A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 17. szám - A Budapesten székelő e. f. polgári és büntető biróságok működése 1902-ben. Folytatás

A JOG 135 jogilag szabad területre esik-e az, vagy sem. Ha a bányahatóság azt találja, hogy a bejelentett kizárólagos kutatás egész terjedelmében már bányajogilag (akár más korábbi kizárólagos kutató, akár bányaadomány alapján) lefoglalva levő területre esik, akkor a bejelentést vissza kell utasítani. 8. A kizárólagos kutatás mai köralakjával a zártkutatmányi rendszer hátrányainak fejtegetésénél b) pontban érintett okoknál fogva végképpen szakitant kell. A jövő kizárólagos kutatási rendszer felépítését a modern bányászat viszonyaiból folyó gyakorlati célszerűségi tekinteteknél fogva a vájásvédelmi elv elejtésével a területvédelmi elv alapján kell eszközölni; ezzel megszűnik azon elvi (elméleti) követelmény, hogy a kizárólagos kutatás köralak u legyen. A terület-védelmi elv érvényesülésénél a kutatási tér alakja elméletileg akármilyen lehet ; gyakorlati szempontból p;dig csak az oly alak tekinthető megfelelőnek, mely mellett az egyes kizárólagos kutatások szorosan egymás mellé csatlakozhatnak. E követelménynek a következő tér-idomok felelnek meg: a) tetszés szerinti, szabadon választuató, b) az egyenes vonalakkal határolt tetszés szerinti szabálytalan alak és c) az egyenes vonalakkal határolt szabályos mértani idom. A tételes bányajogokban mindhárom rendszer képviselve van, de leggyakoribb a szabályos négyszög és a kör-idom. A megalkotandó banyatorvényben a kizárólagos kutatási tér alakjául választassék a szabályos négyzet-idom, mégpedig olyatén határozott fektetéssel, hogy a négyzet kétpárhuzamos oldala mindenkor észak-délnek, a másik kettő pedig keletnyugotnak terjedjen. Ily négyszögű téralak választása mellett azt is elérjük, hogy a kizárólagos kutatás bejelentése - és rögzítése épp oly egyszerű módon lesz eszközölhető, mint a mai köralak mellett, amennyiben itt is csak a négyzet középpontjának helyi fekvését és a fél-oldalhosszt kell majd bejelenteni. 9) Kizárólagos kutatási jogintézményünk reformjánál egyik legfőbb gyakorlati követelménynek tekintendő, hogy a jogosultság az egész kutatási térben kizárólagos legyen, nem csupán a kutatást munkálatok eszközlése tekintetében, hanem a bányaművelési jog szerzése szempontjából is. Vagyis a reformnál a vájás-védelmi elv teljes elejtésével mindenben a területvédelmi elv álláspontjára kell áttérni. Ennek természetszerű következménye : az ausztr. ált. bányatörvényben (34—37. §§) kontemplált «fentartott bányamező» intézményével való teljes szakitás; ezzel pedig megszüntetjük a fentebb e) pontban kiemelt azon hátrányt is, mely a mai kizárólagos kutatási rendszer szerkezetének igen bonyolult voltára vonatkozik. 10. A kizárólagos kutatási tér nagyságának meghatározásánál a nagyipari jellegű bányászat követelményére kell figyelemmel lentiünk, vagyis meg kell szüntetnünk a mai rendszernek fentebb a d) pontDan megjelölt fogyatkozását is. A szükséges jogreform idevonatkozó részével előzőleg a kizárólagos kutatási jog térbeli korlátozását tárgya.ó fejtegetések során már toglalkozíunk. 11. A mai zártkutatmányi rendszer hátrányainak ismertetésénél f) pontban hivatkoztam végül arra a sok méltánytalanságra, mely a felügyeleti illeték ez időszerinti fizetés módozataiból származik, s m;nek megszüntetése végett s egyúttal a meddő térfoglalások korlátozásánál is szabályként állítandó fel, hogy az illeték egy évre mindenkor a bejelentéshez csatolandó s azután is évről-évre a bányahatóságnál előre lefizetendő. S ezzel ki is merítettem a maizártkutatmányi jogrendszer körében szükségesnek és célirányosnak vélt reformintézkedések sorozatát. Befejezésül ismétlem, hogy a záitkutatmány reformjánál legnehezebb feladat: a manapság óriási arányokat öltő kutatási hegyzárlatok megszüntetése, illetve lényeges korlátozása, s hogy erre nézve a legfőbb követelménynek tartom : a kizárólagos kutatási jog fennállásának záros., közjogi határidőhöz való kötését. A másik feladat t. i. a komoly kutató érdekeinek a mainál hathatósabb védelme és a zárt tanulmánynak ez irányú reformja nem fog nagy nehézségekbe ütközni, mert a mai rendszernek e részbeli árnyoldalai és fogyatkozásai önmaguktól elenyésznek, mihelyt a kizárólagos kutatás köralakját s a «fentartott bányamező)) intézményét elejtjük s kellő nagyságú és egyenes vonalak által határolt szabályos kutatási téralak mellett a kutatásnak a bányatulajdon szerzése tekintetéből is teljes kizárólagosságát, vagyis a vá]ásvédelmi elv helyett a terület-védelmi elvet emeljük érvényre és az illetékügy megfelelő rendezéséről is gondoskodunk. (Folytatása következik.) Belföld. A Budapesten székelő e. f. polgári és büntető bíróságok működése 1902-ben. (Folytatás.) IV. A budapesti büntető