A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 2. szám - Kína büntető kódexe

16 A JOG ben: a jelen évre 2,035 ügy maradt meg; a hátralék 1902 végén 578-cal csökkent. A váltó- és kereskedelmi tanácsok 3,013 ügyet intéztek el, 277-tel kevesebbet, mint 1901-ben; az uj évre 792 ügy maradt, 239-cel kevesebb, mint a megelőző évben. A büntetőtanácsok 3,101 ügyet intéztek el, 602-vel többet, mint 19UÍ-ben Hátralékos 416 ügy, vagyis 141-gyel kevesebb, mint 1901-ben. A sommás föllebbezési tanácsok 600 ügyet intéztek el, 91-gyel többet, mint 1901-ben. A hátralékos ügyek száma 6-tal szaporodott s most 175-re rug. Az elintézett fegyelmi ügyek száma 87 (10-zel kevesebb) s hátraléknak maradt 6 ügy, kettővel több mint 1901-ben. Az elnöki osztály 9,190 ügyet intézett el, a hátralék 32. Elnöki tanácsülés 35, teljes ülés 10 s alapítványi ülés 5 volt az elmúlt esztendőben. — Teljes ülés a büntetőtörvényszéken. F. hó 3-án teljes ülés volt a budapesti büntetőtörvényszéken. A törvényszék birái tizenegy órakor gyűltek össze az esküdtszéki teremben, ahol Zsitvay Leó elnök beszédben üdvözölte őket. Elmondotta, hogy az elmúlt esztendő az ügyforgalom nagy emelkedését mutatja: a birák szorgalmának és buzgóságának fényes bizonysága, hogy a restancia ennek ellenére is leapadt. A büntető igazságszolgáltatás egyes ágairól szólván, nagy elismeréssel emlékezett meg a vádtanács kitűnően bevált intézményéről. A legtöbb kritikának az esküdszéki intézmény volt kitéve. Hogy e kritika mennyiben volt jogos, azt eldönteni még korai volna. A gyakorlati élet tapasztalatai nyomán annyit már eddig is konstatálni lehet, hogy az esküdtek egynehányszor nagyon is meglepő Ítéleteket hoztak. De viszont, akárhány verdiktjük nagy jogászi értékkel hozott határozat. Sajnálkozással szólt arról az elnök, hogy a budapesti esküdibirák nem nagy lelkiismeretességgel tesznek eleget kötelességüknek. Sokszor szigorú bírságolással kellett a megokolás nélkül elmaradt esküdtbirákat sújtani. Az elnök végül kitartásra buzdította a birákat. Ezután megválasztották a fegyelmi tanácsot. Elnök lett C árán István táblai biró. A fegyelmi tanács tagjai lettek: Agorasztó Péter és Barát h Zoltán dr. birák, póttagok Langer Jenő biró és Kiss István ^(.biró. Fegyelmi vizsgálóbíróvá pedig Sárkány Lajos dr. bírót választották meg. Ezzel a teljes ülés az elnök éltetésével véget ért. — Az Ügyvédjelöltek és Joggyakorlók Országos Egyesülete a következő körlevelet intézi az ügyvédekhez: Az iroda-közvetités mind a mai napig nem tudott csak némileg is megfelelő szervezetet nyerni. Mind a két oldalon általános a panasz, az ügyvédek nem tudják a meglelelő jelölteket vagy segédeket kapni és százszámra keresnek eredmény nélkül alkalmazást azok, akik gyakran véletlen folytán, önhibájukon '.ivül már hónapok óta állás nélkül vannak. Ezeken a lehetetlen viszonyokon próbálunk megsegíteni akkor, amikor arra kérjük ügyvéd urat, hogy bennünket az irodaközvetités szervezésében oly módon elősegítsen, hogy amennyiben jelöltre vagy jogi tanulmányokat folytató segédre volna szüksége, az Ügyvédjelöltek és JoggyakorlókOrszágosEgyes ü 1 e t é h e z (váci-körut 22.) forduljon. A lelkiismeret kérdésének tekintjük, hogy mindenféle személyes szempont mellőzéséve), minden egyes helyre csakis a megfelelőket küldjük. A közvetítésért semmiféle dijat nem igénylünk. Kiváló tisztelettel az Ügyvédjelöltek és Joggyakorlók Országos Egyesülete nevében Wolfner Pál s. k. elnök. — A szegedi kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1903 évre. Polgáriügyek szakosztálya. I. tanács. (Váltó kereskedelmi és csődügyekben