy pedig az iparos és segédje között felmerülő azoknak a vitás kérdéseknek az eldöntését, amelyek a munkaviszony tartama alatt fenálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére vonatkoznak, az 1884. évi XVII. t.-c. 176. §-a az elsőfokú iparhatóság hatáskörébe utasítja, minthogy továbbá a követelésnek jogi természetét az, hogy az iparossegéd követelését nem ő maga, hanem az ő jogán más, t. i. a követelés behajtására rendelt ügygondnok érvényesiti, nem változtatja meg és igy ez a körülmény a hatáskör szempontjából közömbös, ennélfogva az ilyen ügyekben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik akként, hogy a birói eljárást iparhatósági eljárásnak kell megelőzni. Ipartestületi békéltető bizottság a működését vagy közbenjárását igénybevevő felektől dijakat vagy illetékeket szedni, vagy felszámítani jogosítva nincs. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1903. évi 51,719. sz határozata. B. vármegye alispánjának. Jelentésére utasítom, hogy jövőben leendő miheztartás és alkalmazkodás végett figyelmeztesse az ipartestület békéltető bizottságát, miszerint a békéltető-bizottság működését vagy közbenjárását igénybevevő felektől semmi néven nevezendő dijakat vagy illetékeket szedni vagy felszámítani jogosítva nincsen. A békéltető-bizottság azon felfogása, hogy a bizottsági alapszabályok 23. §-a támpontot nyújt ily dijak megállapítására, nyilván tévedésen alapul. Az alapszabályok 23. §-a kötelességévé teszi ugyan a bizottságnak, hogy határozatait az eljárási költségekre is kiterjeszsze, ezen költségek alatt azonban a vitás kérdés kellő tisztázása céljából meghallgatott tanuk tanudijai, a netalán szükségesnek mutatkozott helyszíni szemle folytán felmerült költségek, szóval pusztán a szorosan vett eljárási kiadások értendők. Az eljárási költségek fogalma alá a békéltető bizottsági tagok által működésükért felszámítani óhajtott dijak annál kevésbbé subsumálhatók, mert a békéltető bizottsági tagság bizalmi tisztség, illetve olyan megbízás, melynek teljesítéséért dij nem követelhető'. ruiM RÍÍZV^HY rÍMMJta NYMBI/ÜA luoAnrrm. A gazda által visszatartott cselédbér megfizetése iránt indi tott ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik (A m. kir. minisztertanács 1902. nov. 28. hozott határozata.)