A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 16. szám - Az uj cheque-törvényjavaslat.Vége

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGl HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 16. számához. Budapest, 1903 április 19. Köztörvényi ügyekben. A S E. 190. S szerint a felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalnia annak kijelentését is, hogy a fél az ítéletet mely alapon támadja meg es hogy annak mino megváltoztatását kéri; következésképpen a beavatkozó részéről felülvizsgalati kérelmében foglalt az a kijelentés, hogy a per egyéb érdemi részére nézve csatlakozik alperes álláspontjához, a megtámadási alap megjelölésének és tüzetes felülvizsgálati kérelemnek nem tekinthető. A vallás- es közoktatásügyi niayyar kir. miniszter által 479 elm. 189U. s/.. a. kibocsitott szabályrendelet szerint a róm. kath. egyházi föjavadalmasok mindazon szerződései, melyet O cs. es kir. apostoli Felségének legfelső és illetőleg a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter jóváhagyása nélkül az általuk haszonelvezett javadalom egyes részei, úgymint többi között kő- és egyéb banyák és haszonhajtó jogok bérbeadása iránt 3 évet túlhaladó időtartamra kötnek, a szerződést kötő javadalmas elhalálozása, vagy a javadalomból egyébkénti eltávozása ese'én sem a javadalomra, sem az időközre, sem pedig az utódra érvényeseknek nem tekinthetők. A m. kir Kúria felülvizsg. tanácsa (1902 novemb. 27. G. 308/1902. sz.) Hulényi Győző dr. ügyvéd által képviselt H. Sándor és társai utódai felperesnek, Fiedler Ferenc ügyvéd által képviselt V a szar y Kolos bibornok hercegprimás esztergomi érsek alperes ellen bérlemény átadása iránt az esztergomi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett ügyében következő Ítéletet hozott: A beavatkozó felülvizsgálati kérelmének részben hely adatik és a felebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatásával, felperes azzal a kereseti kérelmével, hogy a Szent-József-pusztai kőbánya átadására az esztergomi érsekség is köteleztessék, vagyis hogy ennek a kőbányának átadása széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben is hatályosnak kimonddssék, elutasittatik és végrehajtás terhe mellett köteleztetik arra, hogy a beavatkozónak 220 korona költséget nyolc nap alatt fizessen; egyebekben a beavatkozó felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Ellenben felperes felülvizsgálati kérelmével egészen elutasittatik. Megokol ás: A felebbezési bíróság az esztergomi érsekséget illetőleg ennek az érsekségnek jelenlegi javadalmazását a Szent-József-pusztai kőbányának felperes részére átadására kötelezte, egyebekben felperest keresetével elutasította; továbbá felperest alperes részére az elsőb rósági eljárás költségének egyrészében elmarasztalta, a felebbezési eljárás költségét a felek között kölcsönösen megszüntette és a beavatkozó költségének fizetésére sem felperest sem alperest nem kötelezte. A S. E. 190. §. szerint a felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalnia annak kijelentését is, hogy a fél az Ítéletet mely alapon támadja meg és hogy annak minő megváltoztatását kéri; következésképpen a beavatkozó részéről felülvizsgálati kérelmében foglalt az a kijelentés, hogy a per egyéb érdemi részére nézve csatlakozik alperes álláspontjához, a megtámadási alap megjelölésének és tüzetes felülvizsgálati kérelemnek nem tekinthető. A beavatkozó részerő! felülvizsgálati kérelmében foglalt tüzetes kérelem az, hogy felperes széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben keresetével elutasittassék és a korábbi, úgyszintén a mostani felülvizsgálati eljárás költségében az alperessel egyetemlegesen marasztaltassék. A beovatkozó ama kérelmének, hogy az ő költségében az alperes marasztaltassék, nincs törvényszerű alapja; mert a költség viselésének kérdése a perjog szabályai serint döntendő el, ezek szerint pedig költségben való marasztalásnak az egymással szemben álló felekkel szemben van helye; márpedig a közalapítványi kir. ügyigazgatóság az alperesség érdekében avatkozott perbe, a beavatkozó ellenfelének tehát nem az alperes, hanem a felperes tekintendő, éppen ezért a beavatkozónak azt a felülvizsgálati kérelmét, hogy az ő költségében az alperes is marasztaltassék, el kellett utasítani. Egyebekben a beavatkozó panasza alapos. Az érseki javadalom szempontjából ugyanis az érsekség alatt jogilag a tényleges javadalmas, a széküresedés esete és az érsekutód együttesen értendő; amidőn tehát a felebbezési biróság a Szent-József-pusztai kőbánya átadására az esztergomi érsekséget kötelezte, ezzel az átadás a széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben is hatályosnak kimondottnak tekintendő, amint ezt a felebbezési biróság Ítéletének indokaiban ki is fejezte. A felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint felperes kereoetét az A) alatti okiratban foglalt haszonbérleti szerződésre alapította és ennek a szerződésnek teljesítéseképpen bizonyos bérlernényi tárgyaknak az ő részére átadására irányította. A felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint az A) alatti skirat alakilag és tartalmilag való; márpedig az A) alatti okirat szerint alperes az 1894. évi január hó 1-ső napjától számítandó 20 évre haszonbérbe adta H. Sándornak és ez utóbbi haszonbérbe vette a Tordos, Süttő és Nyergesujfalu községek határában levő és az esztergomi étsekség tulajdonát tevő összes vörös é< fehér márvány, valamint a fehér mükőzeteket és ezek kihasználásához tartozó bizonyos tárgyakat akként, hogy a jelzett időben és helyen kizárólag H. Sándor lesz jogosítva olyan fajú kőzeteket a már nyitott bányákból kiaknázni és ilyen kiaknázás céljából uj bányákat nyitni. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter által 479/eln. 1890. sz. a. kibocsátott szabályrendelet szerint a róm. kath. egyházi tőjavadalmasok mindazon szerződései, melyeket O cs. és kir. apostoli Felségének legfelső és illetőleg a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter jóváhagyása nélkül az általlak haszonélvezett javadalom egyes részei, úgymint többi között kő- és egyéb bányák haszonhajtó jogok bérbeadása iránt 3 évet túlhaladó időtartamra kötnek, a szerződést kötő javadalmas elhalálozása, vagy a javadalomból egyébkénti eltávozása esetén séma javadalomra, sem az időközre, sem pedig az utódra érvényeseknek nem tekinthetők; következésképpen az A) alatti haszonbérleti szerződés tárgyánál és időtartamánál fogva magát az érsekséget csak akkor köti, illetőleg széküresedés esetére vagy az érsekutóddal szemben csak akkor hatályos, ha az az illető jóváhagyással el van látva; ez azonban az A) alatti okiraton levő záradék szerint megtörtént. A felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint H. Sándor még az 1895. év folyamán az A) alatti haszonbérleti szerződést alperes írásbeli beleegyezése mellett felperesre átruházta akként, hogy ama szerződés teljesítésére nézve felperessel egyetemleges felelősséget és készfizető kezességet vállalt. A felebbezési bíróságnak az ajogi indokolása, hogy e tényállás mellett szoros értelemben véve nem a szerződés átruházása, hanem felperes cégtagjainak is a szerződésbe belevonása történt volna, téves; mert ama tényállás mellett alperessel szemben H. Sándor megszűnt haszonbérlő lenni és csak mt-llékkötelezettségoen maradt, ellenben a felperes vált haszonbérlővé, tehát a szerződés átruházása az alperessel szemben való hatállyal a maga egészében jogilag megtörtént. A szerződésnek olyan átruházása, amelynek hatálya a másik szerződő fél beleegyezésétől függ, egyrészről önmagában véve uj szerződés, másrészről magának az alapszerződésnek megváltoztatása; amiből következik, hogy az olyan átruházás jogilag ugyanazok a tekintetek alá esik, amelyek magára az alapszerződésre nézve irányadók, vagyis ha és amennyiben az alapszerződésre nézve a felsőbb jóváhagyás megkívántatik, ez a jóváhagyás az átruházáshoz is ugyanabból a szempontból szükséges. Ehhez járul, hogy az idézett szabályrendeletben előirt felsőbb jóváhagyás a legfelsőbb felügyelet és a kezelés ellenőrzése gyakorolhatásának a folyománya, márpedig a szerződési viszony létesítésére való elhatározásra kétségtelenül a szerződésre ajánlkozónak személyi viszonyai is a maguk összességében befolyással lehetnek. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy az A) alatti szerződésnek a felperesre történt átruházása a jogügylet tárgyánál és időtartamánál fogva, az idézett szabályrendelet szerint magát az esztergomi érsekséget csak akkor köti, vagyis az az átruházás a széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben csak akkor hatályos, ha az átruházás is felsőbb helyen jóváhagyatott. A felebbezési bíróságnak az a jogi indokolása, hogy ezt a jóváhagyást a felsőbb helyen már jóváhagyott A) alatti szerződés 13. pontjának rendelkezése pótolja, vagyis hogy ezzel a rendelkezéssel az a jóváhagyás már megtörténtnek tekintendő, téves; mert az A) alatti szerződés 13. pontja azt tartalmazza, hogy a haszonbérlet tárgyának alhaszonbérletbe adása, vagy a jelen szerződésnek másra átruházása csak az érseki uradalom világos írásbeli beleegyezésének kieszközlése mellett engedtetik meg, már pedig az érseki uradalom kötött birtok, illetőleg legfelsőbb felügyelet és ellenőrzés alatt álló egyházi főbb javadalom lévén, erre és az A. alatti szerződés tárgyára és időtartamára való tekintettel az «érseki uradalom> kitétel alatt nem érthető egyedül a tényleges javadalmas, vagy annak gazdasági tisztsége, hanem mind az, akit a legfőbb felügyelet és ellenőrzés gyakorlata jogilag megillet; és mert különben is az idézett szabályrendelet felhívott rendelkezése közjogi természeténél fogva szorosan magyarázandó és így attól eltérésnek helye nincs. Minthogy pedig a felebbezési biróság Ítélete nem tartalmaz i ténymegállapítást aziránt, hogy az illető átruházásnak felsőbb I helyen jóváhagyása ö állóan megtörtént, a felebbezési biróság I anyagi jogszabályt sértett^ meg azzal, hogy a Szent-József-pusztai kőbányának felperes részére átadására az esztergomi érsekséget