A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 40. szám - A jog filozófiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. Folytatás

280 A JOG hajtás foganatosításával, még akkor is, ha a követelés időközben történt részfizetés vagy leszállítás folytán szállott a 100 korona alá. Sokan meséket mondanak a községi közegek által teljesített végrehajtások rosszaságáról ; de különös, hogy ezek a rosszaló híresztelések az ügyvédi és végrehajtói körökből származnak. Mindkét részről érthető az ellenszenv, de a legjobban érdekelt végrehajtató felektől, dacára, hogy évek óta ezekkel az ügyekkel foglalkozom, ritkán hallok érdemleges panaszt a községi bíróságokra. Nem azt akarom mondani, hogy a községi közegek eljárása tökéletes ; visszaélések történtek ott is, talán sűrűbben kibújik az adós a végrehajtás alól, mint a rendes végrehajtási eljárásnál, de mit ér az a szigorú végrehajtás, ha az adósnak elkótya-vetyélik ugyan mindenét, de a hitelezőnek mégse jut belőle semmi, még ráfizet az ügyvéd számlájára, pedig ilyen szegény vidéken, mint pl. a tenkei járásbíróság területe, ez gyakori eset; mert Bihar-megye hegyes vidékein egy volt úrbéres vagyoni exisztenciája átlag 200—400 korona között ingadozik, s ha az eljárás 200 koronába kerül, már a végrehajtató ráfizet, mert falukon még árverési hiénák sincsenek s így minden potom-áron kél el. Hogy állításaim nem túlzottak, konkrét esetekre hivatkozhatnám, hogy 10 koronán aluli magánvádlói költség miatt a végrehajtást szenvedő a foglalásnál 70 koronánál többet fizetett. De néhány számadattal szolgálhatok : Csak a tenkei járásbíróság területén (mely a szegényebb vidékek közé tartozik), 14 olyan község van, melynek távolsága a járásbíróság székhelyétől 40 és 50 km. között van. Tehát 10 korona magánvádlói díjnál 45 km. távolságot véve alapul, a költségjegyzék hivatalból foganatosítandó végrehajtásnál következőképp alakul : 1. ítéletek kiadása iránti kérvény dija 6 kor. 2. Végrehajtás-kérés dija 15 « 3. Végrehajtó napi, eljárási és 'gényfelhivási dija, becsű, bélyeg, stb. 15 « 4. Fuvardija 45 km. X 2 X 60 fillér = 54 « Összesen 90 korona. Tehát az adós 10 korona helyett már a foglalásnál 100 koronát fizet a legszolidabb számítás szerint. Ezt egy hegyvidéki ember sohasem heveri ki, adósságba keveredik és tönkre megy. Sokan abban a véleményben vannak : nem baj, ha az eljárási költség a követeléssel arányban nem áll, mert ha valaki csekély tartozását ki nem fizeti, makacsságáért megérdemli a büntetést; eltekintve attól, hogy a tönkrejuttatás még a dacolásért is nagyon szigorú büntetés,, a nem-fizetés éppen nem dacolás. Ha megesik is ritkán, hogy a végrehajtást szenvedő nem fizet, holott van pénze, ez a felvilágosodás j hiánya, a teljes tudatlanság ; sajnos, gyakran megesik, hogy az | TÁRCA. A jog filozófiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. A Jog eredeti tárcája. Irta PLOPU GYÖRGY dr., biró a nagyváradi kir. Ítélőtáblánál. (Folytatás.)* Schmitt Jenő 1888-ban, még mielőtt a budapesti egyetemen bölcsészettudorrá felavattatott, erős polémiába keveredett a norvég nagy drámaíróval Ibsen Henrikkel, amiért is előbb : Michelet und das Geheimniss der Hegelschen Philosophie (Frankfurt, 1888), majd ezután azon 'dő alatt, mig Berlinben mint állami ösztöndíjas tartózkodott, Henrik Ibsen, als psychologischer Sophist (Beilin, 1889) cimü füzeteit tette közzé. Hazatérvén, 1890-ben az igazságügyminisztériumban foglalt hivatali állást, azonban mozgalmas lelke nyugodni nem tudott; mert 1892-ben: Krisztus istensége a modern ember szellemében (Budapest; németül : Lipcse) cimü munkája jelent meg, és vallásbölcsészeti iskola létrehozásán fáradozott ; majd a modern anark'sta mozgalomnak ideálisztikus irányban való átalakítására 1894—1896. években szerkesztette és kiadta Lipcsében: Die Religion des Geistes cimü folyóiratot, de emellett tevékeny részt vett a berlini: Der Socialist cimü anarkista közlönyben. Mindezen fellépései miatt 1896-ban állami hivataláról le *) Előző közlemény a 38. számban. adós jogérvényes Ítéletek ellen is harcol és bevárja a végrehajtást. Ezen nem csodálkozhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a bíróságok ítéletei hányszor tartalmaznak csupán alaki igazságot és az anyagi igazsággal ellenkező alaki igazság a műveletlen ember szemében vérlázító igazságtalanság. A műveletlenségnél gyakoribb okozója a végrehajtásoknak a fizetésképtelenség, mely gyakran, bár időleges, romlásba taszítja az adóst. Még súlyosbítani fogja az ilyen megszorult ember helyzetét az uzsoratörvény ismert javaslata, mely, ha tőrvény lesz, ahelyett hogy segítene, még sújtja a megszorult embereket. Mert alig lesz kedve valakinek kölcsönadni, hogy a végrehajtástól megmentse szomszédját, mert pénze veszélyeztetve levén, a rendes kamat az esetleges vesztességgel arányban nem áll. Pedig aki végrehajtástól menekül meg, arra nézve a mai magas költségek mellett még a 20 -30°/0-os kölcsön is nagy nyereség ; a hitelező pedig nem túlságosan nyerekedik, ha a hitelezés veszélyét is megfizetteti, ha arra számithat, hogy az ily desperált esetekben átlag minden 5-ik embernél pénze elvész. De kissé eltértem tárgyamtól. Tehát tény az, hogy a községi közegek közreműködése az apróbb végrehajtásoknál nem nélkülözhető; azonban a községi bíróságok jelen szervezetén változtatni kell. Jelenleg minden kisközségnek van bírósága a szó technikus terminus értelmében, de csak papiroson, mert a községi bíróságok minden teendőit a községi és körjegyzők végzik, ők volnának tehát megbizandók a végrehajtásokkal is, kik a végrehajtást sokkal lelkiösmeretesebben végeznék, ha részükre szerény méltányos dijazás állapíttatnék meg még akkor is, ha a végrehajtást székhelyükön foganatosítják; még akkor is aránytalanul olcsóbb volna az eljárás, mintha a bírósági végrehajtó küldetik ki. A végrehajtásokkal megbízott községi jegyzők nem a községi, hanem a kir. bíróságok kiküldöttjeiként volnának tekintendők s az apróbb végrehajtásokra nézve semmiféle külön törvényre szükség nincs, a kérdés a végrehajtási törvény keretében rendezendő. Oda konkludálok tehát, hogy nemcsak a 40, de a 100 koronán aluli végrehajtások kivétel nélkül a községi jegyzőkre bízassanak, mert ezen kis követelésekkel még a végrehajtási törvény novellája által némileg leszállítandó költségek sem állanak arányban. Az sem lenne nagy baj, amitől némelyek annyira tartanak, hogy ez intézkedés által a hitelnyerés korlátoztatnék; nem árt, ha a könnyelmű hitelezésnek eleje vétetik. Az igazságszolgáltatás magas hivatásához nem volna méltó, ha egyoldalúan a hitelező érdekeit szolgálná; de még az sem, hogy a hitel, közforgalom céljaira egyoldalúan felhasználtassék. Az igazságkellett mondania. Ekként szelleme még szabadabbá lévén, a szellemvallás szövetsége és az ideálisztikus anarkia terjesztése céljából Budapesten iskolát alapított, és 1897. év elején: Állam, nélkül és németül : Ohne Staat cimen ideálista anarkista hetilapot indított. Azt hiszem Schmittröl ennyi is elég a filozofikus termékek jellemzéséből. Schmitt Jenő magát nyíltan és teljes határozottsággal Hegehstának. vallja, és iratai a mi földosztó paraszt szocialistáink előtt nagy tekintélyben állanak. Várkonyi István, a paraszt szocialista földosztó és minduntalan képviselőjelölt, Schmitt-nek lelkes hive és legnagyobb aderense. Egészen másképp vagyunk Pollák Illés felfogásával. Pollák Illés filozofikus gondolkodása nem oly nyílt anarkista irányú, mint Schmitt Jenőé, de jellemzésre méltó azért, mert : mig az általa emiitett negyedik rend megsűrűsödik, addig kóros eszméi a szalonokba bejutván, ott is hívőkre találnak. Erősek és gyengék cimü szocialfilozofiai tanulmányában a legvastagabb realizmus viszi a főszerepet, és mint mindegyik extremistánál, ugy nála is, a fejlődési pantheizmus csak azért létezik, hogy az abból kikelendő és megnyilvánulandó tömegerő a mainál egyenletesebb individualizációt létesítsen. Nemcsak vastag materializmus, hanem a reálisztikus rendszerek összes árnyalatai szerepelnek ebben a műben : atomizmus, monadizmus, szenzualizmus és empirizmus a legerősebb spekulativizmussal, pozitivizmussal és agnoszticizmussal párosulva — és ott van ezek mellett a 300 oldalos munka végén az anarkizmus is.