A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 2. szám - Kína büntető kódexe

A JOG 15 a kitűzött tárgyaláson az elévülésre nem hivatkozott, vagy meg sem jelent, avagy ha talán felperes bebizonyította, hogy alperessel szemben a váltója mégsem évült el: akkor marasztaló Ítélet hozassék ezen elévültnek látszó váltó alapján is. Holott pedig, ha az elévülés hivatalból figyelembe veendő volna, ugy a kereset minden körülmény között csak elutasítással volna elintézhető. Zsembery Gyula dr, Budapesten. HL A kérdésben foglalt két szakaszban ellenmondás nincs. Igaz az is, hogy az elévülés hivatalból figyelembe nem vétetik, de igaz az is, hogy vétetik. Ellentét csak a váltóeljárás 1 í. §-ában foglalt rendelkezés • sommás* szavának figyelmen kivül hagyásával látszik. Ezen szakasz ugyanis olyképpen rendelkezik, hogy «sommás eljárásnak . . . csak akkor van helye, ha ... a kereseti jog elévültnek nem mutatkozik*. Ha azonban a kereseti jog elévültnek mutatkozik, akkor a váltóeljárás 17. §-a alkalmazandó és «a pernek rendes váltóeljárás szerinti tárgyalására határnap tűzendő*. Ebből az következik, hogy a bíróság az elévülést csak annyiban veszi hivatalból figyelembe, hogy sommás végzés kibocsátható-e vagy nem. Elévült váltó alapján pedig a sommás végzés ki nem bocsátható, hanem mivel a bíróság a váltótörvény 88. §-ával egybevetve az eljárás 14. §-a szerint maga a kereseti jog tekintetében az elévülést hivatalból nem észlelheti, a kereset vissza nem utasítható, hanem rendes eljárás szerinti tárgyalásra határnap tűzendő ki. A gyakorlatból nem akarok egyébre rámutatni, mint a Kúria által 1,175/92. szám alatt helybenhagyott Ítéletre (Márkus VIII. k. 415. oldal), melyben kimondotta a bíróság, hogy az alperes által emelt elévülési kifogás figyelembe vehető nem volt, mivel azt alperes csak a tárgyalási napon emelte. Ez esetben ugvan a bíróság kibocsátotta a sommás végzést, mivel az eléyülést nem vette észre, azonban ez esetben alkalma van alperesnek az elévülési kifogást a kilogásokhan érvényesíteni. Tarján Károly dr, Nyitrán. Irodalom. Jogi Értekezések. Szerkeszti Balogh Jenő dr. budapesti egyetemi ny. r. tanár. Ezen jeles, S inger és Wolfner cég kiadásában megjelenő irodalmi vállalat újból 3 tűzettél lép a jogászközönség elé, melyek mindegyike értékes monográfiával gazdagítja jogirodalmunkat. A 3-ik füzetben Balogh Arthur budapesti egyet, magántanár értekezik «t örvényhatósági önkormányzatunk hatásköréről*. Régi municipális szervezetünkben az önkormányzat mindig az állami végrehajtó hatalom gyakorlásának, a nemzet abban való részesedésének tekintetett, akár országos, akár helyi ügyekre terjedt ki. Ezzel szemben az 1870. évi XLII. t.-c. szakit az önkormányzat ezen régi magyar felfogásával, midőn az önkormányzat mellett megkülönbözteti az állami közigazgatás • közvetítését*, miből folyólag az önkormányzatot csak a helyi ügyekre szorítja és az állami igazgatással szembe helyezi. Szerző tehát célul tűzte ki magának annak a fejtegetését, hogy mi a magyar törvényhatósági önkormányzat hatásköre ujabb pozitív jogunk szerint, mi az ujabb magyar önkormányzat ? Evégből visszapillantást vet a régibb, 1848 előtti önkormányzatra; miféle változást okozott az 18^8-as alkotmányreform a megyék helyzetén és vajon ez a változás az önkormányzatra kiterjedt-e? Tárgyalja továbbá a nagy változást, melyet a törvényhatóságaink rendezéséről szóló törvények az önkormányzat fogalmára létrehoztak. Rendkívül tanulságos és értékes monográfia, melyért nemcsak a jogász, hanem a közigazgatás tényezői és a politikusok elterjedt osztálya is őszinte köszönettel tartoznak a szerzőnek. Ara 1 K 50 f. A korszerű vállalat 4-ik füzete hozza Pap József dr. ügyvédnek <a kereset belkellékeirő!