A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 46. szám - Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdijintézet felállitásáról. Vége

334 A JOG folyamodást adott be és felfolyamodásában igazolta, hogy 1902. november 20-ikán 584 koronát birói letétbe helyezett. A felfolyamodásra a kassai kir. Ítélőtábla a következő végzést hozta: «A kir. Ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt nem ad, mert a végrehajtást szenvedő T e p 1 i c z k i Urbán, a 902. V. 393/3. sz. a. kelt kérvényével, letétbe helyezett ugyan 584 koronát a Hazadi József követelésének biztosítására, éspedig még a biztosítási végrehajtás kérése előtt, de ezen összeg az 1902. Sp. 310/9. sz. a. kelt ité'etben megállapított marasztalási összeget teljesen nem ledezte, amennyiben az érintett ítéletben a végrehajtást szenvedő 445 K. 70 fill. tőkében, annak 1899 június hó 20 tói járó kamataiban és 62 korona 89 fi'l. perköltségben marasztaltatott, a marasztalási összeg tehát a letétbehelyezés napján, 1902 november 20-án 593 korona 94 fillért tett ki, és igy a végrehajtást szenvedő az 1881. évi LX. t.-c 232. §. b) pontja alapján felfolyamodással nem élhet; az a sérelem pedig, hogy Hazadi József az egész marasztalási összegre k-rte a biziosi'.ási végrehajtást, holott csak 9 K. 34 fillér volt fedezetlen, — az 1881 :LX. t.-c. 30. § ban meghatározott végrehajtás korlátozása iránti keresettel érvényesítendő. A végrehajtást szenvedő ügyvédjének felfolyamodási járandóságát •a kir. Ítélőtábla 15 korona 30 fillérben, ügyfelével szemben megállapítja.* Nyilvánvaló ebből, hogy a kassai kir. Ítélőtábla a számolásnál 10 korona 50 fillérrel tévedett; mert alperes 1 korona 14 fillérrel többet helyezett birói letétbe, mint amennyivel tartozott; a kir. ítélőtábla pedig azt állapítja meg, hogy 9 korona 34 fillérrel kevesebbet tett le. De becsúszott a táblai végzésbe az a toll-hiba is, hogy 1899 június 20-tól számítja a kamatot, holott kereset, ítélet, biztosítási végrehajtási kérvény és végzés július 20-ikát és nem június 20-ikát állapítja a kamatfizetési kötelezettség kezdőnapjául 1889 június 20-ikát véve a kamatszámítás kezdőnapjául, tényleg kevesebbet tenne ki a letett összeg néhány fillérrel. Hogy tehát a kir. ítélőtáblai végzésbe becsúszott azon tollhiba, hogy július 20-ika helyett június 20-ika került a végzésbe, kiigazittassék, alperes 2,019/903. szám alatt tollhiba kiigazítása iránt közvetlenül a kassai kir. Ítélőtáblához kérvényt adott be. E kérvényt a kassai kir. ítélőtábla 2,218/1903. p. számú rendelete folytán azzal adta vissza a mezőkövesdi járásbiró, hogy a kassai kir. ítélőtábla az 1,528/903. sz. végzésében fennforgó toll-, illetve számítási hibákat, amelyek különben az érintett határozat rendelkezését nem érintik, ezen az uton kiigazitandóknak nem találta. Mindezekből nem értem, hogy az 1868: LIV. t.-c. 258. §-a ellenére miképp tagadhatta meg a kir. itélötábbla _azt, hegy a tévesen tollhibából irt júniust júliusra miért nem igazította ki, s hogyha a kir. Ítélőtábla maga előtt számadást lát, amely helyes,miért kell mindenképpen rosszul számolnia csak azért, hogy a lehető legnagyobb óvatossággal eljáró és kötelezettségének mindenben eleget tett peresfél biztosítási végrehajtási és felfolyamodási költségekben nagyobb összeget fizessen minden igaz ok nélkül ? Tévedni emberi dolog, és különösen számításban a bíró könnyen hibázhat; mert más természetű működési köre van, mint a mathematikával foglalkozó állású egyéneknek. De a már eszközölt helyes számítást tudatosan mellőzni és a fél sérelmére téves számítással helyettesíteni: nem közönséges tévedés. Róth Dezső dr., mezőkövesdi ügyvéd. Irodalom. A testi sértések minősitése. Irta Grosz Menyhért dr., kir. tszéki orvos. A Nagyváradi Jogászegylet kiadványai közdl méltó figyelmet érdemel ezen felolvasás, mely a btk. 30. §-át orvostani szempontból megbírálja. A gyakorlatban el sem képzelhető, hogy a testi sértésekről az orvosi tudomány közrevonása nélkül beszélni lehessen. A nehézség ott kezdődik, midőn az orvostudományt az iránt kérdezik meg: hogy mi a könnyű és mi a súlyos testi sértés? Megtörténhetik pl. hogy egy véra áíolyás eltűnése több mint 8 napot vehet igénybe. A kritikus napnak szigorú és rideg felállításával ezen sérülést súlyosnak kellene minősíteni, — ámde a gyógytartam konstatálásával az orvosi tudomány semmiképpen sem akarta a sérülést a súlyosak közé sorolni. Viszont az orvosi és közfelfogás szerint súlyosaknak minősítendő esetek azért, mert a véletlen folytán 8 napon belül gyógyultak meg, a bíróság által a kritikus napok számontartásával könnnyü testi sértésnek minősíttetnek. Ezek a lehetőségek naponta előfordulnak nálunk, mert az orvos-szakértőnek tartózkodnia kell a testi sértések minősítésétől; ez hatáskörének túllépését jelentené és már tisztán birói feladatot képez. Véleményében szigorúan a gyógytartam megállapítására kell szorítkozni és birói mérlegelés tárgyát képezi, vájjon elfogadtatik-e ezen vélemény birói Ítélkezés alapiául ? A gyakorlati életben azonban rájövünk, hogy akaratán kívül is, ma is a szakértő dönti el azt, hogy könnyű vagy sulyos-e a testi sértés, vétség vagy büntett-e az ? Ha azt mondja, hogy a sértés a 8 napon belül gyógyulok közé tartozik, a könnyű testi sértés esete forog fenn. Ezen minősítés sok esetben nem felel meg az igazságnak, de a tv. szellemének sem. Az orvos-szakértő könnyűnek tartja a testi sértést, de mert a gyógytartam 9 —10 nap volt, kénytelen a súlyos testi sértés ismérveit előadni és azt a 20 napon belül gyógyuló t. sértések közé, jobb meggyőződése ellenében, sorozni, így a törvény a szakértő véleményét a kritikus napok által határolt prokrustesi ágyba szorítja. . . . Szigorúin tudományos szempontból a kegyelemdöfést a 301. §-nak a modern sebkezelési technika adja meg. Ma a sérülések aránytalanul kevesebb idő alatt gyógyulnak, mint a btk. megalkotásakor és ezt előző időben. Eképpen a testi sértések minősítését illetően a legnagyobb anomáliák jönnek létre. Sérülések, melyek ennekelötte ritka kivétellel halálos kimenetelűek voltak, kedvező kórlefolyás esetén pedig hónapokig tartó betegség- és munkaképtelenséggel, állandó nyomorékság hátrahagyásával jártak, — a mai sebkezelés mellett, megfelelő külső viszonyok közt, gyorsan, 8 nap alatt, minden utókövetkezmény nélkül gyógyulnak. Ilyenek p. o. a hasüri sérülések. Ezek ennekelötte egy valóságos noli me tangere voltak; a merész beavatkozást a hashártya általános hashlrtyalobbal reagálta s a beteg ebben elpusztult. Azért tartózkodtak is a sebészek a hashirlya megsértésétől és az ennek megsértésével járó testi sértések nagyobbrésze halálos kimenetelű volt. Jelenleg ezen esetek tekintélyes °/o-a meggyógyul 8—20 nap között, sőt kedvező előfeltételek mellett 8 napon belül is. Ha a szakértő a 301. §. merev alkalmazásával mondana véleményt, akkor a biró e sérülést nem minősíthetné súlyos testi sértés bűntettének, esetleg még vétségnek sem. Ellenben ha egy karcoláshoz sebfertőzés, gennyedés járul, megeshetik, hogy az alapjában jelentéktelen sérülés 8 vagy 20 napon tul gyógyul. S az előbbi, ma is életveszélyes sérülést nincs módjában a bíróságnak súlyosnak minősíteni, — ez utóbbit azonban