A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 33. szám - A budapesti állami rendőrség jelentése 1902. évi működéséről. Folytatás

130 A JOG tények (bár tárgyilag büntetendő cselekmény forog fenn), a tettes bűncselekményét eredményezik. A becsületsértésnek nem tény eleme a kifejezés, valótlansága, de a törvényben meghatározott bizonyos feltetelek mellett (a btk. 263. g. 1—5.) a tárgyilag becsületsértő cselekmény sem büntethető, ha a meggyalázó kifejezés valósága bebizonyittatik. A bpesti kir. tszék mint esküdtbíróság (1902 június hó 17-én 28,698/B. sz. a.) rágalmazás sajtó vétsége miatt vádolt T. Dénes elleni bűnügyében a következőleg itélt: Szabadlábon levő T. Dénes vádlott az esküdtek azon határozata alapján, melyszerint a követke/ö I. főkérdésre: Bünös-e T. Dénes vádlott abban, hogy a Sütő'k Szaklapja cimü Bpesten nyomatott idó'szaki lapnak 1901 májns 1-én megjelent 3. számában K. S. felírás alatt közzétett közleménynek, a vádiratban megjelölt szavaival mint szerző K. S.-ról olyan tényt állított, mely valódisága esetében K. S. ellen a büntető eljárás megindításának okát képezné, vagyis a közmegvetésnek tenné ki? Igen vagy nem? —nemmel; — a j következő II. kiegészítő főkérdésre pedig: Bünös-e T. Dénes abban, hogy a Sütők Szaklapja cimen Bpesten nyomatott idő- j szaki lapnak 1901 május 1-én megjelent 3. sz.-ban K. S. felírás a. j közzétett közleménynek, a vádiratban megjelölt szavaival, mint szerző K. S. ellen meggyalázó kifejezést használt ? Igen vagy nem ? hétnél többen igennel feleltek, bűnös a Btk. 261. § ban meghatározott nyomtatvány utján K. S. sértetten elkövetett becsületsértési vétségében és azért ugyanazon §. 2. tétele alapján, de a 92. §. alkalmazásával, az 1902. évi 27. t.-c.ben meghatározott célokra fordítandó, jelen ítélet jogerőre-emelkedésétől számított 15 nap a. végreh. terhével fizetendő 20 K. fő- és 10 K. mellékbüntetésre ítéltetik, mely büntetés behajthatatlanság esetén a btk. 33. §. szerint 2 illetőleg 1, összesen 3 napi fogházra változtatandó át. Köteles vádlott a bp. 480. § alapján K. S. főmagánvádlónak 120 K. képv. költséget 15 nap a. végrehajtás terhével és az összes még felmerülendő bűnügyi költségeket az államkincstárnak az 1890. XLIII. t.-c-ben körülirt módon megfizetni. Ez utóbbi költségek azonban ugyanazon törvény c. 4. §. érteim, egyelőre behajthatatlanok. Ez az ítélet a bp. 574. §. utolsó bek. érteim, a Sütők Szaklapja cimü Bpesten megjelenő időszaki lapnak a jogerős Ítélet vétele után legközelebb megjelenő száma elején a lap tulajdonosa illetve kiadója által az 1848: XVII. t.-c. 35. § ában megállapított következmények terhe alatt közzéteendő, stb. Megokolás: A rendelkező részben idézett és az esküdtek által igenlően eldöntött II. kisegítő főkérdésbe foglalt tényállás a Btk. 261. §-ban meghatározott és annak 2-ik tétele szerint büntetendő nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségének tényálladéka elemeit minősiti. A biróság az esküdtek határozatát alapjára nézve szabályszerűnek és világosnak találván, a Bp. 37ü. §-ban előirt helyettesítő eljárás elrendelését szükségesnek nem látta és a Bp. 371. §-ban megadott jogának gyakorlására okot nem látott íenforogni. Ennélfogva vádlott a Bp. 374. §. érteim, a rendelkező rész szerint bíróilag is bűnösnek volt kimondandó. A l.üntetés kiszabásánál figyelemmel volt a biróság arra, hogy vádlottra nézve súlyosító körülmény nem forog fenn, ellenben mint enyhítő körülmények jelentkeznek vádlott büntetlen előélete, továbbá az a körülmény, hogy önzetlenül a munkástáisai érdekében akart cselekedni, hogy a nyilvános vizsgálatra jogot és alapot nyújtó anyaga volt és a szabad s tisztességes birá'at korlátait inkább csekély képzettsége s a társadalmi érintkezés hiánya miatti fejletlen modora folytán lépte át. Enyhítő körülménynek volt tekintendő még a lap csekély, csupán szakmunkások körére szorítkozó elterjedtsége is, minéllogva az abban megjelent cikk magánvádló positióját alapjában megingatni nem volt alkalmas. Ez a számos és nyomatékos enyhítő körülmény tette indokolttá, a Btk. 92. §-ban körülírt enyhitési jognak alkalmazásával, szabadságvesztés büntetés helyett a fenti mérvű büntetés kiszabását, stb. A m. kir. Kúria (1903 ápril 21-én 3,523/B. sz. a.) Az esküdtbíróság ítélete a megelőző főtárgyalással együtt a Bp. 437. §. 2. alapján megsemmisíttetik és az esküdtbíróság uj főtárgyalás tartására és ujabb határozat hozatalára utasittatik, stb. Megokolás: A Bp. 359. §-a értelmében külön kérdést kell intézni az olyan okra nézve, mely a büntető törvényeknek külön rendelkezése szerint a büntethetőséget megszünteti. A btk. 263. §. a büntethetőséget megszüntető ily okot foglal magában, mert azt rendeli, hogy a becsületsértő kifejezés valódiságának megengedett bebizonyítása esetében a vádlott nem büntethető. Ehhez képest a védő a főtárgyaláson azt indítványozta, hogy a II. sz. külön főkérdéssel kapcsolatban oly külön kérdés (mellékkérdés) intéztessék az esküdtekhez, mely a becsületsértő kifejezés valóságának be vagy be nem bizonyított valóságára vonatkozik. Az esküdtbíróság a védő ezen indítványát a XVII. sz. végzéssel mellőzte, lényegileg azon okból, mert a Btk. 263. §-nak utolsó bekezdése a bűnösséget zárja ki, holott a Bp. 359. §-a a büntetést megszüntető esetekről intézkedik. E felfogás nem fogadható el. A bűnösséget kizáró okokkal, vagyis azon esetekkel, melyekben a btk. 1. R. XVII. fejezete szerint valamely tény ál ladéki elem hiánya miatt vagy jogosult cselekvés fotytán büntetendő cselekmény nem állapitható meg, a Bp. 358. §-a foglalkozik; ellenben a Bp. 359. §. azon tényekre rendeli az esküdtek megkérdezését, amely tények (bár tárgyilag büntetendő cselekmény forog fenn) a tettes bűncselekményét eredményezik. A becsületsértésnek nem tényeleme a kifejezés valótlansága, de a törvényben meghatározott bizonyos feltételek mellett (Btk. 263. §. 1-5 p.) a tárgy.lag becsületsértő cselekmény sem büntethető, ha a meggyalázó kifezés valósága bebizonyittatik. Az esküdtbíróság tehát tévedett, midőn a becsületsértésre irányuló II. sz. főkérdés megoldásával a büntetést kizáró ténykörülményt is megoldhatónak tekintette és a védő által indítványozott mellékkérdés feltevését mellőzte. Minthogy pedig az esküdtbíróság e határozatával a Bp. 359. §-ának parancsoló rendelkezését sértette meg, ítélete és azt megelőző főtárgyalási eljárása a Bp. 427. §. 4. pontjának semmisségi okán a Bp. 437. §. 2. pontja érteim, megsemmisítendő volt és uj főtárgyalás és határozathozatal volt elrendelendő. A bp. 16. §. szerinti bűnvádi eljárásra rendszerint az a biróság illetékes, amelynek területén a bűncselekmény elkövetve volt, s minthogy a román határ csakis magyar hatóság előtt felmutatott és ez által láttamozott útlevél alapján volt átléphető.idegen útlevélnek a magyar közigazgatási hatóság előtt való felmutatása s ezzel a kihágás elkövetése, ennek a hatóságnak a területén vagyis a belföldön megtörténtnek tekintendő. A m. kir. Kúria (1903 június hó 5-én 4,513/B. sz. a.) közbiztonság elleni kihágással terhelt A. Ede bűnügyében előállott illetékességi összeütközés tárgyában következő végzést hozott: A fenforgó ügyre nézve a brassói kir. jbiróság mondatik ki illetékesnek, stb. A. Ede