* szóló tanulmányát, melyben a kereset jogi természetét, tartalmát, változtatását, a perbefüggőséget, az Ítélet jogerejét és a mulasztási ítéletet különkülön fejezetekben fejtegeti. Nemcsak nálunk, de a külföldön is a perjogot, mint önálló tudományt a legújabb időkig nem ismerték és nem mivelték. Csak a 19-ik század elején indult meg Németországban azon irányzat, hogy a per nem kizárólag magánjogi fogalom és hogy annak előfeltételei, alkatelemei, a per létrehozása és lebonyolítása körüli cselekmények nem a magánjog körébe valók, hanem önállóan konstruálandók. Addig a kereset kizárólag a magánjogban tárgyaltatott, a bírói szervezet viszont a közjogban fejtegettetett. A pert merő formának tartották, amelynek tartalmát más tudományok határozták meg. B ü 1 o w alapvető munkája (Process-Einreden, Process-Voraussetzungen 1888) szakított ezen ósdi felfogással. Ezen időtől kezdve megkülömböztetjük a pert mint önállóan létrejött jogviszonyt a materiális causától, amely a per tartalmát képezi. A per mindinkább felszabadul az anyagi jog behatásától, és kidomborodnak annak közjogi jellegű, a materiális jogviszonytól eltérő tulajdonságai. Ezen bevezetés után szerző épp oly világosan mint alaposan fejtegeti a tulajdonképpeni tárgyát: a kereset belkellékeit. Ára e füzetnek 1 korona. Végül az 5. füzetben foglalkozik M a g y a r y Géza dr. nagyváradi kir. jogakad. tanár a magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásaival. Ebben az állam hatalmi körét határozzák meg a külfölddel szemben, vagyis azt a viszonyt, melyben a belföldi bírói hatalom a külföldihez áll. Ez a viszony ugyanazon okból keletkezik, hogy bíróságainknak gyakran - bár minden állam bírói hatalmát csak saját területén gyakorolhatja. — oly jogviszonyok felett is kell itélniök, melyek területükön kivül keletkeztek, és oly peres felek ügyében kell eljárniok, kik területükön kivül laknak vagy nem az ó' polgárai; végül a pert sokszor csak területükön kivül keletkezett vagy létező bizonyítékok alapján képesek elbírálni. Mindezen esetekben az állam birói hatalmi köre érintkezésbe jön egy más állam birói hatalmi körével. Vagy pedig kénytelen a bíróság, bár hatalma gyakorlásakor a megkívántató összes tényezők kezeinél is vannak, egy a külföldön folyamatban levő vagy már lebonyolított pert is figyelembe venni. Az állam birói hatalmának ebben a kettős vonat kozásában rendszerint saját perjogi szabályait alkalmazza. Ezekután tárgyalja szerző a nemzetközi polgári perjogot és annak nemzetközi vonatkozású szabályainak tartalmát, különösen a viszonosságot és a nemzetközi kérdéseket. E füzet is méltán sorakozik az előzőkhöz. Ára ? r. I. Bányászati szótár. Irta Szeő keimre dr., kir. bányabiztos. Bpest 1903. Közismeretü tény, hogy eddigelé bányászati magyarázó műszótár magyar nyelven nem jelent meg, pedig mind nagyobb azoknak száma, akik a