A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 30. szám - A hamburgi takarékpénztári törvény

226 A JOG a szövetkezetek fó'elvével, az önsegély elvével. A szövetkezetek­nek minden erejükből azon kell lenniök, hogy saját tagjaik vagyo­nát vonják magukhoz és termékenyítsék meg s ha más, kívül állók anyagi eszközeit veszik igénybe, ugy épp alaptörvényeik szellemével jutnak összeütközésbe. A hamburgi polgárságnak május 27-iki ülésében nyilt alkalma/^ szenátus javaslatával szemben állást foglalni. Az ülésben is^i(Ré_g]erJSt>Éí^en ellentétes nézetek kerültek fölszinre. Míg a sí6n'ok-trk egy része itt is hangoztatta, hogy a törvény az ipar­törvény 144. §-ával jut ellenkezésbe, másrészt károsítja a többi pénzintézeteket, mert megfosztja a lehetőségtől, hogy takarék­betétekre szert tegyenek, addig másrészről hangoztatták az ily törvény szükségét, már azért is, mert az az irányzat, hogy a kis emberek tőkéit magukhoz vonják, az egyes pénzintézeteknél mind erősebben érvényesül s mivel ebből könnyen visszaélések keletkezhetnek, kell, hogy egy külső kritérium állapíttassák meg, melynek révén a közönség az illető intézet valódi jellegét köny­nyen felismerhesse s így már az intézet cége alapján tudhassa, hogy kivel van dolga. Utalás történt többek közt arra is, h°gy gyakorlatban a törvény alig fog mélyreható változásokat előidézni; a bankok a takarékbetéteket eddig sem annyira a maguk, mint inkább ügyfeleik érdekében fogadták el, kik maga­sabb kamatot igényeltek, mintha betéteiket giro-számlákra helyez­ték volna el. Hitelképes intézetekre nézve tehát nem jár semmi hátránnyal, ha a betétek tekintetében megváltoztatják az elne­vezést. Ugyanez áll a szövetkezetekről is, melyek ezután is bízvást elfogadhatnak betéteket, bárha hirdetéseikben ezután el is ejtik azokat az elnevezéseket, melyek őket eddig takarékpénz­tárak gyanánt tüntették föl. A gyűlés nem döntött végleg e kérdésben, hanem a javas­latot egy 11 tagu bizottsághoz utasította, melynek föladata lesz megvizsgálni, hogy a törvény esetleg minő kihatással lenne az oly szövetkezetekre, melyek tagjaik betétjeivel dolgoznak, amit számukra birodalmi törvény biztosit. A hamburgi takarékpénztári kérdés általános jelentőséggel bír annyiban, hogy amennyiben az valamely formában tör­vénnyé válnék, Németország más államai is csakhamar követ­nék a hamburgi példát. Erre nézve bizonyságul szolgálhat a szász thüringen-anhalti takarékpénztári kötelék f. évi május 26-iki ülésében hozott határozata, mely szerint a kötelék szükségesnek tartja, hogy a takarékpénztár névvel való visszaélés ellen hatályos védelem teremtessék s hogy a kötelék elöljárósága lépjen e rész­ben az általános német takarékpénztári kötelék vezetőségével érintkezésbe. Nagyon valószínű, hogy a nagy kötelék, mely e kér­' déssel különben már korábban foglalkozott, újból napirendre tűzi a kérdést, s ez nemsokára magát a birodalmi gyűlést is újból foglalkoztatni fogja. Sérelem. A nyitrai «Kúria» által elkövetett sérelemről. Nehéz volt a cimet megválasztani, mert bizony itt sérelem nincs. Ugyan sok esetben mondták már ki a felsőbíróságok, hogy a költségek, mint a tőkekövetelés járulékai, abból a jelzálog­ból nyernek kielégítést, melyből maga a tőke. Eszerint, amig a tőke és járulékai nincsenek kifizetve, nem lehet törlési nyugtát kérni. A gyakorlati életben sokszor fordul elő, hogy a dologi adós (G. J.) megkínálja