A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 3. szám - Az igazságügyi tárca költségvetése

12 A J DG adta át, hogy a kereskedő ellen a gyógyszerészek testülete által tétesse meg a feljelentést: mindazonáltal, mert a panaszlott ügyvéd eme cselekményét mások jogos magánérdekeinek megóvása s tiltott cselekménynek felfedezése végett, nem tiltott módon követte el, cselekményével sem az egyéni tisztesség ellen nem vétett, sem az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét nem sértette. Az aradi ügyv. kamara fegy. bírósága (1902 szept. 6-án 886/fegy. sz. a.) R. Istvánnak, dr. H. Oszkár ügyvéd elleni panaszában következőleg határozott: Dr. H. Oszkár ügyv. az 186Í: XXXIV t.-c. 68. §. b) pontjába ütköző fegy. vétség miatt vád alá helyeztetik, stb. Megokolás: Panaszlott ügyvéd, ugy az egyéni tisztességet, mint az ügvédi kar tekintélyét sértő azon ténykedése folytán volt vád alá helyezendő, mely szerint panaszlott ügyvéd önmagát, és Írnoka személyében ügyvédi irodáját adta oda arra eszközül, hogy panaszlójogosulatlanul 20fill. árujódot szolgáltasson ki azért, hogy ez ellen ezáltal egy büntetendő cselekmény megállapítható és bizonyítható legyen. A m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa (1902 nov. 8-án 498/fegy. sz. a.) Az ügyvédi kamara fegy. bíróságának határozata megváltoztattatik s H. Oszkár dr. ügyv irányában a fegy. elj. megszűnt ette tik, Megokolás: H. Oszk. dr. ügyv. az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. b.) p. alapján azért helyeztetett vád alá, mert ugy az egyéni tisztességet, mint az ügyvédi kar tekintélyét sértőnek jeleztetett az a cselekménye, hogy önmagát és írnoka személyében ügyvédi irodáját eszközül adta arra, hogy R. István panaszló jogosulatlanul 20 f.-ért jódot szolgáltasson ki azért, hogy ezáltal a panaszló ellen büntetendő cselekmény megállapítható és bizonyítható legyen. Habár H. Oszkár dr. ügyv. az ügyvédi kamara fegy. bíróságához beadott nyilatkozatában beismerte, hogy ügyfele, H. Árpád gyógyszerésznek ama kívánsága folytán, miként R. István gyógyszerkereskedő ellen azért, mert a tör\r. ellenére kismértékben gyógvszereket árul, törvényes lépéseket tegyen a végett, hogy a H. Árpád állításának alaposságáról meggyőződjék s R. Istvánnak törvénytelen eljárásáról bizonyítékot szerezzen, az ügyvéd irodájában alkalmazott Z. Miksával, R. István nyílt üzletében 20 f.-ért jódot vásároltatott s mert maga is látta, hogy az említett gyógyszert, maga R. István árusította el, az ily módon vásároltatott gyógyszert H. Árpádnak azzal a tanácscsal adta át, hogy R. István ellen a gyógyszerészek testülete által tétesse meg a feljelentést: mindazonáltal, mert a panaszlott ügyvéd eme cselekményét mások jogos magánérdekének megóvása s tiltott cselekménynek felfedezése végett nem tiltott módon követte e), cselekményével sem az egyéni tisztesség ellen nem vétett, sem az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét nem sértette. Minthogy a fönnebb kifejtettek szerint, a panaszlott ügyvéd cselekményében fegyelmi vétség jelenségei fel nem találhatók: ezeknél íogva az ügyvédi kamara fegy. bíróságának, a fegyelmi eljárás elrendelése nélkül hozott vádhatározatát megváltoztatni s H. Oszkár dr. ügyv. irányában a fegy. e járást megszüntetni kellett. Az 1887 : XXVIII. t.