A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 3. szám - Az igazságügyi tárca költségvetése

22 A JOG eladás céljából vásárol, ahol a hitelbe vett árunak továbbel­adása magának az üzletnek természetéből folyik. Ha már most az eladó zálogjogát törvényi-vé tennők, ezzel a kereskedelmi forgalmat számos ágában tetemesen és megokolatlanul kor­látoznók. Ami továbbá az ilyen jelképi zálogjog megállapítását illeti, arra nézve igaz ugyan, hogy tanszem jogi fölfogásunk ingókra csak a tényleges birtoklással kapcsolatos (kézi) zálog­jogot i meri,— de nézetünk szerint — mint a végrehajtást zálogjog intézményével, éppúgy a hitelbe eladónak zálog­jogával is rést lehetne ütni ezen az elven. Olyan jóhiszemű harmadik személyekkel szemben, akik az ilyen tárgy tulajdonjogát megszerzik, ennek a zálogjognak nem volna hatálya és ez esetben csak a jogtalanul elidegení­tővel szemben maradna fönn a büntetőjogi retorzió utja. Az ilyen mellékszerződés büntetőjogi védelmére a Bttk. 359. §-ának megfelelő kiterjesztése, vagy talán még inkábba 367. §. volna alkalmas, amely utóbbinak szövege e célból követ­kezőleg volna módosítandó : « Vétséget követ el és ... . büntetendő, aki másnak a tulajdonát képező ingó dolgot, ha véletlenségből vagy tévedés­ből birlalatába jutott, jogtalanul elsajátítja, vagy hitelbe vásárolt ingó dolgot ellenkező kikötés ellenére a teljes vételár kifizetése előtt elidegenít, elzálogosít vagy szándékosan meg­semmisíti Azt véljük, hogy ez a mellékszerződés a hitelbe-eladó­nak jogkörét kellőképpen megvédené, amellett kevésbbé volna nyomasztó a vevőre nézve, mint a ma divó tulajdonjog fönn­tartása és — ami a tő — nem sértené a jóhiszemű harmadik személyek érdekeit, nem veszélyeztetné annyira a forgalom biztonságát, mint a praxisunkban esetről-esetre másképpen ér­telmezett partum reservati dominii. Ugy hisszük, helyes volna e kérdéssel a polgári törvénykönyv tervezetének során fog­lalkozni. Belföld. A Magyar Jogász-Egyesület jan. 10-én folytatta vitáját a bűnvádi perrendtartás gyakorlati alkalmazásáról. A vita végén Székely Ferenc dr. koronaügyész a koronaügyészség szerve­zetéről, munkaköréről és a jogegység megóvásáról nyújtott érde­kes tájékoztatást, amelyből különös figyelmet érdemel, hogy a koronaügyészi kar hetenkint elvi jelentőségű kérdésekben össz­ülést tart, ahol a Kúria egész heti referádáját megbeszélés tár­gyává teszik. Ankét az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet ügyében. Ankét volt jan. 12-én az igazságügyminisztériumban a létesítendő országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet ügyében. P 1 ó s z Sán­dor dr. igazságügyminiszter tudatta a megjelentekkel, hogy az ügy­védi gyám- és nyugdíjintézet ügyében egy tervezetet dolgoztatott ki. E tervezet szerint a miniszter a létesítendő gyám- és nyugdíj­intézetet az ország összes ügyvédeire kötelezőleg és egyenkénti befizetéssel akarja megvalósítani. Az ügyvédi kamara tagjai a mi­niszter által kidolgoztatott tervezet alapján terjedelmes elaborátum­ban fogják az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetre vonat­kozólag javaslatukat megtenni. Az igazságügyi tárca költségvetése. A képviselőház pénzügyi bizottsága Falk Miksa elnöklete alatt jan. 13-án ülést tartott, melyen Rohony i Gyula előadó referálása mellttl az igazságügyi költségvetést tárgyalta. A kor­mány részéről jelen voltak P 1 ó s z Sándor és