a hitelezőt az egész tőkével s kamataival, de ez azt elfogadni nem akarja. Ilyenkor az összeget bírói letétbe fogadjuk. De még gyakoribb, hogy a jelzálogos hitelező már bepe­relte az adóst — akár az egyenes adóst, akár a dologi adóst — mikor az a tőkét és kamatot felajánlja, de a költségeket nem. Ilyenkor az adósnak azt ajánljuk, hogy bizony csak fizesse ki járulékostól, mert költsége még .több lesz. Nézzük csak, hogy mi lenne akkor, ha G. P. köteles lenne a törlési nyugtát kiállítani. G. J. perelteti magát. Jó sok költséget okoz a jelzálogos hitelezőnek. Ez megnyeri a pert, kieszközöl végrehajtást is. de a végrehajtási jog feljegyzése s a költségek végrehajtási zálog­jogon való bekebelezése előtt negkinálja az adós a hitelezőt a tőkével és kamataival Ez köteles lenne törlési engedélyt adni, G. J. törülteti a követelést s nyomban eladja az ingatlant egy jóhiszemű harmadiknak, kit G. P. meg nem közelíthet. G. J.-nek semmi más vagyona nincs. G. P. veszti a 200—300 K. költséget, melyet — ha az ingatlan végrehajtás utján eladatik — meg kapott volna. Ez lenne az igazság ? Miért indította G. J. a törlési pert, ha a költségek iránti per jogerősen nem volt befejezve? Egy felvidéki biró. Vegyesek. A rendőrség kék könyve. Megjelent a budapesti állami rendőrség jelentése, tavalyi működéséről. Miután ösmerteti a ^rendőrség személyi és költségvetési viszonyait, szól előbb a rend­őrségi hivatalok tevékenységéről általában, majd — a működési ágak szerint — sorban az állami, bűnügyi és közigazgatási ren­dészetről, valamint a kihágási bíráskodásról. A pozsonyi kir. jogakadémia órarendja az 1903—1904 tanév első felére. 1. Jog- és államtudományi kar. A) Kötelezett tantár­gyak: a) Első évi jogi tanfolyam. Magyar alkotmány- és jogtörté­nelem: Fésűs György dr. Hetenkint 7 óra. Bevezetés a jog­és államtudományokba: Vutkovich Sándor dr. Hetenkint 2 óra. Római jog: a kinevezendő tanár. Hetenkint 8 óra. b) Máso­dik évi jogi tanfolyam. Magyar magánjog: Katona Mór dr. Hetenkint 5 óra. Nemzetgazdaságtan: Mandello Gyula dr. Hetenkint 5 óra. Jogbölcsészet: Oberschall Pál dr. Heten­kint 6 óra. c) Harmadik évi jogi tanfolyam. Osztrák magánjog: Katona Mór dr. Hetenkint 6 óra. Váltó- és kereskedelmi jog: Fal esik Rezső dr. Hetenkint 6 óra. Peres és perenkivüli eljá­rás (beleértve a telekkönyvi eljárást): ugyazon tanár. Hetenkint 5 óra. Büntetőjog: Oberschall Pál dr. Hetenkint 5 óra. d) Negyedik évi jogi tanfolyam. Egyházjog: Fésűs György dr. Hetenkint 7 óra. Alkotmányi és kormányzati politika: Vutko­vich Sándor dr. Hetenkint 5 óra. Magyar pénzügyi jog: Man­dello Gyula dr. Hetenkint 5 óra. Magyar közigazgatási jog: a kinevezendő tanár. Hetenkint 5 óra. B) Speciál-kollégiumok. A párbaj büntetőpolitikai szempontból: Vutkovich Sándor dr. Hetenkint 1 óra. A belga alkotmányreform: Vutkovich Sán­dor dr. Hetenkint 2 óra. A kötelező választás kérdése: ugyan­azon tanár. Hetenkint 1 óra. Törvényszéki elmekórtan: Fischer Jakab dr., előadó. Hetenkint 2 óra. Törvényszéki orvostan: Zsi­gárdy Aladár dr., előadó. H-tenkint 2 óra. Az újkori gazdaság fejlődése: Kováts Ferenc dr., előadó. Hetenkint 2 óra. C) Pub­likumok. Kereskedelmi társaságok- Fal esik Dezső dr. Heten­kint 1 óra. Vitás büntetőjogi kérdések: Oberschall Pál dr. Hetenkint 1 óra. 2. Bölcsészeti tanfolyam. Ethika: id. Vutko­vich Sándor dr. Hetenkint 4 óra. Petőfi költészete: ugyan­azon tanár. Hetenkint 