A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 19. szám - A Budapesten székelő e. f. polgári és büntető biróságok működése 1902-ben. Vége

74 A JOG sértette vagy fenyegette, s a kés is azért volt a kezében, mert a hatósági közegek jöttekor éppen enni akart azzal; minthogy azonban ezzel szemben V. S. és N. J sértettek mint tanuk, valamint F. Adolf végrehajtatói képviselő, mint tanú egymás előadását megerősítve, illetve kiegészítve vallottak és esküvel erősítették, hogy a szóban forgó alkalommal T. Józsetné a végrehajtást rendelő végzés kézbesítése után nyomban, «rablók»-, «zsiványok»-nak nevezte őket — majd kijelentve, hogy foglalni nem enged, egy hosszú kést kapott fel s azzal dühösen íeléjök menve, leszurással fenyegette őket, ha nem takarodnak, a kir. tszék megállapította, hogy vádlott egész fellépése és a késsel kezében használt fenyegetős szavai olyanok voltak, melyek a fenyegetett hatósági közegekben a btk. 167. §-ában érintett, további veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet keltettek, s őket az eljárásnak egyelőre való abbanhagyására és csendőri segédlet szerzésére bírták. Mindehhez képest vádlott a hatóság elleni erőszak bűncselekményekben bűnösnek volt kimondandó. A cselekmény a btk. 168. §-a szerint nem minősíttetett, mert az eset körülményeire való tekintettel a késnek használata íölfegyverkezésnek nem volt tekinthető, a büntetés kiszabásánál enyhítőként véletett az a nyomasztó anyagi helyzet, melyben vádlott a cselekmény elkövetése idején volt, valamint vádlottnak a fölött támadt fölindulasa, hogy meg nem cáfolt vallomása szerint a kérdéses tartozás másról maradt reá, súlyosító körülményül tekintetett viszont hogy vádlott, — felolvasott törzskönyvi kivonatai szerint 1895-ben és 1897-ben könnyű testi sértés vétségei miatt, bár csekélyebb büntetésekre már 2 izben büntetve volt; az enyhítő körülmények igen nyomatékosoknak találtatván, a btk. 92. §. alkalmazásával vádlott büntetése fogházban szabatott ki s ehhez képest cselekménye is vétséggé minősittetett, stb. A szegedi kir. Ítélőtábla. (1902 július 2 án 1,901 B. sz. a.) A kir. tszék ítéletének a bűncselekmény minősítésére es a büntetés kiszabására vonatkozó része megsemmisíttetik s vádlott a Btk. 165. §-ába ütköző, a 168. § 2. bek. szerint a btk. 92. §. alkalmazása mellett a 20. §. felhívásával minősített hatóság elleni erőszak vétségében mondatik ki bűnösnek, s e miatt a btk. 168. §. 2. bek. alapján s a 92. §• alkalmazásával 1 hónapi fogházra Ítéltetik. A kir. tszék Ítélete egyébként helybenhagyatik. Megokolás: A kir. tszék helyesen állapította meg tényként azt, hogy vádlott a hivatalos eljárásban levő hatósági közegeket egy hosszú késsel kezében életveszélyesen fenyegette s ez által hivatalos teendőik végrehajtásában gátolta. Tekintve, hogy vádlott a hosszú kést, mint fenyegetésre alkalmas eszközt éppen a bűntett végrehajtása céljából vette kezébe, s ekként a terhére rótt cselekményt felfegyverkezve követte el: cselekménye a btk. 165. §-ába ütköző s a 168. §. 2. pontja szerint minősülő és büntetendő hatóság elleni erőszak bűntettét képezi. Minthogy e szerint az első bíróság a vádbeli bűncselekményt helytelenül minősítette: ennélfogva ítéletének a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó részét a bp. 385. § 1. b) pontjában meghatározott anyagi semmisségi ok miatt a bp. 423. §. 2. bek.-hez képest megsemmisíteni s vádlottat tekintettel az elsőbiróság által felhozott és e helyütt is elfogadott nyomatékos enyhítő körülményekre, a btk. 92. §. alkalmazásával, a btk. 165. §-ba ütköző, a 168. §. 2.[bek. szerint és a 20. §. felhívásával minősített hatóság elleni erőszak vétségében bűnösnek kellett kimondani, vádlott büntetését pedig a fenforgó enyhitő körülmények mellett, figyelemmel a btk. 168. §. 