A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 20. szám - A debreceni kir. itélőtábla és főügyészség

162 A JOG elvileg az, hogy főmagánvád esetén a vád elejtése egyszersmind a magáninditvány visszavonását is jelenti. Még megjegyzem, hogy a győri törvényszék szintén az általam vallott — helyes — magyarázatot követi. Friedmann Oszkár dr. Győr. Irodalom. A Kúria bíráskodása kép viselő választási ügyekben. Irta Gyomai Zsigmond dr., ügyvéd. Szerző az Ítéleteket tartalmuk szerint címekkel látja el, az Ítéletekből csak a lényegest, főleg az elvi kijelentéseket közli, magyarázó jegyzetekkel kiséri, s az egész kötethez részletes tárgymutatót készit. Az egy kötetre tervezett mű az év őszén fog megjelenni. Előfizetési ára: fűzve 4, kötve 5 kor. Bolti ára magasabb lesz. Megrendelések a Jogállam kiadóhivatalába (IV. Havas-utca 7. intézendők. Vegyesek. A nagyváradi ügyvédi kamara 1902. évi jelentése annyira fontosnak tartja a birák anyagi helyzetének javítását, hogy — szerinte — a bírói fizetéseket még akkor is jelentékenyen kellene emelni, ha a többi állami tisztviselő fizetésének emelésére már nem jutna pénz. Megelégedéssel szól a kamara területén levő bíróságok működéséről általában. Kifejti ama nézetét, hogy sokkal célszerűbb volna a szegényvédelem tekintetében, ha a kamarák rendelhetnék ki a pártfogó ügyvédet a bíróságok helyett, amelyek sokszur 1600 koronás fizetésű tisztviselők részére is rendelnek pártfogót. A debreceni Ítélőtábla pedig szankcionálja az ilyen álláspontot. Nem tartja méltányosnak a jelentés a bűnügyekben való ingyenes védelmet sem. Ázsiainak mondja a magyar pénzügyigazgatás állapotát: a dologi végrehajtásokkal és árverésekkel tatárjáráshoz hasonló pusztítást követnek el a pénzügyi közegek. E részben orvoslást és reformokat sürget. A perrendjavaslatról szólva, hangsúlyozza, hogy nem az ügyvédeket kell odaállítani bűnbakul, mikor az igazságszolgáltatás drágaságáról van szó, hanem lékeli szállítania bélyegeket, ingyenessé kell tenni a végrehajtásokat, mindjárt olcsóbb lesz a per. Az ügyvédi munka iránt kevés elismerést mutatnak a törvényszékek, a táblák, a Kúria.Nem hatja át sem a törvényhozást, sem a bíróságokat, sem az igazságügyminisztereket az a meggyőződés, hogy az ügyvédi bajokon segíteni kell. Az a felfogás, hogy az ügyvédek nagyrésze 30—40 frtos váltóperekből s ezeknél a költségeknek lehető felsrófolásából él, nem alaposabb, mintha valaki pellengérre állítaná az egész birói kart, mert vannak birák, akik fölösleges helyszíni tárgyalásokat tűznek ki azért, hogy napidíjakban részesüljenek. Nem helyes, hogy. a Kúria ujabban már nagyonis az alakiságokra támaszkodik ahelyett, hogy az ügy érdemének elbírálásába bocsátkoznék. E részben utal a jelentés a választási petíciókra és a semmisségi panaszok rendszeres visszautasítására. Minthogy az ügyvédi rendtartás javaslata még mindig késik, hangsúlyozza a nagyváradi kamara, hogy a perrendtartást az ügyvédi rendtartás nélkül nem volna célszerű életbeléptetni. Kiskorúak vagy gondnokság alatt állók hátrahagyásával Magyarországon elhalt külföldi honosok haláleset-felvételeinek elintézése. Egyik kir. járásbíróság vezetője utasítást kért a kir. igazságügy minisztertől az iránt, van-e a kir. járásbíróságnak, mint hagyatéki bíróságnak a területén vagyon hátrahagyása nélkül elhalt külföldi honosnak elhalálozása esetén a haláleset-felvétel megvizsgálásán és esetleges kiegészíttetésén (1894: XVI. t.-c. 22. §.), továbbá az örökösödési eljárás hivatalból való megindítása mellőzésének kimondásán (1894:XVI. t.-c. 2. §. végbekezdése) és az elhunyt utolsó rendes lakhelye szerint illetékes gyámhatóságnak erről való értesítésén (8335/1897. sz. I. M. belügyi és igazságügyminiszteri rendelet 3. pontja, 1897. évi R. T. I. köt. 63. sz. 197.1.) kivül egyéb teendője, ha az örökhagyó kiskorú, vagy gondnokság alatt levő személy hátrahagyásával halt el. Azon vármegye árvaszéke ugyanis, amelyhez a kir. járásbíróság területe tartozik, azt a felfogást követi, hegy ilyen esetekben a külföldi gyámhatóság megállapítása és értesítése, ha a halálesetet felvevő közeg azt nem tudja megállapítani, a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. A kir. igazságügyminiszter erre a belügyminiszterrel egyetértve a következőket jelentette ki: Az 1894:XVI. t.