A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 19. szám - A Budapesten székelő e. f. polgári és büntető biróságok működése 1902-ben. Vége

154 A JOG 2 (1); jbrságnál ümb. helyett 1 (2) egyéb alk. 27 (37) = 1,664 (1,238); indokolt perorvoslat 8 (4). A felsőbb hatóságokhoz tétetett jelentés 371 (361); szóbeli feljelentés jkvbe vétetett 12 (10); jbiróságoknál tartatott ellenőrző vizsgálat 9 (9); büntetés végreh. elhalasztása ir. határozat 118 (134). Kiadatási ügyben kiadatott magyar biróság részéről 2(2) férfi Ausztrtia részére. A fogházakban letartóztatva volt: tszéki 154, jbsági 29 = 183 (205). A lefolyt évben szaporodott: tszéki 805, jbsági 1,839 2,644 (2,554); fogyott tszéki 820, jbsági 1,812 = 2,632 (2,575). Létszám az év végén 195 (184). Ezek közt jogerősen elitélt 150 (140), még el nem itélt 45 (44); 1 évnél hosszabb időre 1 (2); 2 évnél hosszabb időre 4 (4). Az év folyamán letartózt. vizsg. foglyok száma 585 (468). Bűnjel volt 350, elkoboztatott 78 tárgy; pénzbüntetés nyilvántartatott 256. Révai Lajos dr. Külföld. Nemzetközi ügyvédegyesület (Internationaler Anwaltsverband) a cime egy uj szövetségnek, mely m. hó végén Bécsben tartotta alakuló közgyűlését. Az egyesület feladata a különféle országok ügyvédeinek egyesülése a nemzetközi jogvédelem céljából, az egyes országokban divó jog felőli felvilágosítások megadása, a helyettesítés biztosítása, valamint a bel- és külföldi kartársak közti kollegiális érintkezés ápolása. Az egylet eddigelé közel 300 osztrák és 100 külföldi ügyvédet számit tagjai sorában. Elnöke a magyar származású és lapunk olvasói előtt is ismert W i n t e r Géza dr. bécsi ügyvéd, alelnöke K 1 o b Frigyes dr., a brünni ügyvédikamara elnöke, jegyzői M i k o c k i Félix dr. bécsi ügyvéd és Wenier János dr. az innsbrucki ügyvédi kamara alelnöke. Az építési követelések biztosítása Ausztriában. Az osztrák képviselőház iparügyi bizottságának legutóbb az építési követelések biztosításáról szóló törvény előadói tervezete nyújtatott be, melynek fontosabb rendelkezései a következők : Lakóházul vagy ipari célokra szolgáló épület részére az építési engedély csak azon feltétel mellett adható meg, ha az építésre szolgáló telek telekkönyvi lapján építési előjegyzés van bevezetve. A lakhatási (használhatósági) engedély elnyerése utáni hat hónap alatt, mely engedélyről a telekkönyvi hatóság értesítendő, az építési hitelezők épitési követeléseiket bejelenthetik. Építési hitelező ;nek tekintetnek: 1. Az épület, vagy egyes részének vállalkozója. 2. Az épület elkészítésében munka- vagy szolgálati szerződés alapján résztvett egyének pénzbeli javadalmazásra való igényük tekintetében, amennyiben munka- vagy szolgálati szerződése., et az építésre szolgáló telektulajdonossal, vagy ennek számlájára kötöttek. Ha az épület elkészítésére, vagy az épület javára szolgéló olyan munkákról van szó, melyek nem a telektulajdonossal, vagy annak számlájára kötött szerződéseken alapulnak, ezek is épitési követeléseknek tekintendők, pl. az építkezési előmunkálatokból (termek elkészítése, az építés vezetése stb.) támasztott igények. 