-c. 4. S-a b) pontjában foglalt esetben az illető ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztendő lévén, a fegyelmi bíróság azon intézkedése, hogy a felfüggesztés csak az ezt kimondó határozat jogerössége után fog foganatosíttatni, törvénytelen annál is inkább, mert a felfüggesztés végrehajtása nem a fegyelmi bíróság, hanem a kamara hatáskörébe tartozik. (A m. kir. Kúria 1902 június 7. 291/902. sz, a.) Mivel az igazolás, mint különleges perorvoslat, csakis a törvényben kifejezetten meghatározott esetekben vehető igénybe, az ügyvédi rendtartás 96. §-a értelmében az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága elé tartozó ügyekben csakis a végtárgyalásról való elmaradás miatt lehet igazolásnak esetlegesen helye, következésképpen a fegyelmi bíróság valamely határozata ellen beadott fölebbezés elkésett volta miatt, igazolásnak nincs helye. (A m. kir. Kúria 1902 június 21. 156/902. sz. a.) Az 1887: XXVIII. t.-c. 3. §-a azt az ügyvédet rendeli az 1879: XL. t.-c. 46. §. alkalmazásával fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága által fenyitendőnek, aki meghatalmazotti minőségben sértő kifejezéseket használ a bírósághoz intézett beadványában vagy abban sértő kifejezésekkel illeti a birói és közigazgatási hatóságok közegét. A törvény eme rendelkezéséből nyilván következik, hogy az az ügyvéd, aki nem meghatalmazotti minőségében, hanem saját nevében, saját ügyében bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában használ sértő kifejezéseket, vagy abban a bírói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti, nem az illetékes fegyelmi bírósága által fegyelmi vétség miatt, hanem az 1879: XL. t.-c. 46. §. és az 1880: XXXVII. t.-c. 41. §., illetőleg a bűnvádi perrendtartás életbeléptetése óta az 1897 : XXXI. t.-c. 19. S-a alapján az illetékes büntető biróság vagy közigazgatási hatóság által kihágás miatt büntetendő. (A m. kir. Kúria 1902 március 15. 536'902. sz. a. A közigazgatási biróság határozatai. Ha a hely érdekű vasút a kisajátítási tervbe felvett ingatlant a tulajdonos hozzájárulásával a vasút vonal forgalombahozatala előtt veszi birtokába, de maga a vételi szerződés csak az üzlet megkezdésétől számítandó kél éven tul volt irásba foglalható : erre a vételre az illetékmentesség is kiterjed. (6,449/902. sz.) A gyáros tulajdonát képező és munkásainak befizetés nélkül átengedett gyármunkáslakók házadó alá nem vonhatók csupán azért, mert azok a munkasok, akik a munkásházakban el nem férnek, a napi béren kivül lakpénz címért külön kárpótlásban részesülnek, (7,424/902. sz.) A bányabirtok, ha bányatársulati birtokot képez, mint ingóság esik illeték alá. (3,116/902. sz.) Ezüst érdemkereszt adományozása iránti kérvény 10 koronás bélyeggel látandó el. (14,909'901. sz.) Községi lakosok oly beadmánya . melyben a tüzrendészeti szabályok betartására a község többi lakosait is köteleztetni kérik, bélyegmentes. (723/902. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A nagykanizsai tszék Klein Johanna csáktornyai kereskedő ellen, bej. febr. 23, fsz. márc. 9, csb. Csesznák Miklós, tg. Hídvégi . iklós dr. — Az aradi tszéknél Schwarcz Sámuel volt gurahonci kereskedő ellen, bej, márc. 2, fsz. márc. 26, csb. Radány Dezső dr., tg. Dénes Jakab dr. — A rózsahegyi tszéknél Kramár György oszadai kereskedő ellen, bej. febr. 16, fsz. márc. 10. csb. Dluhovics Béla. tg. Gyurcsák János. — A szolnoki tszéknél Bercsényi Bertalan jászberényi kereskedő ellen, bej. márc. 5, fsz. ápr. 4, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Kúhnel Oszkár dr. — A brassói tszéknél F. Samu helybeli cég ellen, bej. febr. 20, fsz. febr. 28, csb. Elekes Andor, tg. Mandl Adolf dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Köztisztviselők áruháza mint szövetkezet helybeli cég ellen, bej. febr. 12, fsz. márc. 12, csb. Reichard Zsigmond dr., tg. fiack Frigyes dr. — Az egri tszéknél Medveczky Károly tiszafüredi lakos ellen, bej. febr. 8, fsz. márc. 9. csb. Farkas Kálmán, tg. Soltész Henrik dr. — A szolnoki tszéknél Schwartz Zsigmond dévaványai kereskedő ellen, bej. márc. 2, fsz. márc. 30, csb. Kemény István dr., tg. Kiss Sámuel dr. — A szolnoki tszéknél Fischer János egeresi kereskedő ellen, bej. febr. 28, fsz. márc. 24, csb. Ke nény Zoltán dr., tg. Debreczeni Lajos dr. Pályazatok : A debreceni tszéknél jegyzői áll. jan. 25. (6j — Az ungvári jbiróságnál albirói áll. jan. 25. (6) — A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. jan. 25. (6) — A besztercebányai tszéknélaljegyzői áll. jan. 25. (6) — A perlaki jbiróságnál albirói áll. jan. 25. (6) — A karánsebesi tszéknél albirói áll. jan. 25. (6) — Az újvidéki tszéknél aljegyzői áll. jan. 27. (7) — A marosludasi jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 27. (7) — A debreceni tszéknél jegyzői áll. jan. 27. (7) — Az ungvári jbiróságnál albirói áll. jan. 27. (7) — A székelyudvarhelyi tszéknél birói áll. jan. 30. (10). Kúriai és táblai értesítések. Alsókubin M. F. dr. Duschnnitz—Szmetanay érk. 3,977/902 sz. a. előa. 3,977/902 sz. a. előa. Vaszilievics n. e. — Tomaschoff—Abaffy érk. 8,455/902 p. sz. a. előa. Illés Jenő, n. e. — Békés 1. K. 8,667/902" n. e. — Nyesze—Sas nem érk. — Csantavér B. K. dr. Sinkovits — Sinkovits (tí,456/902) n. e. —Kuluncsits - Pletákoszics 57,954/902) n. e. — Dér—Dér (2,914/902) n. e. — Homonna M. Gy. dr. 4,3;i/902 n e. — Lúgos F. J. dr. Nagykikindai gm. —Klein érk. 6,402/902 sz. a. előa. Hűvös, n. e. — Gyártelep—Jakobcsics érk. 807/902 v. sz. a. előa. Beck, n. e. — Dragu—Nadrági vit. 103/902 urb. sz. a . előa. Keresztszeghy, n. e. — Makó K. P. dr. Cziua—Gera érk. 8,195 902 p. sz. a. előa. Zsembery n. e — Mezőtúr B. M. dr. 144/1903 p. n. e. Nagybecskerek A. E. dr. 1,585/902 (Nagygáj-ü.) jan. 7. hh. — Nagybecskerek N. D. dr. Risztin —Risztin nem érk. — Pécs B. A. dr. Bogdán 'b. ü. érk. 10.279/902 b. sz, a. előa. Válkay, n. e. — Szabadka V. S. dr. Győrök b. ü. érk. 9,548/902 b. sz. a. előa. Naményi, n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Ötvenkét nyomtatott oldalra terjedő magyar jogi dolgozat németre fordítandó. Ha a fordítás oly perfekt, hogy német lap közlésre elfogadja, hetven koronát fizetek a fordítónak. Cim a kiadóhivatalban. Gyakorlott, a német és tót nyelvet is bíró közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAUAS Ré8ZVÉNYTÁR8A&Á0 NYOMDÁJA BUDAPESTEN.