Lukács László miniszterek, Mohay Sándor és Bernáth Géza államtitkár és P a p p Elek osztálytanácsos. Rohonyi Gyula ismertette a költségvetést és kiemelte az eltéréseket, melyek az 1902. és 1903. évi költségvetés közö t mutatkoznak. Szederkényi Nándor a Kúrián a birói létszám fel­emelését kéri a nagy restancia miatt. N e m é n y i Ambrus kifogásolja az igazságügyi költség­vetésben az egyebek és vegyes kiadások cimei alatt részletezés nélkül beállított nagy kiadási összegeket. Felszólítja tehát a minisztert, nyilatkozzék arról, hogy a katonai igazságszolgálta­tásra vonatkozó javaslatokat mikor gondolja a törvényhozás elé terjeszthetni. Rakovszky István a katonai büntetőtörvénykönyvre és perrendtartásra vonatkozó javaslatokkal szemben azt mondja, hogy a miniszter nyilatkozatát a legnagyobb szkepszissel fogadja, mert a háttérben olyan hatalom áll, mely minden ígéretet harminc év óta meghiu-itott. Ha egyszer m gtagadnánk az ujoncjutalékot, három hónap alatt ezek a javaslatok nyomban meglennének. Erre vonatkozólag a katonai javaslatoknál határozati javaslatot nyújt be. A költségvetést épp^i séggel csak elvi okból nem szavazna meg, mert kü'önben az igazságügyminiszter működését a legnagyobb szimpátiával kiseri, mint olyant, amely igazán csak az igazság­szolgáltatás érdekeivel törődik és minden más szempontot figyel­men kivül hagy. A rituális esküt be kell hozni. Tud törvényszéke­ket, amelyekhez megrendült a bizalom és ezt sajnálattal konstatá ja. Suttogják, hogy egy pénzügyi hatalom kikötötte egy tanácselnök kinevezését és ennek folytán a Kúriánál nem az első, nem a második, hanem a harmadik jelöltet nevezték ki tanácselnöknek. A koronaügyészi kinevezés éppen igy reszenzust fog :elteni. Kifogá­solja, hogy ügyészek és bírák közt annyi a szabadkőmives, aminek a hatása — szerinte — sok gyanús fölmentésben és gyanús vád­elejtésben nyilvánul. Miklós Ödön nem szakember, de ennek dacára nem zárkózhatik el annak elismerése elől, hogy az igazságügyi kor­mányzat minden tekintetben és minden téren megfelel a hozzá­fűzött igényeknek. Hasonlóképp sürgeti a kereskedelmi és a biz­tosítási törvények reformját. Plósz Sándor igazságügyminiszter jelzi, hogy a biztosítási törvényjavaslatot mihamarább a Ház elé terjeszti. A feltételes el­itélés kérdésével foglalkozik, de ebben a vélemények még elága­zók. Intézkedni fog a fiatal koruakra nézve és ezt főképp a ja­vítóintézetek igénybevételével. Reméli, hogy ez év folyamán a büntetötörvénykönyv átdolgozásával már elkészülnek. A végre­hajtási törvényt revidiálja, hasonlóképp a telekkönyvet is, amely­nek visszásságait maga is elismeri. A katonai büntető perrendtartást illetőleg jelenti, hogy ez a reform éppen most nála van, tanulmányoztatta, értekezletet is tartottak ebben az ügyben. A további tárgyalás során majd igye­kezni fognak, hogy a még fennforgó nézeteltéréseket elsimítsák. Biztosítja a bizottságot, hogy minden tényező a javaslat megva­lósítására törekszik. Szederkényivel szemben hangsúlyozza, hogy a restanciák jelentékenyen apadtak. A Kúriánál tényleg sok a hátralék, de ezen szaporítással nem lehet segíteni, mert a szapo­rítás csak az egységet rontja, különösen most, amikor a mi Kúriánk számra ugy is monstruózus. Ha másképp nem lehet, törvényhozási uton kell majd segíteni. A Kúriánál nem a taka­rékosság, hanem az ügy érdeke vezet. A törvényszéki orvosokat állandó fizetéssel nem