A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 32. szám - A budapesti állami rendőrség jelentése 1902. évi működéséről. Folytatás

126 A JOG beli megállapításokat § kir. it. tábla valóknak fogadván el, a bp. 437. § 1. bek. szerint a kir. Kúria határozatát ezekre a valónak elfogadott tényekre alapíthatta. Minthogy pedig eme valóknak elfogadott tényei szerint, a vádlottak a hozzájuk fordult felektől a meg nem engedett jutalmakat nem a még csak teljesítendő hivatali cselekményekért, hanem ezek teljesítése után fogadták el s minthogy a kir. itélő tábla sem fogadott el valóknak oly tényeket, amelyekből megállapittathatnék, hogy a vádlottak a hivataluknál fogva teljesítendő cselekményért vagy annak elmulasztásáért jutalmat követeltek, vagy a cselekmény teljesítését jutalom igérése előzte meg, a mit vissza nem utasítottak, ezek nélkül pedig a vádlottak cselekményében a btk. 465. §-ban meghatározott megvesztegetés vétségének lényeges ismérve hiányzik, de ezen cselekmények a btk.-nek más tiltó rendelkezéseibe sem ütköznek, mint az a btk.-nek az idézett §-ra vonatkozó miniszteri indokolásából is kitetszik; minthogy továbbá R. János és W. József vádlottaknak a tkkvi rendelet 170. §. érteim, hivataluknál fogva csakis szóbeli felvilágosítások adása állott kötelességükben és így a tkkvi szemléknek magánfelek részére való elkészítése alkalmával hivataluknál fogva teljesitendő cselekményeket nem végeztek: ugyanazért tevés a valóknak elfogadott tényeiből levont az a következtetés, hogy R János és W. József vádlottaknak a tkkvi szemlék kiállítása s kiadása is hivataluknál fogva teljesitendő cselekményük volt. Minthogy végül a fentebb kifejtettek szerint a bíróság a bíőtörvénynek megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta ama kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tettek büntetendő cselekmény tényálladékát megállapitják-e ? — mindezeknél fogva a bp. 385 § 1. a) pontjában meghatározott semmisségi okból s a rendelkező részben idézett törvényszakasz érteim, mindkét alsó fokú bíróság ítéletét megsemmisíteni, mindhárom vádlottat a vád alól felmenteni s a bűnügyi költséget a bp. 327. §. 8. p. érteim., tekintettel a 482. § első bek.-re, az államkincstár terhére utalni kellett. A felmentő ítélet folytán a további semmisségi panasz tárgytalanná válván, azokra vonatkozóan a határozathozás mellőzendő volt. Minthogy a vádlottak cselekményeiben az 1871. VIII. t.-c. 20. §-ban meghatározott fegy. vétség jelenségei mutatkoznak, ezért az ügyiratoknak a vádlottakra nézve illetékes fegy. bírósághoz áttételét kellett elrendelni. A vád a btk. 258. §. alá eső és azon szakasz szerint szabadságvesztéssel is büntetendő rágalmazás vétségére is irányult, ilyen esetben pedig a bp. 556. §-nak nem második, hanem harmadik bekezdése rendelkezései alkalmazandók, melyek szerint az ilyen vétséggel vádolt, vagy amiatt elitélt a 385. §. i. a) és c) pontjai esetében a kir. Kúriához semmiségi panasszal fordulhat. A m. kir. Kúria (1903. június 10-én 3,382/B. sz. a.) rágalmazás illetőleg becsületsértés vétsége miatt vádolt T. Sámuel bűnvádi ügyében a következőleg végzett: A kir. tszék végzése megváltoztattatik, a vádlott és védője által a II. fokú bíróság ítélete ellen bejelentett semmiségi panasz elfogadtatik és ezen panaszok folytán a bűnvádi per tárgyalásra utasittatik. Meg okol ás: A kir. tszék II. fokú Ítélete ellen a vádlott és védője által a bp. 385. §. 1. a) és c) p. alapján bejelentett és indokolt semmiségi panaszokat, a kir. tszék a bp. 556. §. II. bek.-re való hivatkozással, tehát azért utasította vissza, mert azt, tekintettel arra, hogy vádlott csak a p nzbüntetéssel büntetendő becsületsértés vétsége miatt lett elitélve, a törvényben kizártnak tekintette. Minthogy azonban jelen esetben a vád, a btk. 258. §-a alá eső és azon szakasz szerint szabadságvesztéssel is büntetendő rágalmazás vétségére is irányult, ilyen esetben pedig a bp. 556 §-nak nem második, hanem harmadik bekezdése rendelkezései alkalmazandók, melyek szerint az ilyen vétséggel vádolt vagy amiatt elitélt a bp 385. §. 1. a) és c) pontjai esetében a kir. Kúriához semmiségi panaszszal fordulhat, a kir. tszék a semmiségi panaszokat a törvény téves alkalmazásával utasította vissza. Ezért a vonatkozó végzést a bp, 379. §. 4. bek. értelmében megváltoztatni, a semmiségi panaszokat elfogadni és azok alapján a bűnvádi pert tárgyalásra utasítani kellett. Elutasittatott a kártalanítás iránti igény, mert vádlottak egyikét az esküdtek bűnösnek mondták ki s mert a kir. Kúria valószínűnek találta, hogy ha a felmentett vádlott tekintetében is kérdést intéznek az esküdtekhez, őt is bűnösnek mondják ki, tehát az esküdtbíróság azt, nogy a bűncselekményt nem vádlott követte el, ki nem mondotta. (A m. kir. Kúria 1903 ápr. 7. 