3. A bejelentési idő kezdetétől fogva bevezetett épitési hitelkövetelések birtokosai, amennyiben az épitési hitel az épitési követelések törlesztésére fordíttatott. Az építésre szánt telek utólagos elidegenítése az épitési hitelezők jogait nem érinti. A telekkönyvi biróság az épitési követelések bejelentőit, valamintatelekkönyvbe bevezetett igényjogosultakat tárgyalásra hívja be. Ha az épitési hitelező a munka- és szolgálati szerződéseket nem töltötte ki teljesen, épitési követelését csak annyiban érvényesítheti, amennyi munkát az épületen ő maga végzett. Az egyességileg megállapítandó kiegyenlítés olyan aránkban leszál itandó, amilyen arányb.in a szerződés megkötése alkalmával a szerződésileg megállapított szolgáltatás értéke a valósággal teljesített szolgáltatás értékéhez állt volna. Ha az egyességileg megállapított kiegyenlítés összege a szokásos javadalmazást több mint egy ötödrészszel felülmúlja, mindegyik érdekelt követelheti, hogy az épitési jelzálogkövetelésre való igények megállapításánál a szokásos javadalmazás vétessék az egyességileg megállapított összeg helyett irányadónak. Ha a bejelentett épitési követelések helyessége egészben vagy részben megtámadtatik, a telekkönyvi biróság a tárgyalás eredményéhez képest a követelés valódisága felett határozatot hoz. A megállapított épitési követelések a követelések összegéhez képest, mint épitési jelzálog hivatalból bevezettetnek a telekkönyvbe. A telekkönyvbe való bevezetés által jelzálogkövetelés származik. Minden hitelezőnek, akinek épitési követelése az épitési jelzálog bevezetése alkalmával figyelembe vétetett, az elismert követelés összege arányában az biztosítékul szolgál. Egyes épitési hitelezőknek telekkönyvbe való bejegyzése a jelzálog keletkezéséhez nem szükséges. A bejegyzésnél figyelembevett több épitési követelés egymás közt egyenlő rangú. Az épitési jelzálognak más dologi jogokkal szemben való rangsorozatát az épitési előjegyzés bevezetése határozza meg. Nyilt kérdések és feleletek ítélet vagy végzés? Kérdés. Ha a magánvádló a járásbirósági vádját visszavonja, — tekintettel a B. P jára — ítélet hozandó-e vagy végzés? Kérem a t olvasókat s kartárs urakat feleletükben lehetőleg a saját tövényszékük területén divó gyakorlatra figyelemmel lenni miután kérdésem feltevésére leginkább ennek megtudása ösztönzött s miután erre vonatkozólag semmifele rendelet, sem az ügyviteli szabályok intézkedést nem tartalmaznak noha már Szabó Imre kir. járásbiró ur a Büntetőjog Tára 44-ik kötetének 3 ik számában ennek szükséges voltára reá mutat, s mert iz az ügyforgalmi kimutatásra fontossággal bír. By s Dérczy József, szarvasi kir. járásbirósági joggyakornok. tanulmány. Irta Grill Károly udv. tárgyalás folyama alatt 323 § és 326 § 4. pontIrodalom. A büntettek alapoka. Büntetőbölcseleti Werthei mer Manó dr., Budapest 1903. könyvkereskedése. , Szerző feladatául tűzi a különböző bűncselekménynek egyetlen okra való visszavezetését. Teszi ezt pedig a kővetkező vezérelvek alapján: 1. Minden, ami létezik, egy és ugyanaz. A létező dolgokban végeredménybe semmi különbség sincs. Minden különbség, mely láthatólag a dolgok közt van, csak mennyiségi. A minőség csak egy ismeretlen mennyiség. Tehát fény és gondolat, villám és harag csak ismeretlen, meg nem mért nagyságkülönbségü egy és ugyanazon ismeretüek. 2. Mindaz, ami a világegyetemen végbe megy, puszta természetfolyamat. 3. Minden természetfolyamat mechanizmus. 4. E szerint a szellemi és lelki élet is természetfolyamat és nyilvánulásai a természet megnyilatkozása. Érzés és gondolat csak természeti erők, mint a fény, meleg vagy a villamosság. 5. A bűntett lelki nyilvánulás és igy természeti folyamat. 