4 óra. Az ó-kor története: Ortvay Tiva­dár dr. Hetei kint 4 óra. Művelődéstörténeti fejlődés: ugyanazon tanár. Hetenkint 4 óra. A középkor története: Wertheimer Ede. Hetenkint 4 óra. Anglia története: ugyanazon tanár. Heten­kint 4 óra. Okirattan és kortan: Kováts Ferenc dr. előadó. Hetenkint 2 óra. Kerítés felállítására vonatkozó vitás kérdés elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 38,078. sz. határozata. Sz. várme ye alispánjának. Másodfokú határozatának azt a részét, mely szerint a d—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú hatá­rozat helybenhagyásával J. András n—i lakos a vármegyei épít­kezési szabályrendelet alapján az ő és a róm. kath. egyház telke közötti mesgyén kerítésnek felállítására köteleztetett, nevezettnek írásban előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán az 1901. évi XX. t.-c. 3. §-a alapján felülvizsgálat alá vévén, azt az elsőfokú határozat vonatkozó részével együtt, illetékesség hiánya miatt, hivatalból megsemmisítem. Mert a szomszédok közt felmerült az a vitás kérdés, hogy az ingatlanaik mesgyevonalán álló és elpusz­tult kerítést a szomszédok közül melyik tartozik helyreállítani, tisztán anyagi magánjogi természetű, amelynek elbírálása a bíró­ság hatáskörébe tartozik. Kir. ügyész és védő kitanitása a perorvoslatok használ­hatóságáról. Az x-i kir. törvényszék által kihirdetett itélet ellen a kir. ügyész a büntetés enyhítése végett, a védő a bűnösség meg állapítása miatt és a büntetés mérve ellen felebbezést jelentettek be. Az iratok a kir. táblához terjesztetvén fel, a kir. tábla felkül­dötte az ügyet a kir. Kúriához. A Kúria a következő végzést hozta: A kir. törvényszék Ítéletének kihirdetése alkalmával — mint a jegyzőkönyv mutatja — a felek abban a tudatban voltak, hogy az ellen perorvoslatul a kir. táblához felebbezés használható. Minthogy a perorvoslatok tekintetében arra nézve kitanítva nem voltak, hogy az itélet ellen a BP. 381. §-ának 2. pontja szerint nincs helye felebbe­zésnek, hanem a 426. §. 2. pontja szerint.a kir. Kúriához semmis­ségi panasz használható, ennélfogva a budapesti kir. táblához fel­terjesztett s onnan ide áttett iratok visszaküldése mellett utasitta­tik a kir. törvényszék, hogy az itélet kihirdetésére tűzzön ki uj határnapot és feleket a fentebbiekre figyelmeztetve, az ítéletet újból hirdesse ki, semmisségi panaszok bejelentése esetében pedig az ügy megvizsgálása végett az iratokat újból terjessze fel. (1903 június 2-án 10,917/1902. sz. a.) PAU-A4 RÉSZVÉNY TÁJUAMG NYOMDÁM BUOAPMTBI. A kir. közigazgatási bírósághoz benyújtandó újrafelvételi panasz csupán ügyvéd által adható be. A m. kir. közigazgatási bíróság 1903. évi 227. számú hatá­rozata. A közigazgatási biróság Gavrila Kandid volt herszényi körjegyző lakbérilletmény-ügyét, melyben a m. kir. közigazgatási biróság 1902. évi október hó 15. napján 2,095. sz. a. itélt, Gavrila Kandid által beadott újrafelvételi panasz folytán vizsgálat alá vévén következőleg végzett: A m. kir. közigazgatási biróság az újra­felvételi panaszt visszautasítja, mert: újrafelvételi panasz az 1896. évi XXVI. t.-c. 141. §-ának határozott rendelkezése ellenére nem ügyvéd által adatott be és ebben a panaszban újrafelvételi kérő mivel sem igazolta, hogy az abban jelzett bizonyítékot a főel­járás folyamában önhibáján kivül nem használhatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom