A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 41. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 41. számához. Köztörvényi ügyekben. Nem vitás a peres felek között, hogy felperes köteles volt alperesnek az ez által megtekintett fekvő gőzgépet a hozzá való gőzkazánnal és összes felszerelvénveivel együtt felszerelni és rendes Üzembe hozva átadni, a gépek jo működéséért valamint az esetleg rossz szerkezet- vagy helytelen szerelésből származó törésekert 6 havi jótállást vállalni ; hogy felperes a gépet és kazánt felszerelve üzembe hozta, alperes megbízottjának átadta és hogy a gőzgép azóta alperes, illetve bérlője által állandóan üzemben tartatik. Ily körülmenyek között alperesnek az a kifogása, hogy felperes szerződési kötelezettségének leljesen nem felelt meg, ügydöntöleg biroi figyelembe vehető nem volt. Az egri kir. tszék (1901 október 15-én 6,425/901. sz. a.), Kemény S. ügyv. ált. képv. B. A felperesnek, S p e 11 V. ügyv. által képv. gróf K. Gyuláné elleni 950 frt s j. ir. r. perében következően i t é I f A kir. tszék B. A. felperest keresetével elutasítja és kötelezi, hogv gróf K. Gyuiáné alperesnek 159 K. 90 f. perköltséget 15 nap végreh. terhe a. fizessen meg, stb. Megokolás: felperes az alp. által meg- és tőle átvett gőzgép és kazán hátralékos vételára cimén indított keresetet 950 frt s )• iránt. Alperes elleniratában elismerte, hogy felperessel szerződésre lépett, melynek értelmében felperes köteles volt egy 3G0 lóerejü tekvö gőzgépet a hozzá való összes felszerelvényekkel, alapsarokkal eg\ü;t leljesen szálliiva, a helyszínén a pétervásári gőzmalom helyiségében összes alkatrészével és az ezekhez tartozó összes csővezetékekkel felszerelve tökéletes működéssel üzembe hozva átadni. Alperes pedig ennek fejében köteles volt felperes- | nek 3 drb. ócska gőzkazánt és gőzgépet a hozzá tartozó összes | alkatrészeivel és kellékeivel átadni és 3,150 triót fizetni. Beismerte eileniratában azt is, hogy a 3,150 frtból a kereseti 95) frtot nem fizette. Erre nézve azonban azt adta elő, hogy felperes a gép tökéletes működéséért és felszereléseért ti havi jótállást vállalván, kiköttetett, hogy e 6 hó leteltéig ciutió fejében alperes 500 frtot visszatarthat, s azt állította, hogy a 6 havi jótállási határidő még nem telt le, de egyszersmind azt is vitatta alperes, hogy a kereseti követelésnek az 500 frtot meghaladó részét nem tartozik megfizetni, mert felperes szerződési kötelezettségének eleget nem tett, amennyiben a gőzgép tökéletesen jó és üzemképes állapotba hozva nincs; ugy az, mint a kazán is alkatrészei ócska dolgok, az anyaga rossz, a felszereése tökéletlen és hibás a gőzfeszitőkészülék is és nincs elszigetelve a gőzvezető cső. Előadta elleniratában még alperes, hogy felperes a gép rossz működését elismerte, a javítást megígérte, de nem teljesítette. Becsatolta 27. a, egyszerű másolatban felperesnek a kérdéses jogügylet megkötését tárgyazó levelét s hivatkozott a pétervásár kir. jbiróság által tartott előzetes bírói szemle adataira. Felperes válasziratában alperes kifogásait alaptalanoknak nyilvánította, előadta, hogy ő a gépet és kazánt 1899 július 20-án üzembe hozva átadta és alperes bérlője ez idő óta használja is azokat, ennek bizonyítására tanukul kérte kihallgatni V. G., K. B és G. A. pétervásári lakosokat, rtlperes ama kifogására, hogy a gép stb. ócska, előadta felperes, hogy azt a'peres tudva, mint már használtat vette, ezt igazolja az is, hogy a vétel megtekintés utján történt, szükség esetére eme körülményre V. Gy.-t kérte tanúul kihallgatni s főesküvel kínálta meg alperest. Felperes a maga részéről is hivatkozott az előzetes bírói szemle eredményére, mely szerinte nem igazolta, hogy e gépnek vagy felszereléseinek hibája volna. Felemlítette, hogy alperes az előzetes bírói szemle elrendelése iránti kérvényében az anyag rosszaságát nem is említette s egyáltalán eme kérvényében más hibákról beszél, mint amelyeket elleniratában sorol fel. A gőzfeszitő készülék elleni kifogására azzal védekezett felperes, hogy a gépen és kazánon ilyen készülék nincs is, az elszigetelés hiányára pedig azt adta elő, hogy ez kőmives munka, amelyet a 2 /. a.-ból kitünó'leg alperes volt köteles végeztetni. Tagadta, hogy a gép és kazán rosszaságát beismerte s azok javítását megígérte volna. Végül felhozta, hogy ami baj van, az onnét ered, hogy alperes bérlője túlterheli a gépet. Alperes viszonválaszában annak bizonyítására, hogy a hibákat felperessel kellőleg közölte s azokat felperes részben elismerte, 3-/. a. csatolta felperes levelét. Ugyanitt egyszersmind becsatolta felperesnek egy számláját, amelyben alperes 3,199 frt 26 krral van megterhelve s előadta, hogy habár felperessel a jelen per alapjául szolgált jogügyleten kívül semmi egyéb ügylete nem volt, mégis felperes a jelen pert megindító kereseten kívül egy más keresetet is indított ellene 1,100 frt 96 kr. iránt, amely keresettel folyamatba tett perben tévedésből nem védeke.vén, abban marasztalva lett. Egyszersmind ha a 4-/. a. számla tételei valók lennének is, felperes követelése még sem tenne ki 398 frt 30 krnál többet, ki mindezek után a másik perben lett marasztalás folytán eszközölt fizetésre utalván, Budapest, 1903 október 11. tárgytalannak kívánta tekinteni azt a beismerést, hogy a 3,140 frt vételárból 95* > frttal tartozik Felperes végiratában ellenezte, hogy a viszonválaszban felhozott uj kifogások és tényállások figyelembe vétessenek s hivatkozott arra, hogy a 4/. a. számla tartozik rovatának első tételei után következő többi tételek az alperes által is hivatkozott másik perben érvényesíttettek, alperesnek tehát azokra vonatkozó észrevételeit ama másik perben kellett volna megtennie. A kir. tszék elrendelte az alperes által kért tanuk kihallgatását, s beszerezte ugy az előleges birói szemle, mint a perfelek közt lefolyt másikperiratair. Ami alperesnek a viszonválaszban a 4'/. a. becsatolt számla alapul vétele s a másik perre történt hivatkozás mellett előterjesztett ujabb védekezését illeti, ez figyelembe nem jöhetett, részint mivel ezen ujabb tényállításai már elkésve hozattak fel, részint mivel olyan követelésekre vonatkoznak, melyek a másik perben ítélet tárgyává tétettek, s így mint Ítélt dolgok, e per keretén belül ujabbi vitatás és birói eldónies tárgyává törvényszerűen nem tehetők. Ebből kifolyólag tehát alperesnek az elleniratban tett abbeli beismerése, hogy a gépkazán és felszereléseiért általa fizetni kötelezett 3,150 frtból a kereseti 950 frttal tartozásban maradt, a viszonválaszbeli előadottak után joghatályosnak tekintendő. A tanuk vallomásával azonban beigazolást nyert az a tényállás, hogy a gép és kazán a beállítás után azonnal hibásnak bizonyult, K. B. tanú igazolta, hogy azokat a több rendbeli hiba miatt át nem vehette, tehát igazolva van, hogy éppen azok, akiket felperes, mint az átvétel eszközlésére alp. megbízottjait nevezeti meg, a gépet, kazánt nyomban kifogásolták. V. Gy. tanú vallomásával igazolva