A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 38. szám - A pozsonyi kir. itélőtábla és főügyészség. Vége

270 A JOG ügyészségek még sokban túllőnek s célon és az egyéni szabadságot ok és cél nélkül sok esetben szükségtelenül korlátozzák. Hogy volna különben érthető, hogy a betejezett nyomozásoknál körülbelül 75o/o (4,328-ból 3,014) legyen a megszüntetési indítvány. Mennyi hiábavaló munka, idő és költség pazaroltatott itten, hány egyén becsülete és anyagi helyzete lett jóvá nem tehető módon és teljes szükségtelenül, megkárosítva! A befejezett 644 vizsgálatból is 275-nél lett a vád elejtve, tehát 42<y0. 361 vádiratból 34 esetben lett a vádirat elutasítva, tehát lO,0. Vád ellenében 58 felmentő itélet hozatott, 92 esetben pedig a vád a főtárgyaláson elejtetett. Ily jelenségek a főügyészség erélyes intézkedését igénylik; itt szemmel láthatólag kóros állapotok léteznek és tulbuzgalomból messze lesz túllőve a célon. Az ügyészségeknél is tért kell hódítania azon már közelismert igazságnak, hogy bennük a társadalom nem az egyéni szabadság üldözőit, hanem annak őreit kívánta létesíteni. Tehát mitigálják buzgóságukat és — tanuljanak többet. Dr. Révai Lajos. Vegyesek. Az eperjesi jogakadémia tanrendje az 1903 — 1904. tanév első felére. A) Kötelezett tantárgyak. I. évfolyam. Bevezetés a jogés államtudományokba, heti 2 óra. Előadó tanár: E. Na g y Olivér dr. — Római jog, heti 8 óra. Előadó tanár: Horovitz Simon dr. Kedden d. e. 8—9-ig. — Magyar alkotmány és jogtörténet, heti 7 óra. Előadó tanár Mik ler Károly dr.—Második évfolyam. Jogbölcselet, heti 6 óra. Előadó tanár: Horovitz Simon dr. — Magyar magánjog, heti 5 óra. Előadó tanár Raffay Ferenc dr. — Nemzetgazdaságtan, heti 5 óra. Előadó tanár: Flórián -•Károly dr. — III., vagyis jogtud. évfolyam. Büntetőjog, heti 5 óra. Előadó tanár: Horovitz Simon dr. — Peres és perenkivüli eljárás, heti 5 óra Előadó tanár: Obetkó Dezső dr. — Kereskedelmi és váltójog, heti 6 óra. Előadó tanár: Obetkó Dezső dr. — Osztrák magánjog, heti 6 óra. Előadó tanár R a f f a y Ferenc dr. — IV., vagyis államtud. évfolyam. Politika, heti 5 óra. Előadó tanár: E. Nagy Olivér dr. — Magyar közigazgatási jog, heti 5 óra. Előadó tanár: Flórián Károly dr. — Egyházi jog, heti 5 óra. Előadó tanár: Mi kler Károly dr. — Magyar pénzügyi jog, heti 5 óra. Előadó tanár: Flórián Károly dr.B) Speciál-kollégiumok. Művelődéstörténet, heti 4 óra. Előadó tanár: Szlávi k Mátyás dr. — Bölcselettörténet, heti 4 óra. Előadó tanár: Szlávik Mátyás dr. — A közigazgatás egyszerűsítéséről, heti 2 óra. Előadó tanár: Máriás sy Béla dr.— Válogatott kérdések a kereskedelmi jogból, heti 1 óra. Előadó tanár: O b e t k ó Dezső dr. — Magánjogi gyakorlatok, heti 1 óra. Előadó tanár Raffay Ferenc dr. — Az államadósságokról, heti 2 óra. Előadó tanár: Flórián Károly dr. — Az örökbefogadás, tekintettel a külföldi törvényhozásra és a magyar polgári törvénykönyv tervezetére, heti 1 óra. Előadó tanár: E. Nagy Olivér dr.—HorvátSzlavon-Dalmátország autonóm alkotmánya, heti 2 óra. Előadó tanár: E. Nagy Olivér dr. — Szemináriumi gyakorlatok a bűnvádi perrendtartásból, heti 2 óra. Előadó tanár: E. Nagy Olivér dr. A Budapesti Ügyvédi Kör társas összejöveteleit f. hó 17-től kezdve minden hétfőn és csütörtökön ismét a kör téli helyiségében (V. Szemere-utca 10. sz.) tartja meg. A vasúti vállalatok az ipartörvény rendelkezései alá nem esnek. Vitás eset tárgyát képezvén, hogy a vasúti munkások és a vasút közötti viszony elbírálásra az iparhatóság illetékes-e, a bpesti kir. keresk. és váltótörvényszék felebbezési tanácsa E. 281/902. sz. a. a következő döntést hozta: Az ipartörvény 183. §-a minden megkülönböztetés nélkül mondja ki, hogy a vasúti vállalatok az ipartörvény rendelkezései alá nem esnek. Ennélfogva nem alkalmazható a vasúti vállalatokra az ipartörvénynek az a szabálya sem, hogy az iparosok és munkások közötti viszony elbírálására első sorban az iparhatóság illetékes. Következésképp nem áll jogában az iparhatóság határozatával meg nem elégedő félnek a határozat kihirdetésétől számított nyolc nap alatt igényeit a törvény rendes utján érvényesíteni. Erdőből fagallyak ellopása s ezzel kapcsolatban fák megrongálásával okozott 60 koronát meghaladó kár iránt indított ügy elbírálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1902, évi november 28-án hozott határozata. A kir. minisztérium az id. Sz. Gy. és társai ellen erdő bői nyirfagallyak lopása és nyírfák megrongálása miatt folyamatba tett ügyben a s.-i járás főszolgabirája és a s.-i kir. járásbíróság s illetve a k.-i kir. törvényszék között felmerülő hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. M eg o k o 1 á s: A s.-i m. kir. erdőgondnokság 1900. évi május hó 6-án amiatt jelentette fel id. Sz. Gy. és társai á—i lakosokat, hogy ezek az Á. község tulajdonát képező «D.» nevű erdőrészben 200 drb. erdei léc nagyságú nyírfát tönkretettek. Ennek alapján azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a nevezettek a büntetésen felül 200 korona kárérték és 50 korona kártérítés megfizetésében marasztaltassanak. A s.-i járás főszolgabirája ezt a feljelentést 1900. évi július hó 9-én 435. sz. a. kelt iratával illetékes elintézés végett a s.-i kir. járásbírósághoz tette át. A nevezett kir. járásbíróság előtt tartott tárgyalás alkalmával megállapittatott hogy a panaszlottak a 200 darab nyírfa ágait és csúcsait seprükészités céljából levágták és elvitték s nagyrészben a törzseket is összevagdalták és megrongálták. A kir. járásbíróság 1901. évi október hó 20-án 1900. évi B. 547/2. sz. a. hozott végzésével az ügy tárgyalását felfüggesztette s elrendelte, hogy a fenforogni látszó lopás büntette miatt az iratok a k.-i kir. ügyészhez áttétessenek. Ezen végzés ellen az ügyészségi megbízott felfolyamodással élt, azt azonban a k.-i kir. törvényszék 19)1. évi január hó 28-án 2,540. sz. a. végzésével helybenhagyta. Ezután a k.-i kir. ügyész az ügyben nyomozást folytatott, azt azonban, 1902. évi február hó 6-án 1,440. k. ü. sz. a. kelt határozatával megszüntette, mert kiderült, hogy a panaszlottak által elvitt gallyak értéke 20 koronánál többre nem tehető s így nem lopás büntette, vagy vétsége, hanem 1879. évi XXXI. t.-c. 105. §-ában megjelölt kihágás forog fenn. Ugyanebből az okból 1902. évi szeptember hó 11-én 2,187 sz. a. kelt határozatával a k.