2. p.-ban foglalt súlyosabb büntetési tételre, a rendelkezésben kitett megfelelő mértékben kellett kiszabni, stb. A m. kir. Kúria (1903 február 12-én 1,274 B. sz. a.) A bp. 385. §. 1. b) p. alapján a bp. 437. §. 3. bek. érteim, a kir. it.-tábla ítélete, a vádlott terhére megállapított cselekménynek a btk. 168. §, 2. bek. szerint való minősítésére s ennek folytán a bp. 385. §. 2. p. alapján a büntetés mértékére nézve is megsemmisíttetik, a vádlott csak a btk. 165. §. szerint minősülő s büntetendő s a btk. 92. §. alkalmazásával a btk. 20. §-hoz képest vétséget képező cselekményben mondatik ki bűnösnek s ezért 14 napi fogházra Ítéltetik. Megokolás: A védő s ehhez csatlakozottnak véve a vádlottat is, a vádlott a bp. 385. §.1. b) p. alapján azért éltek semmisségi panaszszal, mert a kir. ítélőtábla a vádlott terhére megállapított hatóság elleni erőszakot a btk. 158. §. 2. bek. szerint is minősítette, azért azt súlyosabb büntetési tétel alá esőnek tekintette s a vádlott büntetését e miatt fel is emelte. Minthogy azonban a vádlott az által, hogy mint háztartással foglalkozó nő, egy közönséges használatban levő konyhakést felkapva fenyegette veszélyesen a hatósági közegeket, felfegyverkezettnek nem tekinthető, mert egy közhasználatra szolgáló házi eszköz fegyvert rendszerint nem képez: a kir. Ítélőtábla tévesen állapította meg, hogy a vád alapjául szolgáló tett a btk. 168. §.szerint minősül büntetendő cselekménynyé. Eme részében tehát s ennek folytán a büntetésre nézve is a kir. Ítélőtábla ítéletét megsemmisíteni s a vádlottat a súlyosabb büntetési tétel alkalmaztatásának elestével a javára megállapított enyhitő körülmények nyomatékosságára s a súlyosítókra is tekintettel, a rendelkező rész szerint kellett elitélni. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az 1874: XXXIV. t.-c. 52. §-ban biztosított teljes szólásszabadságjoga az ügyvédre nézve kötelességgel van összekötve. Nevezetesen az 1887: XXVIII. t.-c. 3. §. szerint az illető fegy. bíróság által fegyelmi vétség miatt fenyítendő az az ugy ved, aki merhatahuazottiminöségében a bírósághoz intézett beadványában a bíróságot sértő kifejezésekkel illeti MQn9i,,ii„. A nváradi ügyvédi kamara fegy. választmánya (1902jul.u, 5-én 136/fegy. sz. a.) az élesdi kir. jbiróság megkeresésere Sz. Tamás nváradi ügyv. ellen folyamatba tett fegy. ügyben következőleg itélt: t .1 Panasziott ügyvéd Sz. Tamás a vád alól felmentetik. Megokolás: A nváradi kir. ügyészség a Sz. Tamás ugyv. által az élesdi kir. jbirósághoz 1898. V. 146/3. sz. a. beadott felfolyamodásban használt következő kitételeket: «a neheztelt vegzesban foalalt könnyelmű, indokolatlan, és tulszigoru szűkmarkúsággal mérlegelt költségmegállap.tás, mint a törvénnyel az igazság és a méltányossággal össze nem egyeztethető'*, továbbá ^kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy a t. bíróság, ha nemis általánosságban, de némely ügyekben ügyvédi iszonyban szenved, eléggé sajnáljuk, hogy igazságos ügyünknek is azok keretebe kellett esnie, habár ugy tudjuk, hogy az igazságot egyenlő mértekkel kell mérnie*, az eljárt bíróságra nézve sértőknek találván, ezért az 1887: XXVIII. t.