A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 17. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Folytatás

134 A JOG A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Irta WAHLNER ALADÁR, m. kir. bányakapitány Budapesten. (Folytatás.)* Az ilyféle térbeli korlátozás nézetem szerint mellőzendő, mégpedig a következő okoknál fogva: a) mert elvi szempontból teljesm közömbös, hogy ki eszközli az ásványok felkeresését; lehet egy vállalkozónak több kutatása is, csak mindenütt feleljen meg a törvényes kötelezettségeknek; b) mert az ily korlátozó intézkedés könnyen kijátszható volna idegen név alatt eszközölt bejelentések utján ; c) mert ellenkezik a manapság túlsúlyban levő nagyiparjellegü bányászat követelményeivel is ; d) mert sértené az eddigi bányarend ura'ma alatt szerzett jogokat, hacsak azok konszumálására igen hosszú időt nem biztosítanánk, amiből jogbizonytalanság és többféle bonyodalom származhatnék. 4. Kutatási munkaterv ; a teljesítendő munkaminimum katósági megállapítása. E két követelmény szoros összefüggésben áll egymással. A kutatási munkaterv azért követeltessék, hogy a hatóság a teljesítendő kutatási munkát ezen terv tekintetbevételével állapítsa meg. Ez eljárás a natóság és az érdekelt fél között kompromisszum jellegével bírván, leginkább alkalmas a különböző érdekellentétek kiegyenlítésére.12) A mai bányatörvény a zártkutatmányokra nézve csak általánosságban határozza meg a folytonos üzembentartás kötelezettségét. De a munkaminimum hatósági megállapítása, a dolog természetéből folyólag, minden esetre sokkal jobban képes ébren tartani a munkateljesítésre vonatkozó törvényes kötelezettség érzetét, mint a munkateljesítés kötelezettségének általános elvi meghatározása; továbbá a munkaminimum hatósági megállapítása mellett a mulasztások jogkövetkezményei s ezzel a kizárólagos kutatások jogérvényes fennállásának feltételei is határozottabban és közelebbről megjelölhetők. A munkaminimum hatósági megállapítását tehát felveendőnek tartom a kutatás rendjébe, habár teljes tudatában vagyok is annak, hogy ez az eszköz a hegyelzárások korlátozásának nem elsőrendű, hanem csak alárendelt jelentőségű eszköze. A munkaminimum meghatározásánál a kutató által készített munkaterv vétessék alapul. A kutatási munkaterv mint jogszerzési kellék minden aggály nélkül, bátran előírható ; korántsem észszerűden, vagy okszerűtlen követelmény ez s nem terheli olyasmivel a komoly vállalkozót, amit magától is meg nem tenne, mert hiszen minden komoly kutató máskülönben is előre megállapított terv szerint fog dolgozni ; s emellett a munkaterv, mint jogszerzési kellék, arra is alkalmas eszköz, hogy megnehezíti s ezzel némileg távol tartja a kutatási vállalkozás körétől a szédelgő spekulációt. 5. Munkateljesítés, folytonos kutatási üzem, időszaki üzemi jelentés. Az osztrák kutatási rendszer a folytonos munl* ateljesités kötelezettbégét állította fel a meddő térfoglalásoknak úgyszólván egyetlen ellenszeréül; de az 1864-diki ált. bányatörvény erre nézve nem tartalmaz kielégítő rendelkezéseket, különösen pedig nincs meg a törvény kötelező rendelkezéseinek is megfelelő szankciója. A munkateljesítés hatósági ellenőrzése kivihetetlen : s ha egyes konkrét esetekben a tapasztalt, vagy egyébként tudomásra jött mulasztások alapján az illető zártkutatmányos ellen fellép is a hatóság, — oly hosszú, oly nehézkes és annyi fázisú eljárás vezet csak a jogosítvány elvonásához, hogy az ily elvonás alig következhetik be, mert ezt a fél a legnagyobb fokú kötelességszegés esetében is a végső órában megakadályozhatja. A munkateljesítés hatósági ellenőrzésére a megalkotandó bányatörvényben sem lehet valami nagy súlyt fektetni, mert ha decentralizáljuk is, — mivel mulhatlanul decentralizálnunk kell, — a mai elsőfokú bányahatóságokat s ha szaporitjuk így a szaktisztviselőket a bányahatóságoknál : oly kiterjedt hatósági szervezetet nem csinálhatunk, aminő az összes kizárólagos kutatások ellenőrzéséhez megkívántatnék. Egyébként a mai zártkutatmány javaslatba hozott reformja mellett, nevezetesen azon esetben, ha a kizárólagos kutatás fennállása prekluziv, közjogi határidőhöz lesz kötve : a munkateljesítés hatósági ellenőrzésére már nem kell o!y nagy súlyt fektetni, különösen pedig akkor nem, ha a munkateljesítést a kizárólagos kutatás jogérvényes fennállásának törvényes feltételévé tesszük s ehhez képest határozzuk meg a mulasztás következményeit akként, hogy bizonycs fokú mulasztás azonnal egyenesen és közvetlenül a kizárólagos kutatási igazolvány érvénytelenítésére vezessen. E végből a kizárólagos kutatás *) Előző közlemény a 8. számban. 1S) V. ö.: «A magyar bányatörvényjavaslat tárgyalására összehívott értekezlet jegyzőkönyvei)) Budapest, 1884. (137—138. 