csákigorbói születésű, Bukarestben lakó cselédszerzőintézet-tulajdonost a predeáli nemzetközi pályaudvaron működő magyar főszolgabírói hivatal amiatt, hogy másnak számára kiállított útlevél használatával a közbiztonság elleni kihágást követett el, a brassói kir. jbiróságnál jelentvén fel: a most nevezett biróság 1903 febr. 25-én B. 178/3. sz. a. btető parancsot bocsátott ki A. Ede ellen; miután azonban azt a terheltnek kézbesíteni nem lehetett, 1903 márc. 29. hozott határozatával illetéktelennek mondta ki magáts az ügyet a csákigorbói kir. jbiróság, mint a terhelt tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz tette át, ez utóbbi pedig viszont az ügy átvételét megtagadta. Minthogy a bp. 16. §. szerinti bűnvádi eljárásra rendszerint az a biróság illetékes, amelynek területén a bűncselekmény elkövetve volt s minthogy a román határ csakis a magyar hatóság előtt felmutatott és ez által láttamozott útlevél alapján lévén átléphető, idegen útlevélnek a magyar közigazgatási hatóság előtt való felmutatása s ezzel a kihágás elkövetése ennek a hatóságnak a területén, vagyis belföldön megtörténtnek tekintendő; ennélfogva a jelen ügyre nézve a brassói kir. jbiróságnak, mint az elkövetési hely bíróságának illetékességét kellett megállapítani, annál inkább, mert ez a biróság az ügyben különben is már határozott. Kétségtelen, hogy a btkv. 2i5. §-a a hamis tanuzás alkateleméül megköveteli, hogy a hamis vallomás a polgári ügynek valamely lényeges körülményére vonatkozzék. Kétségtelen az is, hogy annak az eldöntésére, hogy mi a lényeges körülmény, a büntető biróság van hivatva, de nem mindig korlátlanul. Mert oly esetben, ha a polgári per Ítélettel nem nyert befejezést, vagy ha az indokolás több körülménynek a méltatására terjed, a lényeges körülménynek megállapítása vita tárgyat képezheti. Annak az elbírálásában, hogy a polgári perben a biró a ténykérdést vagy a jogkérdést helyesen döntötte-e el, a büntető biróság nem bocsátkozhatik. (A budapesli kir. ítélőtábla 1903 június 12. 3,352. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlönv-böl. Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Holzer Ignácné ellen, bej. szept. 17, fsz. okt. 17, csb. Nitsche Győző dr, tg. Széki Antal dr. — A rózsahegyi tszéknél Scheinmann Mór helybeli szabó ellen, bej. szpt. 12, fsz. okt. 8, csb. Dluhovics Béla, tg. Stefcsek Sándor dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Kirschnik Ágoston özvegye helybeli cég ellen, bej. szept. 17, fsz. okt. 15, csb. Nitsche Győző dr., tg. Benkö Géza dr. Pályázatok : Az újpesti jbiróságnálaljegyzőiáll. aug.21. '177). — Az aradi tszéknél albirói áll. aug. 23. (179). — A mezőtúri jb'róságnál albiroi áll aug. 2S. (179). — A kiscelli jbiróságnál albirói áll. aug. 23. (179). - A zombori tszéknél aljegyzői áll. aug. 22. (178). — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. aug. 22. (178). — A nyitrai tszéknél aljegyzői áll. aug. 22 (178). Kúriai és táb»ai értesítések Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Csákóvá S. L. dr. Csonvika—Agrár tp. érk. 5.912/902 p. sz a. előa. Kársa, n. e. - Csonvika-Magyar tp. érk. 5,913/902 p. sz. a előa Kársa, n. e. — rrancz-Mezin érk. 6,899/902 p. sz. a. előa. Sárói Szabó n e. — Dárda N- K. dr. Novák-Bognár érk. 327/003 v. sz. a. előa! Grecsák, n. e. — Nagykanizsa F. A. Virányi—b. ü. érk. 6 581/903 b. sz. a. előa. Janecskó ("szabadságon). Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. RÉ«Zvéf(YTÁB6A8*a NVO«0*J» BUDAPESTEN A szerkesztésért felelősek ; Révai Lajos dr. Stiller Mór dr V., Kálmán-utca 16^ V., Rudolf-rakpart 3.