A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 3. szám - Az igazságügyi tárca költségvetése

22 A JOG eladás céljából vásárol, ahol a hitelbe vett árunak továbbeladása magának az üzletnek természetéből folyik. Ha már most az eladó zálogjogát törvényi-vé tennők, ezzel a kereskedelmi forgalmat számos ágában tetemesen és megokolatlanul korlátoznók. Ami továbbá az ilyen jelképi zálogjog megállapítását illeti, arra nézve igaz ugyan, hogy tanszem jogi fölfogásunk ingókra csak a tényleges birtoklással kapcsolatos (kézi) zálogjogot i meri,— de nézetünk szerint — mint a végrehajtást zálogjog intézményével, éppúgy a hitelbe eladónak zálogjogával is rést lehetne ütni ezen az elven. Olyan jóhiszemű harmadik személyekkel szemben, akik az ilyen tárgy tulajdonjogát megszerzik, ennek a zálogjognak nem volna hatálya és ez esetben csak a jogtalanul elidegenítővel szemben maradna fönn a büntetőjogi retorzió utja. Az ilyen mellékszerződés büntetőjogi védelmére a Bttk. 359. §-ának megfelelő kiterjesztése, vagy talán még inkábba 367. §. volna alkalmas, amely utóbbinak szövege e célból következőleg volna módosítandó : « Vétséget követ el és ... . büntetendő, aki másnak a tulajdonát képező ingó dolgot, ha véletlenségből vagy tévedésből birlalatába jutott, jogtalanul elsajátítja, vagy hitelbe vásárolt ingó dolgot ellenkező kikötés ellenére a teljes vételár kifizetése előtt elidegenít, elzálogosít vagy szándékosan megsemmisíti Azt véljük, hogy ez a mellékszerződés a hitelbe-eladónak jogkörét kellőképpen megvédené, amellett kevésbbé volna nyomasztó a vevőre nézve, mint a ma divó tulajdonjog fönntartása és — ami a tő — nem sértené a jóhiszemű harmadik személyek érdekeit, nem veszélyeztetné annyira a forgalom biztonságát, mint a praxisunkban esetről-esetre másképpen értelmezett partum reservati dominii. Ugy hisszük, helyes volna e kérdéssel a polgári törvénykönyv tervezetének során foglalkozni. Belföld. A Magyar Jogász-Egyesület jan. 10-én folytatta vitáját a bűnvádi perrendtartás gyakorlati alkalmazásáról. A vita végén Székely Ferenc dr. koronaügyész a koronaügyészség szervezetéről, munkaköréről és a jogegység megóvásáról nyújtott érdekes tájékoztatást, amelyből különös figyelmet érdemel, hogy a koronaügyészi kar hetenkint elvi jelentőségű kérdésekben összülést tart, ahol a Kúria egész heti referádáját megbeszélés tárgyává teszik. Ankét az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet ügyében. Ankét volt jan. 12-én az igazságügyminisztériumban a létesítendő országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet ügyében. P 1 ó s z Sándor dr. igazságügyminiszter tudatta a megjelentekkel, hogy az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet ügyében egy tervezetet dolgoztatott ki. E tervezet szerint a miniszter a létesítendő gyám- és nyugdíjintézetet az ország összes ügyvédeire kötelezőleg és egyenkénti befizetéssel akarja megvalósítani. Az ügyvédi kamara tagjai a miniszter által kidolgoztatott tervezet alapján terjedelmes elaborátumban fogják az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetre vonatkozólag javaslatukat megtenni. Az igazságügyi tárca költségvetése. A képviselőház pénzügyi bizottsága Falk Miksa elnöklete alatt jan. 13-án ülést tartott, melyen Rohony i Gyula előadó referálása mellttl az igazságügyi költségvetést tárgyalta. A kormány részéről jelen