-c. 3. §-ába és az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt emelt vádat panasziott ügyvéd ellen. Miután azonban a tárgyalás során is kitűnt és beigazolást nyert az, hogy a kérdéses kifejezések egyike sem tartalmaz sértést az eljárt bíróságra nézve: az elsőben ugyanis tényt állit panasziott ügyvéd, melynek valósága kifogásolva nem lett; felállítja azt a tényt, hogy a bíróság 18 frt 42kr. költséget állapított meg ugyanazon ügyben a kiküldött bírósági végrehajtónak, melyben a 70 kilóméternél nagyobb utat tevő végrehajtó ügyv. részére az igazolt 10 frt 80 kr. tényleges kiadással együtt 9 frt 50 krt. állapított meg, ezen ténynek a tárgyilagos kritikáját foglalja magában az inkriminált első kifejezés, de nem sértő a bíróra nézve, épp oly kevéssé, mint a másik, hogy a bíróság némely ügyekben ügyvédi iszonyban szenved. Inkább Ízléstelen bombasztnak tekinthetőké kifejezések, de egyéb nincs azokban, mint jogos felháborodásban kelt szigorú kritika; éppen ezért panasziott ügyvéd a kir. ügyészség részéről ellene emelt vád alól a kamarai ügyész indítványa értelmében fölmentendő volt. A m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa Í19U3 márc. 7-én 540. sz. a.) Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával Sz. Tamás ügyvéd vádlott az 1887- XXVIII. t.-c. 3. §-a és az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. aj pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek mondatik, büntetésül pedig az utóbb felhívott t.-c. 70 §-ánaK 1. pontjában meghatározott «írásbeli feddésre* ítéltetik. Megokolás: Az 1874: XXXIV. t.-c. 52. §-ban biztosított teljes szólásszabadság joga az ügyvédre nézve kötelességgel van összekötve. Nevezetesen az 1887: XXVIII. t.-c. 3. §. szerint az illető fegy, bíróság által fegyelmi vétség miatt fenyítendő az az ügyvéd, aki meghatalmazotti minőségében a bírósághoz intézett beadványában a bíróságot sértő kifejezésekkel illeti. Ezeknek figyelembevételével és a tényállást feltüntető elsőbirósági indokok elfogadásával a jelen itélet szerint kellett határozni, mert a vádlott ügyvéd által használt kifejezések a tárgyilagosságon kívül esnek és jellegüknek személyre irányzott volta miatt a bíróság irányában sértők, azok használata által tehát a vádlott ügyvéd a törvényben meghatározott hivatás szerinti kötelességét vétkesen megszegte. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülmény felvételére ok nem találtatott. Elj. költség nem merült fel. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szegedi tszéknél Rosenfeld Róza csongrádi kereskedő ellen, bej. jun. 6, fsz. jun. 18. csb. Fehér Tamás dr., tg. Moletz Lajos dr. — A zilahi tszéknél Katz Mór szilágycsehi kereskedő ellen, bej. jun. 2, fsz. jun 27, csb. Baróthy Zoltán, tg. Szász Ö. Antal dr. — A belovári tszéknél Eisenstádter Johanna topolováci lakos ellen, bej. máj. 22, fsz. jun. 12, csb. Mátics András, tg. Winter dr. — A máramarosszigeti tszéknél Fuchs Mózes helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 2, fsz. jun 8, csb. Benkö Lajos, tg. Várady Gábor. — A besztercebányai tszéknél Feuereisen József .izucsányi kereskedő ellen, bej. máj. 31, fsz. jun. 5, csb. Bedö Béla, tg. Schindler'Arthur dr. — A nagykikindai tszéknél Stumpf Károly törökkanizsai szabó ellen, bej. jun. 15 fsz. jun. 27, csb. Kovách Gusztáv, tg. Schwarz Jenő dr. Pályázatok: A székesfehérvári tszéknél aljegyzői áll. máj. 16. (98J — A nagyszentmiklósi jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 20. (101) Kúriai és táblai értesítések. Dárda N. K. dr. Bősz-Lang (2491/902, p.) máj. 5. hh. — Izsák —Bognár érk 327/903. v. sz. a. elöa. Grecsák, n. e. — Kolozsvár M S. Pesti m. keresk. bank-Lévay érk. 514/D03. v. sz. a. előa Nagy János, n. e. - Meggyes Sch. J. dr. Burz-Burz (válóper) nem érk — Pécska F. M. dr. 4,333 és 4,334/902. n. e. - Molnár—Molnár érk' 3224/903. p. sz a^ előa Stand, n. e. - P. Nagyvárad. Nemess Kallay érk. 228-229/903. v. sz. a. előa. Wettstein, ápr 23 hh — Menyhért—Szunyoghy érk. 270/903 v. sz. a. előa. Nagy János, n. e.' Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁM BUDAPESTEN A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. stiller Mór dr V- Kálmán-utca 16. J^_Rudolf-rakpart 3.