A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 22. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Folytatás. 5. [r.]

86 A JOG A m. kir. Kúria (1903 márc. 31-én 2,889/B. sz. a.) erőszakos nemi közösülés bűntettével vádolt B. József elleni bűnügyében követkézöleg itélt: A közvédö és a vádlott által a bp. 385. §. 1. c) p. alapján bejelentett semmiségi panasznak hely adatik s az idézett semmiségi oknál fogva, a bp. 326. §. 4. p. alapján s a 437. §. 3. bek. érteim, mindkét alsófoku biróság Ítélete megsemmisíttetik es B József vádlott a vád aló! felmentetik s azonnal szabadon bocsáttatni rendeltetik. A bűnügyi költségek az állami kincstár terhére utaltatnak. A többi sem. panaszok felett a határozathozás mellőztetik. Megokolás: A kir. táblának mint másodf. bíróságnak ítélete ellen a közvédö és a vádlott a bp. 384. §. 11. továbbá a 385. §. 1. b) és c) p. alapján jelentettek be sem. panaszokat. A közvédő és vádlott által a bp. 385. §. 1. c) p. alapján használt sem. panasznak azért kellett helyet adni, mert a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok forog fenn. Ugyanis J. P.-né 1902 aug. 4-énDettán a községi rendőrségnél azt jelentette, miként a jelzett napon egy gipszöntő segéd, a vasúti állomás árnyékszékébe a 7. évben levő Emma nevű leányát becsalta és vele nemileg közösült, majd a gipszöntő segédnek B. József személyében kinyomozása s ennek terheltként letartóztatása után, az 1902 aug. 21-én a dettai jbiróságnál kihallgattatván, a terhelt megbüntetését kérte. B. József vádlott ellen tehát a bűnvádi eljárás, a kisk. J. Emma sértetten elkövetett s a Btk. 232. §-ba ütköző, erőszakos nemi közösülés büntette miatt, a hetedik évében levő sértett édes anyjának indítványára indíttatott meg. A btk. 238. §. szerint, a bűnvádi eljárás erőszakos nemi közösülés büntette miatt, csak a sértett fél indítványára indítható meg; de mert a sértett csak 6 éves volt, a btk. 113. §. ugy a bp. 47. §. rendelkezése szerint is a bűnvádi eljárás indítványozására a sértett félnek kizárólag törvényes képviselője volt jogosítva. Detta nagyközség elöljáróságának az 1902 okt. 29-én 4,144. sz. a. kiállított s az ügyiratokhoz 31. sz. a. mellékelt helyhatósági bizonyítványa szerint J. Emma sértettnek édes atyja J. Pál atyai jogainak gyakorlásában akadályozva nem lévén, az 1877: XX. t.-c. 15. §. szerint, az atyai hatalma alatt levő leánya törv. képviselőjének ő tekintendő, minélfogva a 6 éves leányán elkövetett erőszakos nemi közösülés büntette miatt a bűnvádi eljárás indítványozására ő volt jogosítva. J. Pál azonban inditványozási jogát nem gyakorolta, J. P.-nének pedig, az indítványra jogosított házastársa mellett, a bünv. eljárás indítványozására jogosultsága nem volt s mert nincsen adat arra, hogy indítványát az arra jogosított J. Pál megbízásából terjesztette volna elő: ezeknél fogva a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok forogván fenn a közvédő és vádlott által a bp. 385. §-a L. c) pontjában meghatározott semmiségi panasznak helyet adni s ezen semmiségi oknál fogva mindkét alsófoku biróság Ítéletét megsemmisíteni és a rendelkező részben idézett törv. szakaszok alapján és értelmében, a vádlottat a vád alól felmenteni s azonnal szabadonbocsátását elrendelni kellett, stb. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az az érvelés, hogy ügyvédi ellenjegyzés csak a végtárgyalás folytán hozott ítélet elleni felebbezésnél ki vántátik meg, törvényes alappal nem bir, mivel ily megkülönböztetés az 1874. 34. t.-c. 101. §-ából ki nem magyarázható, amennyiben ez a szakasz három első kikezdésében a magánfélnek a fegy. eljárásba való befolyását sorolván elö, az első kikezdésében megengedi, hogy amennyiben a felebbvitelnek van helye, a magánpanaszos jogorvoslattal is élhet s minthogy a törvény a felebbvitelt és jogorvoslatot csak általánosságban emliti, kétségtelen, hogy a törvény a határozat minőségére nézve külömbséget nem tesz ; a negyedik kikezdésből pedig világosan kitűnik, hogy a felebbezés ügyvéd ellenjegyzésével látandó el, mivel a törvény azt rendeli, hogy «magánfél ezeket a jogait, tehát a felebbezését is» csak ügyvéd által érvényesítheti. A bpesti ügyvédi kamara választmánya mint fegyelmi biróság (1903 okt. 17-én 1,318. 1,425 f. sz. a.) P. A. felebbezése a G. Samu dr. ügyv. elleni fegy. ügyben 979/f. sz. a. hozott, az eljárást megszüntető határozat ellen és ugyanannak igazolási kérelme ugyanazon ügyben. Végzés: Az 1,888. sz. a. beadott felebbezés az 1874:34. t.-c. 101. §. érteim, visszautasittatik, mert a felebbezés ügyvéd által ellenjegyezve nincs. Az 1,435. sz. a. beadott igazolási kérelem pedig elutasittatik, mert a fegy. eljárást megszüntető határozat elleni felebbezés elmulasztása esetében az 1874:34. t.