láthatja el és csak mint szakértők alkal­maztatnak. De a díjazást illetőleg a helyzet javításáról fog gon­doskodni. A fegyházorvosok is csak díjazással vannak ellátva. A fegyházorvosokon a fizetésemelés fog segíteni. A rituális esküt illetőleg nincs egy véleményen Ra­kó v s z k y-val, mert az a jogegyenlőségbe ütközik. A bíró kü­lömben is mellőzheti a kétes vallomásokat és egyébként is a biró szabadon mérlegel. Hogy nincs némely biró iránt bizalom, az sajnos és amennyire lehet, segít is a bajon. Általában a bíróság iránt való bizalmatlanság vádja nem igazolt. A kinevezéseket ille­tőleg kijelenti, hogy ezekben semmi más, csak igazságszolgáltatási érdek játszik közre. Akit tanácselnöknek kinevezett, bár nem volt első helyen kandidálva, de korban előbb volt, és azt his.i, hogy ez a kinevezés nagyon jó. A koronaügyészi kinevezésnél annál kevésbbé fenyegethet veszedelem, mert nincs üresedés. Rakovszk y-nak feleli, hogy nem tudja, kik a szabadkőmivesek a birák és ügyészek közül és ehhez nincs is semmi köze; de ha valaki valamely visszaélésről tud, akkor ezt a vádat adja elő konkrét formában. Neményi budgetirozási kifogásaira nézve megjpgyzi, hogy a zárszámadásban mindenről számot ád, de ígéri, hogy jövőre szívesen tételenkint sorolja fel a kifogásolt nagyobb kiadásokat. A kereskedelmi törvény reformján dolgoznak és ösz­szefügg ez a polgári törvénynyel is, amelynek egy részét átve­szik a kereskedelmi törvénybe. Ezek után elfogadásra ajánlja a javaslatot. A bizottság a költségvetést általánosságban megszavazta. A részleteknél Kammerer Ernő felszólalására Plósz Sándor minisztet jelenti, hogy Ódombovárott járásbíróság felál­lítását elvből nem ellenzi és hogy elő is van jegyezve. De ehhez törvény kell, mert uj járásbíróságot nem állithat fel törvény nél­kül. Ezt a kérdést azonban újra megfontolás tárgyává fogja tenni. Külföld. A fóltételes megkegyelmezésre vonatkozó olasz királyi rendelet közzétételét megelőző bizottsági tárgyalások. Az 1898 október 3-ikáról kelt rendelettel Olaszországban az igazságügyminiszter bizottságot alakított, melynek az volt a feladata: «di studiare e proporre le modificazioni da intro­durre ne! vigente Codice di procedúra penale.» 1900 március 8-án és 9-én tartott ülésében a bizottság tárgyalta a föltételes elítélés és föltételes megkegyelmezés kérdését, melyre vonatkozó­lag a következő, kivonatosan ismertetett eszmecsere fejlődött.*) C a r a c i o 11 i (előadó) felemlíti, hogy B o n a c c i miniszter már 1893 március 2-án nyújtott be törvényjavaslatot a í ö 11 é t e­les el ítélés tárgyában. Az előadó ezen eszme mellett nyi­latkozik, a kivitel mód|ára nézve azonban nem tesz javaslatot. Brusa tanár: Ellenzi a föltételes elitélés behozatalát, mert nem járja, hogy a biró maga megsemmisítse a saját ítéletét, mi­által a bírói részrehajlatlanság gyanúba kerü'. A Németországban jó eredményekre vezetett föltételes kegyelmet azonban ajánlja és szeretné a i.émet mintát tökéletesíteni. A hátrányok kikerülése *) Lsd. Lavori preparatorii del codice di procedúra penale per il regno d Itália. Atti della commissione istituita con decreto 3 ottobre 1898 d il mimstro di grazia e g ustizia e dei culti (Finocchiaro-Aprile) con lincanco di studiare e proporre 1; modificazioni da introdurre nel n76nT<s d' proce jura Penale- Roma> 1900. Volume secondo. pag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom