A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 38. szám - A pozsonyi kir. itélőtábla és főügyészség. Vége

154 A JOG években pedig M. A-nál rendelt szivacsot; de arra sem emlékszik tanú, hogy az 1896. évben egyáltalában rendelt-e szivacsot, továbbá, mert T. I. tanú mint T. I. cég tagja azt vallotta, hogy 1895, év óta több, éspedig 2—3 izben közvetlen megrendelés ut|án vett a nevezett trieszti cégtői szivacsot s egyáltalán nem emlékszik arra, hogy az általa nemis ösmert alperes közvetítése folytán vásárolt volna a nevezett trieszti cégtől oly árut; végre, mert R. E. tanú vallomása szerint 1895. febr. 1-je óta a nevezett trieszti cég, melynek tanú egyik tagja, alperes közvetítése folytán a szerződés szerint tilos területről egyetlen egy szivacsáru-vételt sem kötött, sem pedig a cég alperesnek, aki a bpesti piacon csak 10% jutalékkal alkalmazott képviselője volt, közvetítése folytán U. A., továbbá T. I és fia cégnek sem G, K. örökösei brüxi cégnek a szerződésben kikötött idő tartama a. szivacsot nem szállított. Arra nézve, hogy alp. a szerződés érintett pontját megszegte, leiperes felhozta még azt is, hogy alperes saját beismerése szerint U. A. esztergomi és G. K. örökösei cég brüxi kereskedőktől szivacsáru-megrendeléseket kapott s azokat ahelyett, hogy a tilos területen lakó megrendelőkhöz visszaküldte volna, az E. R. et Co. céghez küldte el. Alperesnek ez az eljárása azonban magában véve a tiltott szivacsáru-üzletágban való tényleges ügyködés, illetve a felek által használt «dolgozás» fogalmát ki nem merítvén s igy ez alá a fogalom alá nem vétethetvén, alperesnek ezáltal az eljárása által a szerződésnek, a felperes által vitatott módon történt, megszegése bizonyítottnak nem vehető Ezek szerint a szerződés megszegésének ténye sem a tanuk vallomásával bizonyítva nem lévén, sem alperesnek érintett eljárásával bizonyítottnak nem tekintethetvén, felperes pedig ezeken kivül a szerződés megszegésére nézve más bizonyítékot fel nem hozván: mindkét bíróság ítéletét megváltoztatni stb, kellett. Bűnügyekben. A btk. ii2. és 390. §-ainak, valamint a bpr. 326. §. 3. és 385. §. 1. c) pontjának rendelkezéseinél fogva lényeges körülményt képez az, hogy a vád tárgyát képező csalás mikor jutott sértettnek tudomására. A kassai kir. jbiróság mint btő bíróság (1902. február 6-án L. 455/5 b. sz. a.) csalás vétségével vádolt V. Ábrahám elleni büntető ügyben következően itélt: A kir. jbság V. Ábrahám vádlottat a btk. 379. §-a alá eső s a 380. §. szerint minősülő csalás vétségének vádja s következményeinek terhe alól felmenti stb. Megokol ás: A panaszfeljelentés szerint V. Ábrahám vádlott 1900. december hóbanP. J. pótm. vádlótól 158 K. 76 f. értékű képkereteket rendelt, melyet az eladó cég utánvét mellett nevezettnek el is küldött. Az áruk megérkezte után vádlott a céghez intézett értesítése szerint a küldeményt csak abban az esetben volt hajlandó kiváltani, ha ez a cassasconto cimén neki járó 11 K. 16 f. összeget megküldi. P. J. ennélfogva a kivánt összeget megküldte, azt vádlott kézhez is vette, az árut azonban ismételt felhívás dacára ki nem váltotta. Vádlott érintett ténykedésben eladó cég csalárd fondorlatot látván, ellene csalás vétsége miatt bűnvádi feljelentéssel élt. Vádlott beösmerte az áru megrendelését, azt azonban, miután a kikötött időn tul késve érkezett, ez okból ki nem váltotta. Beismerte, hogy a cég által cassascontó cimén küldött 11 K. 16 fii 1. összegét kézhez vette s ezt, bárha az árut ki nem váltotta, megtartotta s a cég ellen ugyancsak cassascontó cimén 12 K. 20 f. erejéig fennálló követelését ez összegből fedezte. Ugyanő jóhiszeműséggel védekezett s előadta, hogy a cég azon levelét, melyben azt a kérdéses 11 K. 16 f. visszatartásáról