-c. érteim, lásnak helye nincs. A m. kir. Kúria kisebb fegy. tanácsa (1903 márc. 28-án 629 f. sz. a.) Az ügyvédi kamara fegy. bíróságának végzése a benne felhozott indokok alapján annál inkább helyben hagyatik, mert a felebbezésben felhozott az az érvelés, hogy ügyvédi ellenjegyzés csak a végtárgyalás folytán hozott Ítélet elleni felebbezésnél kívántatik meg, törvényes alappal nem bir, mivel ily megkülönböztetés az 1874:34 t.-c. 101. §-ából kinem magyarázható amennyiben ez a szakasz három első kikezdésében, a magánfélnek a fegy. eljárásba való befolyását sorolván elő, az első kikezdésben megengedi, hogy amennyiben felebbvitelnek van helye a magánpanaszos jogorvoslattal is élhet s minthogy a törvény a felebbvitelt és jogorvoslatot csak általánosságban emliti, kétségtelen, hogy a törvény a határozat minőségére nézve különbséget ígazonem tesz, „ negyedik kikezdésből pedig világosan kitűnik, hogy a felebbezés ügyvéd ellenjegyzésével látandó el, mivel a törvény az!: rendeíf, hog' .magánfél ezeket a jogait, tehát a felebbezését is» csak ügvvéd által érvényesítheti; és mert igazolásnak csak az 1874:34. t.-c. 96. § 3. bekezdésében emiitett esetben van helye, ez az eset pedig a jelen ügyben egyáltalán fenn nem forog. A közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Az a körülmény egymagában, hogy a vámmentességi igazolvány kiállítása nem a szabályoknak megfelelő módon történt, a törvényben gyökerező vámdijmentesség elnemismerésére nézve okot nem képezhet. (3,340/1902. K. sz.) A kincstári átruházási illeték mellett a törvényhatósági joggal felruházott városok által igénybevett ingatlanatiratási dij a kincstári illeték pótlékának természetével bir és ezért csak ott és annyiban szedhető, ahol és amennyiben a kincstári illeték is kivettetett: a Császári és királyi katonai kincstár címezés Magyarországon a Magyar kir. államkincstár címezéssel veendő azonosnak. (1,504/1902. K. sz.) A legtöbb egyenes államadótfizető törvényhatósági bizottsági tagság intézménye az érdekképviselet elvén alapulván, az intézmény természetéből folyólag, ha valaki a virilisták névjegyzékéből kihagyatik, emiatt az illető saját maga lehet csak jogosult jogorvoslatot igénybevenni s igy helyette, érvényes megbízása nélkül, mások nem kérhetik hatályosan a felvételét. (3,173/1902. K. sz.) A községi virilisták névjegyzékének összeállításánál a cégek javára kizárólag a község területén fekvő fold- és házbirtok után fizetett földadó, házadó és az ezekre eső általános jövedelmi pótadó veendők csak számba. (3,158/1902. K. sz.) Valamely tisztviselőre kirótt retidbirságnak az illető fizetéséből közigazgatási uton való behajtására törvényes akadályul nem szolgálhat sem az a körülmény, hogy az illető hivatalától fel van függesztve s csupán ellátási hányadot élvez, sem az, hogy fizetése különben a végrehajtás alól ki van véve. (2,197/1902. K. sz.) Az a körülmény, hogy a kijelölendő választmányi két tagot nem a tisztújító szék, hanem előzőleg a képviselőtestület választotta meg, mint a törvény rendelkezésével nemcsak nem ellentétes, hanem annak megfelelő eljárás, a választás megsemmisítésére okul nem szolgálhat. (3,099/1902 K. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A kecskeméti tszéknél Kohn Mór félegyházi kereskedő ellen. bej. jul. 18, fsz. aug. 4, csb. Sebastiáni Károly, tg. Hollósy Kálmán dr. — A budapesti tszéknél Schwarz Jakab helybeli kereskedő ellen. bej. jul. 7. fsz. aug. 7, csb. Andorffy Károly dr. tg. Kormann Frigyes dr. — A balassagyarmati tszéknél Goldberger Adolf losonci kereskedő ellen, bej. jul. 25, fsz. aug. 18, csb. Köröm László, tg. Hajós József dr. — Pályázatok: A nagykanizsai tszéknél albirói áll. jun. 11 (119) — A makói jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 11 (119). — A szegedi kir. ügyészségnél alügyészi áll. jun. 11 (119). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K. A kérdett ügy most se található. Mi a feljelentés ideje és tárgya ? - Beregszász Sz. K. Lukács—Csernási érk. 3,089/903 p. sz. a. elöa. Zachár n. e. — Rada—Rada érk. 3.093/903 p. sz. a elöa Németh, máj. 12 hh. — Szeles—Andrássy érk. 3,585/903 p. sz. a. elöaPécs R. M. dr. Lauber—Schapringer és Csoport—Vajda Zöld nem érk. Róth Zsigmond dr., kiskunfélegyházai kir. közjegyző július elsejétől való belépésre helyettest keres. Ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. PAUA6 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁM BUDAPESTEN Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.