járásbíróság. Itt mossák Budapest fó'város legtöbb szennyesét; a számtalan becsületsértési és rágalmazási per, apró csirkelopás pátriája és egy nagyonis kétes értékű, ugy férfi- mint nó'i klientelának állandó tanyája. Itt fogdossák az élelmes tyukprókátorok folyosókon és előszobákban a klientelájukat. Ugy a járásbíróság volt vezetője H a u p t Albin, mint a jelenlegi vezető Drill Béla teljesen elismerésre méltó módon működtek közre, hogy e biróság nivója is emelkedjék és hogy az ide való kinevezés az illető biró részéről ne tekintessék többé holmi «Strafkompagnieba» való áthelyezésnek. A biróság hírneve néhány év óta tényleg javult és a régi patriarkális rendszertelenség itt többé nem található. Ha vannak is még egyes gyengébb birák,— ugy az átlag mégis teljesen kielégítő. Rendszeresített személyzet: 4 (4) járásbiró; (1 táblai birói cimmel); 11 (11) albiró; 1 (1) jegyző, 1 (1) aljegyző; 13 (13) joggyakornok; 2 irodatiszt;8 (10) irnok; 11 (11) díjnok; 6 (6) kisegiiő és 3 (3) hivatalszolga, = 60 (60). Ügyészségi megbízottak száma 23 (23). 1902-ben érkezett 25,550 ügy, folyamatban maradt az év végén 2,007. Vétség és kihágási ügy. M. évről folyamatban maradt összesen 2,304; érkezett vétségi ügy összesen 22,150, kihágási ügy 1,335 = 23,485. Befejeztetett összesen 23,906 és folyamatban maradt 1,883. Tárgyalás megtartatott 21,424; Ítélet hozatott 4,768. Büntetőügyi megkeresés m. évről folyam, maradt 47; érkezett 1,022; elintéztetett 947, folyam, maradt 120. Büntető vegyes ügy érkezett 1,043, elintéztetett 1,039, folyamatban maradt 4. Elnöki elintézett ügyek >záma 300. A járásbíróságnak birói kara áll a következő birákból: Haupt Albin táblai biró, a biróság volt vezetője (1/1.—111/30); Drill Béla táblabíró, a biróság jelenlegi vezetője; Ben ke Ferenc jbiró, F a r k a s s Gyula jbiró (VI/1 tol), Szilva Géza jbiró és Wiener Sándor jbiró; továbbá a következő albirákból: Baló Lajos, B a u m a n n Mór, Bezerédy Bertalan, C s á d e r Gusztáv, Császár Ervin, Jandl, Kabdebo Gyula, Kürti József, N a g e 1 János, S c h m i d t Albin dr., S c h y r i I 1 a dr.. Székács Aladár dr. (T/l.—VIII/30). V. A pestvidéki törvényszék. Budapesten nem éppen ritkaságszámba megy, hogy a fényes palota mellett egy düledező, ócska, csárdaszerü viskó áll, mely a kettő közti különbséget annál kirívóbbá teszi. Ilyen ósdi, sötét, szűk és egészségtelen hajléka van a pestvidéki törvényszéknek is. A főváros legelőkelőbb negyedében, illatos konyhák és kevésbbé illatos — általános közlekedési eszközül szolgálófolyosókra nyíló — illemhelyek mellett kell elhaladnunk,hogy valamely biró szobájába, vagy a telekkönyvi és a segédhivatalokba vagya kir. ügyészséghez benyissunk. És milyen szobák! Nagyobbára a szük vármegyeház-utcára nyilók, tehát sötétek és oly szűkek, hogy rabzárkáknak inkább mint bírósági helyiségeknek beillenének. Es az ily szobában kénytelen 4—5 bírósági tisztviselő állandóan tartózkodni. Az ügyészség vezetője kénytelen, — hogy legalább egy kis világosságra, tegyen szert, — egy szük,—a vármegyeház udvarára néző udvari szobában meghúzódni! Vájjon milyen képet alkothat magának egy külföldi ember igazságszolgáltatásunkról, ha itt megfordul és ezen ázsiai berendezkedést látja? Történtek ugyan már lépések mindenfelől; mi is ismételten követeltük e szégyenletes állapotok megszüntetését, sőt a vármegye már erélyesen vissza is követelte a biróság által elfoglalt helyiségeket, melyekre neki magának égető szüksége van, — de mindhiába, az igazságügyi kormányzat a potya helyiségektől le nem mond; arra pedig, hogy mit mond és mit gondol a világ, vajmi kevés súlyt fektet. És marad minden a régiben! Nem volna csoda, ha ezen ósdiság, dirabosság és szögletesség még az ide kinevezett birói karra is ráragadna. B o g i s i c h és Majovszky volt, Szeyfried jelenlegi elnök minden fáradozásuk mellett nem voltak képesek a törvényszéket teljesen modern nívóra emelni. Ráragad még mindég a vidékiesség ize; az ember szinte ugy érzi, hogy Budapestet elhagyta, ha a megyeháza kapuján belépve, az őrtálló börtönőr háta mögött a komor börtön falait maga előtt látja. Aki egyszer itt egy főtárgyaláson megjelent, az nyomban észreveszi a nagy külömbséget az itteni és a budapesti tszék klientelája közt. Nem éppen parfümöt lehellő paraszt vádlottak és tanuk elállják a folyosót. Az itt megtorlásra váró bűnesetek legnagyobb része nem annyira a vagyon, mint az élet biztonsága elleni merényletek, súlyos és kevésbé súlyos testi sértések, duhajkodás közben elkövetett emberölés stb. ellen irányul. A tárgyalást vezető birák némelyike — az uj Bp. szabályait semmibe sem véve — rendszerint régi módon a vizsgálati jkv. alaDján intézi a kérdéseket és jaj annak a félnek, vagy tanúnak, aki ettől eltérő vallomást tesz. Igaz, hogy ezen anyaggal az erélyes elnök azt