1.) • megszűnésének szabályozásánál felveendő a törvénybe, hogy a kizárólagos kutatási jog megszűnése határozatilag föltétlenül | kimondandó: a) ha a kutató a kutatási munkálatokat az ' igazolvány kiállítása után bizonyos idő (pl. 3 hónap) alatt j meg nem kezdi, vagy b) ha a kutatási üzem bizonyos ideig (pl. egy éven át) hatósági engedély nélkül szünetel. Az üzemi jelentés kötelezettségét nem kellene ugy, mint az ausztr. ált. btörv. teszi, parancsolólag bizonyos időszakhoz kötni ; ily alakban ez indokolatlanul terheli ugy a kutatót, mint a nyilvántartásra hivatott bányahatóságot, ez a kötelezettség inkább akként kontemplálandó, hogy a kutató csak a hatóság különszerü felhívására legyen köteles a teljesített munkálatokról s azok eredményéről jelentést tenni. 6. A kutatási felügyeleti illeték. Ez is egyik hatásos eszköze a nem-komoly célzatú, kutatási térfoglalások korlátozásának ; manapság is megvan, — jövőre is fentartandó. Cikksorozatomban a bányailletékek kérdésével alantabb egy külön cikkben részletesen foglalkozom, minélfogva e helyen mellőzöm annak bővebb tárgyalását. A fentebbiekben rámutattam mindazon eszközökre, melyeket a bányászatilag meddő térfoglalások s a zártkutatmányi szédelgő spekuláció korlátozására alkalmasaknak tartok s rámutattam ezen eszközök legcélirányosabbaknak vélt alkalmazási módozatai a is. Teljes tudatában vagyok annak, hogy e nehéz probléma eszményi megoldását, a kitűzött cél teljes elérését, a proponált eszközök alkalmazásától sem várhatjuk, mert e probléma eszményi megoldása a lehetetlenségek sorába tartozik; de bizton hiszem másrészt, hogy a vázolt reform-intézkedések által lényegesen javítani fogunk a mai tarthatatlan helyzeten, i megszüntetjük a legkirívóbb s manapság mindennapos visszaéléseket, s a jog uralmát, amennyire emberileg lehetséges, ezen a téren is megvalósítani fogjuk. Ezek után jelöljük meg végül közelebbről mindazon reformintézkedéseket, melyek a mai zártkutatmányi rendszernek a komoly vállalkozás kóréhen érezhető s fentebb az a), b). c). d) és e) pontban részletezett kátrányai megszüntetésére alkalmasak. 7. A jogbiztonság elengedhetetlen követelménye, hogy a bányahatóság a kizárólagos kutatásokra vonatkozó bejelentéseket nemcsak formailag, hanem tartalmilag is vizsgálja felül s csak abban az esetben állítsa ki a kizárólagos kutatási igazolványt, ha a bejelentés oly terű etre vonatkozik, mely binyajogilag még szabad, vagyis amely sem kizárólagos kutatás, sem pedig bányaművelési jog alapján lefoglalva még nincsen. A kutatási terek át- és átfedésének mai lehetőségét a jogbiztonság érdekében múlhatatlanul eg kell szüntetni. Hogy ezt a követelményt megvalósíthassuk, föltétlenül be kell hoznunk a bányaügyi közigazgatás feladatai körébe a kizárólagos kutatásoknak térképi nyilvántartását. Ezt az osztrák jogalkotás is kívánatosnak találta, mi ellenben föltétlenül szükségesnek tartjuk. A térképi nyilvántartás a kataszteri térképek alapján készítendő átnézeti kerületi térképekben történjék, — ott pedig, ahol kataszteri térkép még nincsen, a kutatási terek helyszíni vázlatrajzainak összegyűjtése utján. Hogy a bányahatóság a térképi nyilvántartást ily értelemben eszközölhesse : a bejelentés alaki kellékei közé fel kell vennünk, hogy a kutatási tér fixirozásának, vagyis a természetbeli helyi fekvés tüzetes megjelölésének a kataszteri térképen is kitüntetve lévő kültárgytól kell történnie ; ott pedig, ahol kataszteri térkép még nincsen, vagy ahol a bejelentő nem-kataszteri pontot választott a kutatási tér fixirozására vezérpont gyanánt, a bejelentés hez a kutatási tér részletes helyszíni vázlatrajza is csatolandó. Ezt a megszorítást a komoly vállalkozó meg nem érzi, mert az ily vállalkozó főleg a nagyipari jellegű bányászat körében amugyis térkép alapján dolgozik ; a kisipari jellegű bányászat körében pedig, mely egyes vidékeken összpontosul, ugy mint eddig történt, jövőre is statutárius jogalkotás utján lehet majd a kutatások bejelentésén a szükséghez és a lehetőséghez mérten könnyíteni. A bányahatóság az átnézeti térkép segélyével minden kutató-bejelentésnél meg fogja állapítani,13) hogy vájjon bánya13) Fentebb már érintve volt, hogy a mai bánvahatósági szervezetet okvetetlenül decentralizálni kell ; ily decentralizált szervezettel könynyebben lesz keresztülvihető a kizárólagos kutatások térképi nyilvántartása is ; és ehhez járul még, hogy a decentralizáció folytán s a hites bányamérnöki intézmény meghonosítása mellett a vállalkozók a kutatási jogszerzés módozatai tekintetében is könnyen hozzáférhető útbaigazítást fognak nyerhetni Meg aztán ne képzeljük azt, hogy a manapság fennálló 37,000 zártkutatmány a tervezett uj bányarend mellett is mind megmarad. Egyrészt a mai átfedések megszüntetése folytán, másrészt pedig a meddő foglalások korlátozása végett kontemplált eszközök hatása következtében a mai kiterjedt zártkutatmányi térfoglalásnál legalábbis 50°/n apadás fog mutatkozni.