szaktanács). Elnök: Fabinyi Ferenc dr., a kir. Ítélőtábla elnöke. Birák: B u d a y János, Schulek Kálmán dr., Bányai Miksa dr., kisegítő birák: F o g 1 e r Béla, Kecsk e'm é t y Dániel dr. Tanácsjegyzők: Elekes Gyula albiró, Sz eless György albiró. Tanácsülés: Szerdán és csütörtökön. II. tanács (úrbéri ügyekben szaktanács). Elnök: Frits Róbert kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Veress Károly, Buday János, J a n t s i k Viktor, W i 11 László, Fogler Béla (utbéri ügyekben előadó) Kecskémé ty Dániel dr. Kisegítő biró: Zsiros Kálmán (úrbéri ügyekben előadó). III. tanács. Elnök: Frits Róbert kir. Ítélőtáblai t. elnök. Birák: Káplán y Géza, K 1 i m k ó Ede, K a n y ó Lajos, Zsiros Kálmán, Hubacsek Pál. Kisegitő birák: Ja n t s i k Viktor, W i 11 László. Tanácsjegyzők : Sebestyén Imre dr. albiró, Polgár István albiró, S z e less György albiró. Tanácsülés: Kedden kezdve folytatólag. Sommás felülvizsgálati tanács. Elnök: Fabiny Ferenc dr., a kir. itél tábla elnöke, Birák: Buday János (az elnök állandó helyettese), J a n t s i k Viktor, W i 11 László, Schulek Kálmán dr., B á n'y ai Miksa dr., Fogler Béla, Kecskémé ty Dániel dr., Hubacsek Pál. Tanácsjegyző: Elekes Gyula albiró (a felülvizsg, jegyzői iroda vezetője). Ülésnap: Kedden és pénteken. Büntető tanács. Elnök: Vén András kir. it.-táblai tanácselnök. Birák: Szeles Elek, Rác Gyula, Biró Vilmos, Móga Ödön, D a 1 m a y Pál, Deák Péter, Molnár Elemér, Szabó Gíza. Kisegitő bírák: K á p 1 á n y Géza, K 1 i m kó Ede, Bányai Miksa dr. fanácsjegyzök: Brükler István albiró, Fischer Frigyes dr. bir. jegyző. Büntető felebbvit. főtárgyaiások: hétfő, szerda, csütörtök, péntek. Tanácsülés: kedd. — A kassai kir. ítélőtábla szaktanácsainak beosztása s a büntető ügyekben a felebbviteli főtárgyaiások. valamint tanácsülések napjainak meghatározása az 1903 évre. Polgári ügyek szakosztálya. I. Tanács: közpolgári, bánya, úrbéri (1896: XXV. t.-c.) váltó- ker. és csődügyek. Elnök. B e r c z e 1 1 y Jenő kir. ítélőtáblai elnök. Birák: Bethlenfalvy Antal* Hedry Lőrinc * R a d v á n y i Antal, S z a 1 a y Tamás, Juh ász Andor dr., A 11 d 0 r f f e r István* Görgey Sándor dr. Tanácsjegyzők: Bálint Lajos albiró. II. Tanács; közpolgári ügyek. Felülvizsgálati tanács (1893: XVIII. t e). Elnök: Péchy Aurél kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Taug Emil (a felülvizsgálati tanács elnökének állandó helyettese.). B e t h 1 e n fa 1 v y Antal, Weis Károly,* Kaczvinszky Géza, R a i s z Béla, Hedry Lőrinc Spóner Gyula dr.,* R adván yi Antal* Emődy Béla, Szalay Tamás* Juhász Andor dr.,* Both Miklós, A1 td orf f er István, Görgey Sándor dr.* Tanácsjegyzők: W i 1csek István albiró (a jegyzői iroda vezetője), Oláh István dr., albiró (a jegyzői iroda vezetőjének helyettese.). Büntető ügyek szakosztálya. Elnök: Fekete Ödön bir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Simon Gáza, Bök János, V á r y Gyula, Weis Károly, Raisz Béla* Madzsar Károly dr., Spóner Gyula dr., Emődy Bála*, Szalay Tamás* Tanácsjegyzők: Ifj. K a r en i c s Antal aljegyző, R u s z i n k ó Zsigmond dr. aljegyző. Jegyzet: a *-gal megjelölt birák és tanácsjegyzők az illető szaktanácsban kisegítőkként működnek (ált. bir. ügyv. szab: 337. §-a). Büntető ügyekben a felebbviteli tárgyalásokat és a tanácsüléseket a kir. ítélőtábla minden hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön és ha ezek a napok, esetleg közülök valamelyik törvénykezési szünnapra esik, a következő hétköznapon, illetve hétköznapokon fogja megtartani. — Javító-intézeteink forgalma. 1901. év folyamán 111 növendék bocsáttatott el négy javitó-intézetünkből, éspedig az aszódiból 50, a székesfehérváriból 41, a kolozsváriból 17 és a rákospalotaiból 3. Az utóbbi hármat kivéve az elbocsátott növendékek mind fiuk voltak. Legnagyobb részük, szám szerint 92, magyar anyanyelvű volt, 20 törvénytelen, a többi törvényes származású. Mindkét szülője 52-nek, csak atyja 12-nek, csak anyja 37-nek volt életbsn, — 10 növendéknek sem atyja, sem anyja nem élt. Befogadásuk előtt tizenketten iskolai tanulók voltak, hatvanan mesterséget tanultak. Felvételekor 86 tudott irni és olvasni. Előzőleg büntetve 28-an voltak. A befogadás 39 esetben szülői, 14 esetben gyámi vagy hatósági kérelemre, 58 esetben Ítélet alapján történt, mégpedig 56 esetben vagyon elleni, 2 esetben testi épség ellen elkövetett bűncselekmény miatt hozott marasztaló itélet alapján. Befogadáskor 81-en 14—18 évesek voltak, 62-en 2—5 évig voltak a javitó-intézetben, 14-en 5 évnél is több időt töltöttek benne. Ellátási dijat csak 7 en fizettek. A befogadáskor kísérleti elkülönítésben a fennálló szabályok értelmében valamennyien voltak, mégpedig hatan 8 napnál hosszabb ideig. Az intézetben töltött idő alatt 30-an nem voltak büntetve, a többi 81 növendék összesen 784 izben kapott büntetést. Ipari munkával 64, mezei munkával 33 intézeti növendék foglalkozott, a többiek egyéb foglalkozást űztek. Négy növendék kivételével valamennyi növendéknek volt a kiváláskor munkajutalomdija, mégpedig 15-nek 50 koronán felül. A kiválás 17 esetben a 20 éves életkor betöltése, 76 esetben kísérleti kihelyezés folytán következett be. 10 növendéknél az ítéletben megszabott idő, illetőleg a szülői vagy gyámi kötelező nyilatkozatok határideje járt le, 8 esetben más körülmény volt az intézetből történt kiválás oka. — A szombati nap a büotető judikaturában. Az egri kir. törvényszék: A kir. törvényszék vádtanácsa F. Adolf folyamodót a kérelmével elutasítja, mert a kir. törvényszéknek egész évre megállapított ügybeosztása szerint, a kifogások tárgyalására határnapul a «szombati> napok jelöltettek ki; mert más mint szombati napon tanács alakítása nehézségekbe ütközik annálfogva, mivel a kir. törvényszéknél egyéb tanácsok is működnek, a melyekben a vádtanács tagjai is beosztvák; és mert az elnapolás akadályául szolgál az is, hogy ezen ügyben távolabb lakók is idézvék, más határnap tűzése pedig azokra nézve lehet immár sérel mes. Miértis F. Adolf sértett a kitűzött határnapon való megjelenésre, oly figyelmeztetés mellett idéztetik, hogy ha a tárgyalásról elmarad és elmaradását elfogadható módon ki nem menti vagy maga helyett képviselőt nem küld, ugy fog tekintetni, mintha vádját elejtette volna. A bpesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla pótmagánvádló felfolyamodását a Bprts 379. §. 4. bekezdése értelmében elutasítja. Mert: A Bperrendtartás nem tartalmaz tilalmat arra, hogy izraelitát szombati napra ne lehessen tárgyalásra idézni, sőt miután a 10. §. csak a vasárnapokat és a Gergely-naptár szerinti ünnepeket emliti, azt kell következtetni, hogy az egyéb naptár szerinti ünnepeket, tehát a zsidó naptár szerinti szombatot sem lehet a határnapok megállapításánál figyelembe venni. Az eljárt vádtanács tehát helyesen és kellően indokolva utasította el pótmagánvádlónak ezt a kérelmét, hogy a vádtanács a kifogások tárgyalását halassza el s e tárgyalás megejtésére egyáltalán ne használja fel a szombatot, minélfogva a vádtanács végzésének a megváltoztatására törvényes alap nem lévén, pótmagánvádló felfolyamodását el kellett utasítani (1902 október hó 17-én 5,604. sz.) PAULAI flÉtZVÍNYTAMMAO NYOMDÁM BUOAPMTBI-