-i kir. törvényszék is kimondotta, hngy az ügy elbírálása hatáskörébe nem tartozik. Ezen tényállás alapján az eljárásra a kir. biróság hatáskörét kellett megállapítani, mert bár panaszlottak azon cselekménye, hogy a 200 darab nyírfának gallyait levágták és ellopták — tekintettel arra, hogy az ellopott gallyak értéke 60 koronát nem halad tul — az 1879. évi XXXI. t.-c. 92. §-ában meghatározott erdei lopás kihágásának tényálladékát állapítja meg, minthogy azonban a cselekményük által okozott károsítás összege — az ellopott galyak értékét leszámítva is — meghaladja a 60 koronát, a fentebb emiitett kihágáson kivül — azzal halmazatban — a btk. 421. §-ában meghatározott vétség tényálladéka is megállapíthatónak látszik, ennek a vétségnek az elbírálása pedig az 1897. évi XXXIV. törvényeik 18. §-ának I. 1. pontja által a kir. biróság hatáskörébe van utalva. (35,278/902. I. M. sz.) Kegyelmi tény által felemelt nyugdíjban elhaltaknál a temetési járulék a nyugdíj alapján csak a kegyelmi uton adott összeg figyelmen kivül hagyása mellett szabható ki. (A m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi 1,928 sz. határozata.) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Arad Sch. H. dr. Braunecker—Neugröschl érk. 7,210/903 p. sz. a. előa. Kársa, n. e. — Csákóvá S. L. dr. Csonvika—Temesi tp. és Csonvika acélgyár tp. (5,912 és 913/902 előa. Kársa) szept. 11. hh. — Csorna S. A. dr. Varga—Funting (8.277/902. p. sz előa. Veffner) n. e. — Karakai—Karakai érk. 8,379/902 p. sz. a. előa. Sárói Szabó, n. e. — Dr. G. K. Mihályné—M. Mátyásné érk. 2.593/903 p. sz. a. előa. Zachár, n. e. - Eger U. J. dr. Károlyi—Grosz (3,445/903 p. sz. előa. Lallosevits) szept. 15. pótlás végett rendelv. — Erzsébetváros I. Gy. dr. Bágya—Hirsch érk. 3,106/903 p. sz. a. előa. Szász, n. e. — Hajdúböszörmény F. I. Szeremley—Karap (5,201/903 előa. Zsembery) és Zámbó —Kis (4,226/903 előa. Gyárfás) n. e. — Homonna M. Gy. dr. Baznik —Milcsák (4,371/902 előa. Horváth) szept. 11. hh. — Mezőtúr Sz. P. Gresham—Gajzágó érk. 8,321/903 P. sz. a. előa, Tury, n. e. — Mohács K. A. dr. Joszt—Német érk. 5,488/903 p. sz. a. előa. Piukovits, n. e. — Turóc-Szentmárton F. B. dr. A 7,021/903 sz. b. d. nincs elintézve. A mult számban közölt értesités hibás volt. Nagy gyakorlattal biró ügyvédjelölt vidéki irodát keres. Leveleket Nagy gyakorlat cim alatt a kiadóhivatal továbbit. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Nagyobb vidéki gyakorlattal biró ügyvédjelölt kerestetik dr. Fuchs Ignác ügyvédi irodájába, Galántára. Többévi vidéki gyakorlattal biró ügyvédjelölt vidéki irodában október elsejére állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Egy szerényebb igényekkel biró ügyvédjelölt Narancsik Károly dr, dárdai ügyvéd irodájában alkalmazást kaphat. Az állás f. évi október elsején elfoglalható. Több, mint tiz évi gyakorlattal biró, kamarailag bejegyzett, a hagyatéki ügyeket önállóan kezelni képes közjegyzőjelölt alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PAUAI RÍSZVÍNV TÁMAUfo NYOMÓIM BUDAPESTEN. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.