6. E szerint a bűn és bűnös ember természetes és a bűntelen embertől semmi lényegbeli különbség nem választja el. Ezen tételeket szerző 5 fejezeten át tárgyalja. Az elsőben a büntető bö'cselet feladatát, a 2—4 ikben az ember értelmi, érzelmi és erkölcsi világát, végül az ötödikben a büntettek alapokát fejtegeti. A tényleges birtoklás egyes eseteiről Fényes Vince zilahi kir. tszéki biró, lapunk jeles munkatársa egy épp uly szükséges mint hasznos táblázatot állított össze. Indokolja ezen összeállítását azon körülmény, hogy az 1886:29. és 1889:38. tcikkekben a tényleges birtoklás egyes esetei oly tömören vannak kodifikálva, hogy azoknak az egyes esetekre vonatkozó kifejtése hoszszabb tanulmányt igényel. A táblázat ára 60 fillér. Megjelent a Réthy Lipót és fia aradi kiadó cég kiadásában. Megjelent: Rózsa Ferenc dr: A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének közgazdasági jelentősége. Külön lenyomat a Közgazdasági Szemléből. Budapest 1903. Vegyesek. Ünnepelt ítélőtáblai biró. Bellusi Baross Gyula, az igazságügyminisztériumban a telekkönyvi betétszerkesztési ügyekkel foglalkozó Ítélőtáblai biró most töltötte be hivatalos működésének 25-ik évét. Ez alkalomból a vidéki betétszerkesztő személyzet tagjai f. hó 2-án meleg ünneplést rendeztek tiszteletére, amelyen Török István dr. mondta el az ünnepi beszédet. A cégutódlásra mutató toldás csak akkor használható, ha a cég átruházásával együtt az üzlet is átruháztatott. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1902. évi 37,872. sz. határozata. A másodfokú Ítéletet, melyben B. M. szíjgyártót cégtábláján «Ny. utóda> a valóságnak meg nem felelő felírás használata miatt az 1884. évi XVII. t.-c. 58., illetve 157. §. d) pontja alapján és az 1878. évi V. t.-c. 92. §-ának alkalmazása mellett az elsőfokú ítélettel egybehangzólag 10 korona pénzbüntetésre, behajthatatlanság eseté 11 napi elzárásra ítélte, továbbá kötelezte arra, hogy cégtáblájáról, illetve cégéből a «Ny. utóda» felírást törölje, panaszlott részéről a törvényes határidőben beadott folfolyamodás következtében felülvizsgálat alávettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú ítéletet azzal a változtatással hagyom helyben, hogy a kiszabott pénzbüntetést panaszlott teljes jóhiszeműségére való tekintettel két koronára s a behajthatatlanság esetén alkalmazandó elzárást hat órára szállítom !e. Helybenhagyandó volt az emiitett változtatással a másodfokú Ítélet, mert az 1875. évi XXXVII. t.-c.-be foglalt kereskedelmi törvény 12. §-a megengedi ugyan, hogy az, aki valamely létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy örökösödés utján szerez meg, azt a volt tulajdonos vagy jogutódjainak beleegyezésével az eddigi cég alatt az utódlást kifejező toldással vagy a nélkül folytathassa; de a törvény megkívánja a cég átruházásával az üzlet átruházását is, vagyis a törvény értelmében az üzletátruházás nélkül a céget sem lehet átruházni. Minthogy pedig a kihágási eljáiás során beigazoltatott, hogy panaszlott a fennállott Ny.-féle üzletet nem vette át, amenynyiben az üzlet a tulajdonos elhalálozásával árverés utján eladatott, s hogy panaszlott, ki Ny. halála után körülbelül csak egy év múlva telepedett le B.-ban, az üzlet nélkül az örökösöktől csupán a céget szerezte meg, őt a Ny. cég és a cégutódlást jelző toldás jogosulatlan s a valóságnak meg nem felelő használata miatt büntetni s a cegutodlásra mutató említett felírás használatától eltiltani kellett. PAtlAe RÉSZVÉNY TÁA8A&Á0 NYOMORA iUOAPttTBN.