van, hogy felperes alperesnek a hibák kiigazítását meg is ígérte, de az alperes részéről kellő időLen történt kifogásolás megállapítható felperesnek az alperesi viszonválaszhoz 37. a. eredetben csatolt és felp ált. valódiságára nézve nem tagadott leveleinek tartalmából is. Habár pedig viszont V. Gy. tanú vallomásával igazolva van, de azt alperes sem tagadta kifejezetten, hogy alperes felperestől nem uj, vagyis használt gépet és kazánt vásárolt, mégis nem forog fenn kétség az iránt, hogy felperes mint eladó eme gép és kazán hibátlan működéséért felelősséggel tartozik s minthogy a fentiek szerint a vevő aip. részéről kellő időben kifogás tétetett s igy aszáll.tott áru hibátlan voltának beigazolása, az eladónak, tehát jelen esetben felperesnek áll kötelességében. Az előleges birói szakértői szemléből, hogy a gép és kazán, illetve felszerelése s mindezek működése hibás vagy hibátlan-e, határozott megállapítás nem tehető különösen azért, mivel a gép általános működése, felszerelése és rendszeres üzembe hozatala tekintetében a szakértők meg nem kérdeztettek. A kir. tszék az előleges birói szakértői szemle iratainak beszerzése után nyerhetvén csak tudomást e szemle hiányos voltáról és ebből kiindulva rendelte el 2,285. sz. a. uj szakértői szemlét, minthogy azonban felperes az iratok közt XVÍI. sz. a. fekvő 1901 július 15-én felvett jkvben e szemle foganatosítását nemcsak ellenezte, hanem határozottan kijelentette, hogy a szemle költségeit nem előlegezheti, mivel miképp fentebb említve volt, felperest terhelvén a bizonyítás, ugy a bizonyitásfelvétel költségeit ő tartozott volna előlegezni, ennek megtagadásával a bizonyitásfelvétel foganatosithatását megakadályozta. Minthogy pedig igy nem nyert beigazolást, hogy a gép és kazán minősége, illetve működése a követelményeknek megfelel s minthogy a vevő a részére szálllitott áru hibás volta esetén a vételár kiszolgáltatását megtagadni jogosult, ennélfogva felperest vételár hátralék iránt indított keresetével elutasítani kellett. Felperesnek az az érvelése, hogy mivel a gépet és kazánt használja, azt rendelkezésre nem bocsájtotta s a vételár leszállítására hat hónapon belül keresetet nem indított, tehát a vételárat már ez okból is megfizetni Urtozik, jogilag meg nem állhat. Kétségtelen ugyanis, hogy a gépnek a per lolyama, tehát huzamos időn át való nem használása oly nagy haszonvesztességgel járna, hogy ennek alperes magát egyáltalán ki nem tehetné s különben is alperes az ügylettől való elállását nem választván, ugy nem zárható el attól, hogy a gépet ugy ahogy lehet, a vitás ügy elintézéséig is ne használja. Es éppen mert alperes a jogügylettől el nem állott, igy a rendelkezésre való bocsátásnak sem lehetett helye, amely jogcselekmény különben is csak abból a célból szükséges, hogy az eladó az árunak egyszerű visszaküldéséből származható károktól mentesittessék, de egyáltalán nincs szükségszerűen kapcsolatban az áru kifogásolásával, mely kifogásolás, ha különben kellő időben történik, joghatályos a rendelkezésre való bocsájtás nélkül is. De nem bir törvényes alappal a vételárleszállítás iránti kereset elutasítására alapított felperesi érvelés sem, mert a kereskedelmi törv. 348. §-nak intézkedése mellett fennállónak tekintendő a közönséges magánjog azon alapelvi szabványa, mely szerint az egyik szerződő fél a maga részéről a teljesítést mindaddig megtagadhatja, mig a másik fél a maea részéről szerződésbeli kötelezettségeinek eleget nem tesz. Márpedig