bányászat iránt érdeklődnek s méginkább azoké, akik a bányajoggal foglalkoznak s igen gyakran jutnak abba a helyzetbe, hogy nem ismerik egyes szakkifejezések helyes értelmét s igy jó hasznát fogják annak venni nemcsak a bányászok, de ügyvédek, birák, közigazgatási tisztviselők, kir. ügyészek s általában mindazok, akik a bányászat, vagy a bányajog körében hivatalból eljárnak. A szótár függelékét képezi a bányászati tájszótár, melyben az egyes bányavidékeken használatos bányászati tájszavak gyűjtettek össze, ugy amint azokat a munkások használják. Ára 4 korona. Magyar mezőgazdasági közigazgatás. A m. kir. földmivelésügyi miniszter kiadása. Ezen mű, mely Magyarország mezőgazdasági közigazgatását egész terjedelmében tárgyalja és a mezőgazdaság szolgálatában álló összes szakintézményeket, valamint azok igénybevételének módját részletesen ismerteti, példányonkint 2 korona árban minden könyvkereskedés utján beszerezhető. Lelkészek, községi jegyzők, tanítók és községi közigazgatási tanfolyamhallgatók ezen művet egy korona kedvezményes árban dijés portómentesen megkaphatják, ha ezen összeget a m. kir. földmivelésügyi minisztérium címére beküldik. A mii kiállítása fényes és a fenti ár arányban sem áll annak valódi értékéhez. Vegyesek. — A mult esztendő. A legfelsőbb biróság Szabó Miklós kúriai elnök vezetésével f. h. 5-én tartotta meg szokásos évi teljes ülését. Az elnök rövid üdvözlés után megemlékezett a két elhunyt bíróról, Hegedűs Lászlóról és Hieronymi Béláról, akiket javakorukban ragadott el a halál, s jelentette, hogy Szabó Ágoston és Ruby Antal tanácselnökök és Tergovcsics István rendes biró nyugalomba vonultak. Ezután a Kúria ügyforgalmát ismertette. 1901-ben 19,347, 1902-ben pedig 24,155 ügydarab volt elintézendő, a többlet tehát 4,808 ügydarab. Ezekből 1901-ben 20,569, 1902-ben pedig 22,952 darabot intéztek el a többlet 2,383. Hátralék 1901-ben 5,223, 1902-ben 6,426. A többlet 1,203, vagyis ennyivel több a hátralék, mint az előző évben volt, aminek oka az, hogy a választási törvény tizenkét birót vont el rendes működése köréből. Az elnök végül a könyvtár állapotáról terjesztett elő részletes jelentést, azután pedig a választás következett. Az alapítványi és könyvtárbizottságba az eddigi tagokat választották meg újra, sorshúzás utján pedig a kisebb fegyelmi tanács tagjai a következők lettek: Berlogia Ábrahám, Hü v ö s Károly, Jókuthy Albert, Neuberger Ignác dr., Illés Jenő, Horvát Kálmán rendes tagok. Szász Dénes, Balázs o v i c h József, F r i n k Endre, Nyers Lajos, Major Kálmán, és Vaszilievits Vazul póttagok. A nagyobb fegyelmi tanácsban: Kovács Pál, Tóth Gerő. Grecsák Károly, Tar nai János, Egry Kálmán, Z s i g m o n do v i c s Mihály, Klimkó István, Vermes Gusztáv rendes tagok.M e z e i János, S z e g h e ő Ignác, Illyés Károly, N a m é n y i József, U h 1 y a r i k Gedeon, Fráter Imre, Podhorányi Gyula és Istvánffy József, póttagok. Félórai szünet után az 1899. évi tizenötödik törvénycikk értelmében a választási két tanács sorshúzás utján kilépett öt rendes és két póttagja helyébe titkos szavazás által ujakat választottak. Az ítélőtábla f. hó 5-iki teljes ülésén mutatta be O b e rschall Adolf elnök a mult év statisztikai adatait. A polgári tanács 8,802 ügyet intézett el, 1,520 ügygyei többet, mint 1901-