voltak P 1 ó s z Sándor és Lukács László miniszterek, Mohay Sándor és Bernáth Géza államtitkár és P a p p Elek osztálytanácsos. Rohonyi Gyula ismertette a költségvetést és kiemelte az eltéréseket, melyek az 1902. és 1903. évi költségvetés közö t mutatkoznak. Szederkényi Nándor a Kúrián a birói létszám felemelését kéri a nagy restancia miatt. N e m é n y i Ambrus kifogásolja az igazságügyi költségvetésben az egyebek és vegyes kiadások cimei alatt részletezés nélkül beállított nagy kiadási összegeket. Felszólítja tehát a minisztert, nyilatkozzék arról, hogy a katonai igazságszolgáltatásra vonatkozó javaslatokat mikor gondolja a törvényhozás elé terjeszthetni. Rakovszky István a katonai büntetőtörvénykönyvre és perrendtartásra vonatkozó javaslatokkal szemben azt mondja, hogy a miniszter nyilatkozatát a legnagyobb szkepszissel fogadja, mert a háttérben olyan hatalom áll, mely minden ígéretet harminc év óta meghiu-itott. Ha egyszer m gtagadnánk az ujoncjutalékot, három hónap alatt ezek a javaslatok nyomban meglennének. Erre vonatkozólag a katonai javaslatoknál határozati javaslatot nyújt be. A költségvetést épp^i séggel csak elvi okból nem szavazna meg, mert kü'önben az igazságügyminiszter működését a legnagyobb szimpátiával kiseri, mint olyant, amely igazán csak az igazságszolgáltatás érdekeivel törődik és minden más szempontot figyelmen kivül hagy. A rituális esküt be kell hozni. Tud törvényszékeket, amelyekhez megrendült a bizalom és ezt sajnálattal konstatá ja. Suttogják, hogy egy pénzügyi hatalom kikötötte egy tanácselnök kinevezését és ennek folytán a Kúriánál nem az első, nem a második, hanem a harmadik jelöltet nevezték ki tanácselnöknek. A koronaügyészi kinevezés éppen igy reszenzust fog :elteni. Kifogásolja, hogy ügyészek és bírák közt annyi a szabadkőmives, aminek a hatása — szerinte — sok gyanús fölmentésben és gyanús vádelejtésben nyilvánul. Miklós Ödön nem szakember, de ennek dacára nem zárkózhatik el annak elismerése elől, hogy az igazságügyi kormányzat minden tekintetben és minden téren megfelel a hozzáfűzött igényeknek. Hasonlóképp sürgeti a kereskedelmi és a biztosítási törvények reformját. Plósz Sándor igazságügyminiszter jelzi, hogy a biztosítási törvényjavaslatot mihamarább a Ház elé terjeszti. A feltételes elitélés kérdésével foglalkozik, de ebben a vélemények még elágazók. Intézkedni fog a fiatal koruakra nézve és ezt főképp a javítóintézetek igénybevételével. Reméli, hogy ez év folyamán a büntetötörvénykönyv átdolgozásával már elkészülnek. A végrehajtási törvényt revidiálja, hasonlóképp a telekkönyvet is, amelynek visszásságait maga is elismeri. A katonai büntető perrendtartást illetőleg jelenti, hogy ez a reform éppen most nála van, tanulmányoztatta, értekezletet is tartottak ebben az ügyben. A további tárgyalás során majd igyekezni fognak, hogy a még fennforgó nézeteltéréseket elsimítsák. Biztosítja a bizottságot, hogy minden tényező a javaslat megvalósítására törekszik. Szederkényivel szemben hangsúlyozza, hogy a restanciák jelentékenyen apadtak. A Kúriánál tényleg sok a hátralék, de ezen szaporítással nem lehet segíteni, mert a szaporítás csak az egységet rontja, különösen most, amikor a mi Kúriánk számra ugy is monstruózus. Ha másképp nem lehet, törvényhozási uton kell majd segíteni. A Kúriánál nem a takarékosság, hanem az ügy érdeke vezet. A törvényszéki