értesítette, egyáltalában válasznélkül hagyta. Pótm. vádló képviselője tagadta ugyan a vádlott által érintett követelés fennállását s ezt már régen kifizetettnek mondta, e körülményt azonban az eljárás során mivel sem igazolta, mig H. M. könyvelőnek az iratok közt fekvő vallomása szerint nincs kizárva annak a lehetősége, hogy elnézés folytán a cég bizonyos cassascontót levonásba nem hozott s ismét a cég által az 1897. év folyamán vádlotthoz intézett levélben 6 frt 10 kr. cassascontónak alkalomadtán való levonása kilátásba helyeztetett. Minthogy az eljárás során vádlott védekezése positiv bizonyítékkal megcáfolva nem lett, s mert a fennforgó körülmények között kifejtett ténykedése a csalás vétségének főalkatelemét képező ravasz fondorlat megállapítására alkalmasnak nem tekintetett, őt az emelt vád alól a bp. 326. §. 2. p. alapján felmenteni kellett. A kassai kir. tszék mint felebbvit. btö bíróság (1902. július 1. 42,30,'B. sz. a.) A kir. jbiróság Ítéletének felebbezett az a része, mely szerint vádlott a vád és következményeinek terhe alól felmentetett, a bp. 554 s illetve 423. §.2-ik bek. érteim, a Bp. 385. §. 1. a. pontjába ütköző semmisségi okból megsemmisíttetik és V. Ábrahám vádlott bűnösnek mondatik ki a btk. 379. §.-ba ütköző s a 380. §. szerint minősülő csalás vétségében s e miatt vádlottá btkv. 383. és 388. §-ai alapján az itélet foganatba vételétől számítandó 8 napi fogházra, és az 1892: 28 t.-c. 3. §-ában megjelölt célra fordítandó, 15 nap végreh. terhe a. fizetendő s behajthatatlanságesetében további l napi fogházzal helyettesítendő 10 K. pénzbüntetésre, valamint 1 évi hiv. vesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetik, stb. Megokolás: V. Ábrahám vádlott beismeri, hogy 1900. decemb. elején P. József bécsi gyárostól 158 K. 76 fill. értékű képkeret árut rendelt meg és pedig utánvétel mellett. Beismeri azt is, hogy az áru megérkezése után, nevezetesen 1901. január 6-án a bünügyiratokhoz csatolt levelet irta a szállító céghez, melyben arra kérte a céget, hogy a cassascontó cimén neki járó 7°/o-nak megfelelő összeget küldje meg, mert ezen összeg kézhez vétele előtt az árut ki nem váltja. Ugyancsak beismeri vádlott azt is, hogy a sértett cég által 1901. január 25-én megküldött 11 K. 16 f. cassascontó összeget felvette és saját céljaira fel is használta, de az árut akkor sem váltotta ki, hanem azt a sértett cég rendelkezésére bocsátotta. Vádlott azzal védekezik, hogy az árut nem váltotta ki, mert éppen sértett volt az, aki végrehajtást vezetvén ellene, az összes vagyonát lefoglaltatta és azt árverésen el is adatta. Vádlottnak a végreh. vezetésére vonatkozó állítását a beszerzett végrehajtási iratok igazolják ugyan, de figyelemmel arra, hogy ezen iratok tanúsága szerint 3 vádlott ingóságai és pedig nemcsak a sértett, hanem más hitelezők javára is már akkor le voltak foglalva, amikor vádlott a kérdéses áru megrendelését tette s hogy továbbá az árverés csak jóval a kérdéses áru megérkezése után lett foganatosítva, mig viszont vádlott a cassascontót már akkor kapta és vette kézhez, amikor az árverés már ki volt tűzve, s mert végül vádlottnak azon kifogása, hogy t. i. ő a 11 K. 16 f. összeget joggal tarthatta meg azon 12 K. követelése fejében, mely őt még 1897 évben rendeltáruk után ugyancsak cassascontó címén a sértett céggel szemben állítólag megillette, helyt nem foghat és pedig egyfelől azért, mert ezt az állítólagos 12 K. régi keletű cassascontói követelését aránytalanul jóval felülmúlja a sértettnek a vádlott ellenében csak tőkében 274 K. 7 fillért kitevő oly követelése, melyre sértett már végrehajtást is vezetett ellene, de más felöl nem foghat helyt vádlott fenti kifogása már csak azért sem, mert ennek a 11 K. 16 f. összegnek a megküldéséhez, mint feltételhez vádlott maga kötötte ki a kérdéses árunak a kiváltását és sértett csakis ezen feltétel mellett s illetőleg az áru kiváltás céljából küldötte meg a fenti összeget; mindezeknél fogva a kit. tszék vádlott inkriminált eljárásában a btk. 579. §-ában meghatározott csalás összes ismérveit tenforogni látván, a jbiróság felmentő Ítéletének megsemmisítésével, vádlottat arra való tekintettel, hogy az okozott kár a 100 K-át tul nem haladja, a 380. § szerint minősülő csalás vétségében bűnösnek mondotta ki és büntetlen előéletét enyhitő körülményül mérlegelve, őt arendelkezö részben kitett büntetéssel sújtotta. A bűnösség megállapításának folyományaképen vádlott a bp. 480. §. s a 489. alapján a bűnügyi költség és kárösszeg megfizetésére is kötelezendő volt. A m. kir. Kúria (1902 ápril 22-én 3,549/B. sz. a.). Mindkét alsófoku biróság ítélete a bp. 437. §. 5. bek rendelkezéséhez képest megsemmisíttetik és az eljárt kir. jbiróságutasittatik, hogy deritse ki azt az időpontot, melyben P. J. sértettnek tudomására jutott, hogy vádlott őt szándékosan megkárosította az által, hogy az utánvét mellett feladott áruküldeményért scunto fejében igénybe vett 11 K. 16 f. összeget felvette s az áruküldeményt mégsem váltotta ki, s ennek megállapításával hozzon a kir. jbiróság szabályszerű eljárás mellett uj határozatot. Megokolás: Az eljárás folyamán eddig beszerzett adatok szerint: P. J. bécsi cég a vádlott címére postai utánvét mellett feladott áruküldemény után járó 7°,'o scontot vagyis 11 K. 16 fill.-t a vádlotthoz, ennek kívánságára, még 1901 január 25-én küldte el és 1901 febr. havában értesült arról, hogy vádlott az áruküldeményt nem váltotta ki, mire aztán a nevezett cég ez ügyben ismételten irt a válotthoz és a kiváltást sürgette, végre pedig vádlott ellen csalás miatt 1901 aug. 9-én bűnvádi feljelentést adott be. Minthogy a btk. 112. és 390. §-ainak, valamint a bpr. 326. §. 3. és 385. §. 1. c) pontjának rendelkezéseinél fogva a jelen ügy lényeges körülményét képezi az, hogy a vád tárgyát képező csalás mikor jutott a sértettnek tudomására, erre vonatkozóan azonban az alsóbirósági ítéletekben ténymegállapítás nem foglaltatik s ez irányban az eljárás is hiányosnak tűnik fel: ugyanezért a bpr. 437. §. 5. bek. érteim, az alsóbbfoku bíróságok ítéleteit megsemmisíteni és uj eljárást rendelni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szolnoki tszéknél Guttmann Bernát jászberényi kereskedő ellen, bej. nov. 7. fsz. nov. 28. csb. Kerrény Zoltán dr., tg. Almássy László dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Havnlla Ágoston helybeli kárpitos ellen, bej. okt. 12, fsz, nov. 2, csb. Förömbey Balázs, tg. Hodossi Kiss Ernő dr. — A kézdivásárhelyi tszéknél Székely Albert nagyborosnyói szatócs ellen. bej. okt. «, fsz. okt. 23, csb. Haan Béla dr., tg. Mélik Endre dr. — A szabadkai tszéknél Vermes Béla helybeli lakos ellen. bej. nov. 16. fsz. nov. 24, csb. Solti Károly dr., tg. Sztajkovics György. — A pécsitszéknél Klein Dávid pécsváradi kereskedő ellen, bej. okt. 10, fsz. okt. 15. csb. Gellér Ottó dr., tg. Gállos Ede dr. — A szatmárnémeti tszéknél Brüll Jenő nagybányai kereskedő ellen bej. okt. 28, fsz. nov: 7, csb. Dezső Kálmán dr., tg. Harácsek Imre dr. Pályázatok : Az ilosvai jbiróságnál birói áll. szept. 27 (206) — A budapesti V. ker. járásbíróságnál albirói áll. szept. 27* (206) — A nagybecskereki tszéknél aljegyzői áll. szep. 29 (207) — A felsővisói járásbíróságnál albirói áll. szept. 30. (208) — A komáromi tszéknél aljegyzői áll. szept. 30 (208) — A szombathelyi tszéknél aljegyzői áll. szept. 30 (208). — A szegedi kir. ügyészségnél alügyészi áll. szept. PALLM RéazvéNYTÁRSASÁO NYOMDÁJA BUOAPE8TEN