-c. 107. §-ában és illetve ezen törvénycikk végrehajtási rendelete 93. §-ában szabályozott hatósági értesítésnek célja lehetővé tenni, hogy a külföldi illetékes hatóság a Magyarországon levő ingó hagyaték körül nemzetközi szerződésen, vagy viszonos joggyakorlaton alapuló jogait gyakorolhassa. A hagyatéki eljárásra vonatkozó ezen értesítést tehát — amennyiben azt a halálesetet felvevő közeg már meg nem tette — a haláleset felvétele szerint illetékes kir. járásbíróság teljesiti. Egészen más természetű az az értesítés, mely az 1894: XVI. t.-c. 20. §-ának 2. bekezdésében, illetve a végrehajtási rendelet 23. §-ában (utalással a törvény 71. §-ára), továbbá a fent idézett 8,335/1897. számú rendelet 3. pontjában van szabályozva. Ez az értesítés a kiskorúak fölötti gyámhatósági felügyelet érdekeit célozza s tekintet nélkül hagyatéki vagyon létére vagy hiányára, továbbá arra, vájjon az elhunyt belföldi vagy külföldi honos volt-e, kizárólag a most jelzett szabályok szem előtt tartása mellett teljesítendő. Minthogy a haláksetet felvevő közegtől a külföldi illetékes gyámhatóságnak megállapítását kívánni nem lehet, de reá bizni sem szabad, ilyen esetben a haláleset-felvételt eszközlő közeg az idézett végrehajtási rendelet 23. §-ának első bekezdésében és a törvény ott hivatkozott 71. §-ának 5. bekezdésében foglaltakra való tekintettel akkor fog helyesen eljárni, ha a haláleset-felvétel másod-példányát annak a belföldi gyámhatóságnak küldi meg, melyhez az elhunyt lakóhelye tartozik. Ennek a gyámhatóságnak feladata azután az LS77:XX. t.-c. 201. §-a értelmében a kérdéses kiskorúak, vagy gondnokoltak érdekében ideiglenesen eljárni s az illetékes külföldi gyámhatóság megállapításához szükséges intézkedéseket megtenni. A kir. járásbíróság tehát helyesen járt el, midőn a fennforgó esetekben az örökösödési eljárás megindításának mellőzéséről azt a belföldi gyámhatóságot értesítette, melyhez a haláleset-felvételt eszközlő közeg a haláleset-felvétel ll-od példányát megküldötte, vagy amelyhez azt megküldenie kellett volna. (5823/1903. I. M. sz.) Fináncbuzgóság. A nagyváradi ügyvédi kamara jelentésében olvassuk a következő esetet. A nagyváradi pénzügyigazgatóság adótartozásért végrehajtás utján elárvereztette H. Ferenc és neje nagyváradi adózó polgárok házacskáját s a követelését soroztatta a sorrendi tárgyalásnál. Nemsokára ezután más hitelező javára ugyanezen házaspárnak a szőlőföldjét árverezték el bíróilag. Ez utóbbi sorrendi tárgyalásnál természetesen a kincstári képviselő is megjelent, és ezen szőlőföld vételárára, melynek évi adója csak 15 kor. 86 fillérre rúgott, nemcsak az ezt terhelő háromévi adót és ennek járulékait soroztatta, hanem soroztatott még 645 kor 14 fill. állami adót, 120 korona késedelmi kamatot és más pótadókat. Tűnődve kérdjük ezután, hogy egy rókáról vájjon hány bőrt lehet lenyúzni ? Mert ugy látszik, hogy kettő sem elég némelykor. A cipésziparosok gyári cipőkészitmények elárusitásával külön iparigazolvány nélkül foglalkozhatnak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1902. évi 81,318. sz. határozata. Szatócsok és vegyeskereskedők kész cipők és csizmák elárusitására nincsenek feljogosítva A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1903. évi 1,868. sz. határozata. A tözsdebiróság ügyforgalmi kimutatása az 1892.. 1893., 1894., i895., 1896., 1897., 1898., I899., 1900., 1901., és 1902. évekről. 189 1893 1894 le95 1896 189 JS'.N 189 1900 1901 1902 K e r érkezett az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-a a) b) pontjának megfelelő elintézést nyert 14-5 1,638 24 120 6 2,233 641 103 3i >6 1,872 9 135 6 2,328 937 318 367 2,029 5 280 1 2,682 i 1,257 257 139 2,157 8 232 1 2,53711,032 220 L02 1,655 9 254 1 2,021 726 87 99 1,362 9 244 2 l,716j 68P 86 74 1,439 8 185 2 1,708; 664 65 94 1,653 9 226 1 1,983 864 75 90 1,714 15 202 2 2,023! 787 96 7b 1.377 14 246 3 1,718 701 88 81 1,411 21 154 2] 1,669 j 672 59 m -o 114262 87 51 72601 87 292 1- ex 758 165 537 2ó2 203 265 517 381 675 581 826 112 645 466 806 • 789 Í03 662 340 591j| 383, elintéztetett ló F e 1 f olyamodás teUtt PMiM AÍÍZVÍNY TÁflftUSÍa NYOMCJLM IUCAPMTBN. a kir. tábla a I határozatot a kir. Kúria I. I II. •o JJ; 3,942 3.640 4,703 3,688 3,841 2,713 1,459 990 738 405 470