A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 34. szám - A budapesti állami rendőrség jelentése 1902. évi működéséről. Folytatás

134 A JOG behajthatlanság folytán a vétségekre meghatározott általános büntetési nem, fogház alkalmazandó akkor is, ha a pénzbüntetéssel büntetendő vétség államfogházzal büntetett vétséggel áll halmazatban. A m. kir. Kúria (1903 május 14-én 4,392/B. sz. a.) levéltitok megsértésének, párviadalra való kihívás és becsületsértés vétségei, továbbá közrend elleni kihágás miatt vádolt G. János, ugy becsületsértés vétsége miatt viszontvádolt J. László elleni bűnvádi pert a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán vizsgálat alá veven következő végzést hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván kimondatik, hogy a főbüntetésként kiszabott pénzbüntetés a btk. 53. §. 2. bek. érteim, fogházra változtatandó át. Megsértette tehát a törvényt, és pedig a btk. 53. §. 2. bek.-ben foglalt rendelkezést a kolozsvári kir. tszék fennidézett Ítéletével annyiban, a mennyiben a G. Jánosra a btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége miatt főbüntetésképpen kiszabott 150 korona pénzbüntetést behajthatatlanság esetére 15 napi államfogházra változtatandónak nyilvánította. Jelen határozat a felekre nézve hatálylval nem bír. Meg okol ás: G. János az ellene J. László feljelentésére folyamatba tett bűnügyben a kolozsvári városi kir. jbiróság által 1902 máj. 10-én 1902 B. 195/7 sz. a. hozott ítélettel az J. László irányában elkövetett, a btk. 261. §. alá eső becsületsértés vétsége miatt, behajthatatlanság esetén 15 napi fogházra átváltoztatandó 150 K. pénzbüntetésre ítéltetett ; ellenben a többi vádak alól s ezek között a párviadalra való kihívás vétségének vádja alól is felmentetett. A kolozsvári kir. tszék a felek felebbezésére felülvizsgált ezt az ítéletet az 1902 okt. 11-én tartott felebbviteli tárgyalás alapján 10,095. sz. a. hozott Ítéletével akképp változtatta meg, hogy G. János vádlottat a btk. 293. §-ban körülirt párviadalra való kihívás vétsége miatt is bűnösnek mondta ki és 3 napi államfogházra Ítélte; egyúttal pedig a vádlottra a btk. 261. §-a alapján kiszabott 150 K. pénzbüntetést behajthatatlanság esetére 15 napi államfogházra átváltoztatni rendelte. A felek megnyugvása folytán jogerőssé vált II. fokú Ítéletnek a büntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezésével megsértetett a törvény, és pedig a btk. 53. §. 2. bek.-ben foglalt az a szabály, mely szerint a pénzbüntetés, ha az főbüntetésként állapíttatott meg, fogházra változtatandó át. Az a körülmény, hogy a II. fokú bíróság G. Jánost a becsületsértésen felül párviadalra való kihívás vétsége miatt is elitélte és államfogházzal büntette, nem szolgálhatott indokul arra, hogy a főbüntetésképp kiszabott pénzbüntetés behajthatatlanság esetén államfogházra változtattassék át; az államfogház csak a törvényben meghatározott esetekben; és pedig részint bűntettre részint vétségre alkalmazható, a fogháztól mint a vétségekre meghatározott általános büntetési nemtől lényegesen különböző és attól törvényileg is megkülönböztetett különleges büntetési nemet képez, mely a btk. 92. §. alkalmazásávaPsem helyettesíthető pénzbüntetéssel. Nyilvánvaló tehát, hogy viszont a pénzbüntetéssel nem helyettesithető államfogház nem alkalmazható oly cselekmény esetében, melyre a törvény főbüntetésképp pénzbüntetést rendel, hanem e helyett behajthatatlanság folytán a vétségekre meghatározott általános büntetési nem, fogház alkalmazandó akkor is ha a pénzbüntetéssel büntetendő vétség államfogházzal büntetett vétséggel áll halmazatban. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bír, a bp. 442. §. utolsó bekezdésén alapul. Nem büntetendő vádlottnak az a cselekménye, hogy a nála végrehajtásilag lefoglalt asztalt eladván, más asztalt bocsátott árverés alá. mert a lefoglalt tárgynak más tárggyal való helyettesítése az 1881 : LX. t. c. 106. §-a által megengedett jogon alapszik és a végrehajtó fél ebbe a helyettesítésbe beleegyezett, amennyiben az ellen az árverés foganatosítása alkalmával kifogást nem tett. (A m. kir. Kúria 1903 május 27-én 4,881.) Szakértők a Bp. 225. §. 2. bekezdése szerint csak az esetben alkalmazandók, ha valaminek felismeréséhez és megítéléséhez külön szakértelem szükséges ; annak eldöntéséhez, hogy valamely sajtótermék kézirat jellegével bír, vagy a btkv. 63. § ában meghatározott nyomtatvány, illetőleg az 1848 : XVIII. t.