annak kell minősítenie és következményein legfölebb a 92. §. alkalmazásával enyhíthet. A btk. 301. § a tehát ebben a formájában tovább fenn nem tartható; annál kevésbbé, mert a gyógytartamnak apriorisztikus pontos megállapítása is a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Az esetek nagy számában a szakértő csak egyszer, a vizsgálat megejtésekor látja a sebesülést; kórjóslata igen könnyen megdőlhet, minélfogva az erre alapított minősítés és Ítélet is ingatag alapon áll. Nincsenek továbbá biztos kritériumok arra, hogy mikor mondható a sérülés gyógyultnak? Akkor-e, mikor már egészségi zavart nem okoz, a sérültet foglalkozásában nem akadályozza ? Vagy csak akkor, midőn a fertőzés veszélye már nem forog fenn, de egy kis óvatossággal bizton elkerülhető ? E §. tehát óriási igazságtalanságoknak és szerencsétlen következményeknek lehet okozója. Szerző a német btk. 223. §-át tartja követendőnek, mely a birói Ítélkezésnek tág latitüdöt enged. r. I. Vegyesek. Kártérítés az elvesztett szaglóérzékért. Egy bécsi közű ti társaskocsi háíu'ról bement egy villanyos kocsiba, ugy, hogy a társaskocsi rúdja egy, a villanyos kocsiban ülő napszámos ember orrán oly sérüléseket ejtett, hogy az elvesztette a szaglóérzékét. A gondatlan kocsist a bíróság egy havi fogházra Ítélte, mire a sérült utas a Vienne Omnibus Company Limited-et kártérítésért perelte be azon az alapon, hogy a társulat szavatol a kocsisaiért. A beperelt társaság elhárított magáról minden felelősséget. Bizonyítékokkal igazolta, hogy a kocsis az előirt kocsisvizsgát letette, hogy a rendőrség ez alapon hajtási jogosítványt adott neki, hogy szolgálata ellen soha panasz nem merült fel, ugy, hogy a társaságot nemis terhelheti felelősség. A bíróság azon az alapon, hogy a közúti társaskocsi társulat épp ugy felelő- alkalmazottaiért, mint egyéb közlekedési vállalatok, 170 kor. gyógyítási költséget és 1,500 korona fájdalomdijat itélt meg, azonfelül 91 kor. havi járulékot is, de csak a betegség tartamára, mivel a szaglóérzék hiánya a napszámos embert keresetében nem gátolja. Szivák Imre, kamarai elnök a budapesti ügyvédi kamara tagjait körlevélben értesítette, hogy folyó 1903. évi december 9-én d. u. 6 órakor a kamara helyiségében rendes kamarai értekezlet lesz, melynek az ügyrend értelmében tárgyai: 1. Jelentés a választmánynak a legutóbbi kamarai értekezlet megtartása óta folytatott működéséről. Előadó Pap József dr. kamarai titkár. 2. Az ügyrend 93. §. b) pontja értelmében, szabályszerű időben esetleg benyújtandó javaslatok és indítványok, amennyiben a választmány az értekezlet elé bocsátja: 3. az ügyrend 93. §. c) pontja értelmében netán előterjesztendő közérdekű panaszok. A napidij tartásdíjban vagy ha az illető napidíjé snak 1,000 koronát elerö nyugdija is van, 3 koronán alul is lefoglalható. A m. kir. pénzügyminiszternek 1901. évi 93,301. szám alatt kelt határozata: A pénzügyminisztérium ügykörére vonatkozó szolgálati szabályok 120. §.ának a napidijak lefoglalására vonatkozó végpontja helyett, tekintettel a végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. t.-c. 63. §-ában foglaltakra, a következő szöveg beill sztését rendelem el: «Napidijaknak csak a napontai 3 K.-i meghaladó része vonható végrehajtás alá. Ez a korlátozó intézkedés azonban a végrehajtást szenvedő feleséget, fel- vagy lemenő rokonait illető tartozás miatt foganatosítandó végrehajtások esetében, valamint azok napidijaival szemben sem alkalmazandó, akik legalább 1,000 K.-ra rugó és végrehajtás alól mentesített nyugdijat is élveznek.* 0 tHLA* BÍIZVÍNY TÁMAtAO HYOMOAj* ÍUOAPMTW.