10;323. sz. a.) Ha az elsöbiróság Ítélete ellen csak vádlott fölebbezett, a másodbiróság a minősítést vádlott terhére meg nem változtathatja, tehát lopás vétsége helyett a súlyosabban büntetendő zsarolás vétségében vádlottat bűnösnek nem mondhatja. Ugyanily körülmények között, ha az elsöbiróság a Btk. 92. S-át alkalmazandónak találta ugyan, de azt tényleg nem alkalmazta, a másodbiróság nem mellőzheti a kiszabott büntetés érintetlenül-hagyásával a 92. g-t, hanem ellenkezőleg a kiszabott büntetést kell megfelelően enyhítenie. (A m. kir. Kúria 1903 május 26, 4,830/903. sz. a.) helyet Sértettek azért kértek igazolást, mert képviselőjük hely tese a kir ítélőtábla ítélete ellen, dacára annak, hogy az ítélet reáhik nézve részben sérelmes, semmiségi panaszszal nem élt. ltli uevan hogy a Bp. 465. §. második bekezdése értelmében fazol7syrperorgvoslat bejelentésének elmulasztása miatt is kérelmezhető Minthogy azonban igazolási kérelemnek csak az esetben tehet helye, ha valamely perorvoslat az arra kiszabott záros határidőnek elmulasztása miatt nem érvényesíttetett, ellenben semmi esetre sem akkor, mikor az az illető fél által érvényesíthető lett volna és ez még sem érvényesíttetett. (A m. kir. Kuna 1903 jun. 16. .H,016. sz. a.) Aki sértettet lefogva tartja, mig társa bántalmazza, a testi sértésben bűnsegéd. (A m. kir. Kúria 1903 jun. 16. 5,530/903. sz. a.) A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Örökösödést szerződés illetékszabás végett való bejelentésére szabott határidő az örökhagyó halálozása napjától számítandó. (1,438/1902. P. sz.) Kielégítési végrehajtási kérvény peres beadványt képez. (1901. évi 6,154. P. sz.) Fogyasztási bélyegilletékre és bírságokra vonatkozó ügyekben a magyar királyi közigazgatási bíróság nem illetékes határozni. (2,231/1902. P. sz.) A csődtömeg ellen elrendelt zálogjogi előjegyzés érvénytelenítése iránt a csődtömeggondnok részéről benyújtott jelfolyamodás bélyegmentes. (18,557/1902. P. sz.) Állami kezelésbe vett erdők erdőgazdasági teendőit szabályozó eljárással kapcsolatos beadványok bélyegmentesek. (10,564/902. P. sz.) Phylloxera vastatrix rovar ellen szénkénegezéssel fentartott szőlőterület után — tekintet nélkül arra, hogy ez a terület a kataszteri munkálatokban nem mint szőlő, hanem mint szántóföld van felvéve, s hogy ez az adótárgyváltozás bejelentetett-e vagy nem — mindaddig, mig a szénkénegezés tart, ettől a földterülettől évenkint a földadó kétharmadrésze nem követelhető. (14,361/1902. P. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szabadkai tszéknél Klein R. s. t. helybeli cég ellen, bej. szept. 9, fsz. szept. 17, csb. Solti Károly di\, tg. Buchwald Lázár. — A kolozsvári tszéknél Tomastyik Vendel helybeli kereskedő ellen, bej. szept. í, fsz. szept. 30, csb. Jékey ániel dr., tg. Roth Hugó dr. — A temesvári tszéknél I. Pollák helybeli cég ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 30, csb. Apáthy József, tg. Kornis Géza. — A pozsonyi tszéknél Pfaff József Ernő szappangyáros ellen, bej. szept. 28, fsz. okt. 19, csb. Würtzler Ödön, tg. Török Lajos dr. — A nagykanizsai tszéknél Hoffmann József keszthelyi kereskedő ellen. bej. szept. 8, fsz. szept. 28, csb. Fehér József, tg Stieder Lajos. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Kirschnik Ágoston özvegye helybeli cég ellen, bej. szept. 17, fsz. okt. 15, csb. Nitsche Győző dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Fellner és Resofszky helybeli cég ellen, bej. szept. 15, fsz. okt. 13, csb. Mezey László, tg. Beretvás Farkas. — A szegcdi tszéknél Ruzsonyi Endre makói lakos ellen, bej. szept. 5, fsz. szept 12, csb. Fehér Támás dr, tg. Vizinger Károly. — Az újvidéki tszéknél Lederer Mór helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 21, fsz. okt. 5, csb. Rehák Ferenc, tg. Messer Fülöp dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Knotz Sándor építőmester ellen, bej. okt. 1, fsz. okt. 26, csb. Andorffy Károly dr.. tg. Hanzély László dr. — Az egri tszéknél Braun Miksa tiszafüredi kereskedő ellen, bej. okt. 2, fsz. okt. 30, csb. Farkas Kálmán, tg. Tolvay Ágost. — A győri tszéknél Mahler Lipót helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 14, fsz. szept. 30, csb. Sipos László, tg. Szőts Árpád. A rozsnyói kir. közjegyző helyettest keres ; előnyben részesül azon pályázó, aki a tót és német nyelvben jártas. Közjegyzőhelyettes, aki a német nyelvet teljesen birja, alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhezaJOG hirdetései utján. Gyakorlott közjegyzőhelyettes^ családos ügyvéd, 30 eves, a fővárosban, vagy nagyobb vidéki székhelyen őszre állandó helyettesi alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PALLAS AéazvÉNYTÁrwAaío NYOMDÁJA BUDAPESTEN' A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. stiller Mor dr V., Kálman-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.