orvosokat állandó fizetéssel nem láthatja el és csak mint szakértők alkalmaztatnak. De a díjazást illetőleg a helyzet javításáról fog gondoskodni. A fegyházorvosok is csak díjazással vannak ellátva. A fegyházorvosokon a fizetésemelés fog segíteni. A rituális esküt illetőleg nincs egy véleményen Rakó v s z k y-val, mert az a jogegyenlőségbe ütközik. A bíró külömben is mellőzheti a kétes vallomásokat és egyébként is a biró szabadon mérlegel. Hogy nincs némely biró iránt bizalom, az sajnos és amennyire lehet, segít is a bajon. Általában a bíróság iránt való bizalmatlanság vádja nem igazolt. A kinevezéseket illetőleg kijelenti, hogy ezekben semmi más, csak igazságszolgáltatási érdek játszik közre. Akit tanácselnöknek kinevezett, bár nem volt első helyen kandidálva, de korban előbb volt, és azt his.i, hogy ez a kinevezés nagyon jó. A koronaügyészi kinevezésnél annál kevésbbé fenyegethet veszedelem, mert nincs üresedés. Rakovszk y-nak feleli, hogy nem tudja, kik a szabadkőmivesek a birák és ügyészek közül és ehhez nincs is semmi köze; de ha valaki valamely visszaélésről tud, akkor ezt a vádat adja elő konkrét formában. Neményi budgetirozási kifogásaira nézve megjpgyzi, hogy a zárszámadásban mindenről számot ád, de ígéri, hogy jövőre szívesen tételenkint sorolja fel a kifogásolt nagyobb kiadásokat. A kereskedelmi törvény reformján dolgoznak és öszszefügg ez a polgári törvénynyel is, amelynek egy részét átveszik a kereskedelmi törvénybe. Ezek után elfogadásra ajánlja a javaslatot. A bizottság a költségvetést általánosságban megszavazta. A részleteknél Kammerer Ernő felszólalására Plósz Sándor minisztet jelenti, hogy Ódombovárott járásbíróság felállítását elvből nem ellenzi és hogy elő is van jegyezve. De ehhez törvény kell, mert uj járásbíróságot nem állithat fel törvény nélkül. Ezt a kérdést azonban újra megfontolás tárgyává fogja tenni. Külföld. A fóltételes megkegyelmezésre vonatkozó olasz királyi rendelet közzétételét megelőző bizottsági tárgyalások. Az 1898 október 3-ikáról kelt rendelettel Olaszországban az igazságügyminiszter bizottságot alakított, melynek az volt a feladata: «di studiare e proporre le modificazioni da introdurre ne! vigente Codice di procedúra penale.» 1900 március 8-án és 9-én tartott ülésében a bizottság tárgyalta a föltételes elítélés és föltételes megkegyelmezés kérdését, melyre vonatkozólag a következő, kivonatosan ismertetett eszmecsere fejlődött.*) C a r a c i o 11 i (előadó) felemlíti, hogy B o n a c c i miniszter már 1893 március 2-án nyújtott be törvényjavaslatot a í ö 11 é t eles el ítélés tárgyában. Az előadó ezen eszme mellett nyilatkozik, a kivitel mód|ára nézve azonban nem tesz javaslatot. Brusa tanár: Ellenzi a föltételes elitélés behozatalát, mert nem járja, hogy a biró maga megsemmisítse a saját ítéletét, miáltal a bírói részrehajlatlanság gyanúba kerü'. A Németországban jó eredményekre vezetett föltételes kegyelmet azonban ajánlja és szeretné a i.émet mintát tökéletesíteni. A hátrányok kikerülése *) Lsd. Lavori preparatorii del codice di procedúra penale per il regno d Itália. Atti della commissione istituita con decreto 3 ottobre 1898 d il mimstro di grazia e g ustizia e dei culti (Finocchiaro-Aprile) con lincanco di studiare e proporre 1; modificazioni da introdurre nel n76nT<s d' proce jura Penale- Roma> 1900. Volume secondo. pag.