-c. III. fejezetében tárgyalt időszaki lap fogalma alá vonható-e ? a Bp. 225. §-ában feltételezett külön szakértelem nem kívántatik, hanem ezt a kérdést a lap előállítási módjának és rendeltetésének figyelembevételével a bíróság önállóan eldöntheti. — Az u. nevezett kőnyomatos lap előállitási módja a btkv. 63. §-ában meghatározott kelléknek megfelel. >« endeltetése a terjesztés, melyet az által ér el, hogy mindazon napilapoknak, melyek előfizetői, megküldetik Az a körülmény, hogy reá közvetlenül a közönség köréből előfizetni nem lehet, épp oly kevéssé fosztja meg ezt az önálló sajtótermék jellegétől, mint az a tény, hogy alap jelenleg aránylag csekély számú példányban jelenik meg. — A nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény be van végezve, mihelyt a bűncselekmény tényálladékát megvalósító közlemény sajtó utján közzététetett. Ebből következik, hogy a vádbeli közlemények a kőnyomatos lapban, valamint a többi hírlapok mindegyikében történt közzétételével mindmegannyi külön, önálló bűncselekmény jött létre. — Az 1848 : XVIII. t.-c. 33. S-a kiterjeszti a büntetőjogi felelősséget arra az esetre, ha a bűncselekmény tényálladékát megvalósító közlemény más lapból vétetett át és ennek ujabbi közzétételéé, t felelősekké teszi a fokozatosan egymásután következő személyeket, tekintet nélkül arra, hogy az átvett eredeti közlemény megtorlás tárgyát képezte-e vagy sem. (A m. kir. Kúria 1903 június ő-én 5,125. sz.) A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Orgona beszerzésére rendelt hagyományok illetékkötelesek. (16,616/901. sz.) Illetékszabás céljára kívánt kereskedelmi mérleg bemutatásának elmulasztása nem esik birság alá. (17,487/902. sz.J Hitbizományi helyettesítésnél az utóörökös az illetéket a végrendélkezőhöz való rokonsági viszony szerint köteles fizetni. (14,508/902. sz.) Egyház cserejogügylet után akkor sem köteles illetéket fizetni, ha a cserébe kapott ingatlan illetékegyenérték alól mentes. (14,345/902. sz.) Oly kérelem, amelynek egyedüli célja az, hogy bizonyos ügyben a végrehajtási zálogjog bejegyzésinek elrendelése iránt az illetékes kir. bírósághoz benyújtott beadvány a rangsorozat biztosítása céljából a kir. telekkönyvi hatóság által is már eleve följegyeztessék, megbecsülhetönek nem lévén tekinthető, a vonatkozó beadványok után csak 72fillér bélyegilleték rovandó de. (4,590/1902. P. sz.) Az állam által kezelt országos lótenyésztöalap jövedelmének felhasználására és kezelésére rendelt kilences bizottmányhoz bemutatott számlák II. fokozat szerinti illeték alá esnek. (11,212/1902 P. sz.) Midőn a házastársak több adásvevési szerződés alapján közös, osztatlan állapotban szereznek különböző ingatlanokat, és ezen ingatlanokra vonatkozólag közös, osztatlan állapotban ugyanegy telekkönyvi hatóságnál egy beadványban kérik a tulajdonjog bekebelezését, — ettől a bejegyzési kérvénytől járó bélyegillcték csak egyszer rovandó le. (365/1903 P. sz.) Az a földtulajdonos, aki saját birtokáti termelt kavicsnak szállításával és eladásával foglalkozik, III. osztályú kereseti adóval meg nem róható. (1,962/1903 P. sz.) Állami kedvezményekben részesített gyárak és gyári vállalatok a gyári telkek és épületek szerzése után járó illeték alól teljesen lévén felmentve, a vételi szerződés után az adásvételi illeték fele ki nem szabható. (5,506/1903. P. sz.) Elhalt cégtag kitörlésének a kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyzését kérő beadvány az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 16. a) pontjában meghatározott bélyegilleték alá esik. (4,625/1902 P. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Somogyi Géza és társai helybeli cég ellen, bej. szept. 22, fsz. okt. 20, csb. Nitsche Győző dr., tg. Hellebronth János dr. — A máramarosszigeti tszéknél Rapaport Z. huszti kereskedő ellen, bej. szept. 19, fsz. szept. 28, csb. Benkő Lajos. tg. Barna Fülöp dr. — Az eperjesi tszéknél Gártner'Náthán helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 12, fsz. dec. 7, csb. Fest Géza, tg. Boross Zsigmond. — A szabadkai tszéknél Erős Gáspár helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 28, fsz. okt. 22, csb. Hajnal József dr., tg. Vécsei Samu dr. Pályázatok : A nagybecskereki tszéknél albirói áll. aug. 28 (183). — Az aradi tszéknél aljegyzői áll. aug. 29 (184). — A nagyvádi tszéknél aljegyzői áll. szept. 4 (188). PAULA8 FséöZVÉNYTÁReAaÁQ NYOMDÁJA BU0APE8TEN. Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Lúgos F. J. dr. Rózsafi—Paliknesevny érk. 6,332/903 p. zz. a előa. Scherff n. e. — Turóc-Szentmárton F. B dr Duchav—b ü érk. 7,021/903. b. sz. a. előn. Mészöly, n. e. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V„ Rudolf-rakpart 3.