A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 14. szám - A Budapesten székelő e. f. polgári és büntető biróságok működése 1902-ben

M A JOG vetett azt az előzetes kérdést, vájjon a kir. Kúriát az ügy érdemleges elintézésében korlátozza-e vagy nem az a körülmény, hogy a kir. it. tábla a felebbv. fotárgyalást a vádlott jelenléte nélkül tartotta meg és öt nem hallgatta ki ? a kir. Kúria nemlegesen, vagyis akként oldotta meg, hogy abban az ügy érdemleges elintézését gátló akadályt nem talált. Mert: A kir. ítélőtábla a bp. 413. §. 2. bek. foglalt rendelkezésének eleget tett az által, hogy a szabad lábon levő vádlottat a felebbv. fötárgyalásra megidézte s miután ez a becsatolt kézbesítő iv által igazolt megidéztetése dacára nem jelent meg és védőt nem jelentett be : a közvédő őt hatályosan képviselte; és minthogy a kir. it tábla azt találta, hogy az első toku ítélet az elmaradt vádlott terhére nem volna megváltoztatandó : a bp. 428. 3. § 3. bek. esete nem állott elő ; és mert a bp. 413, 414 és 423 §§-aiban foglalt rendelkezéséből folyólag a kir. Kúria eljárására nem vonatkoznak sőt annálfogva, hogy vádlott a bp. 435. § 5. bek. szerint a kir. Kúria tárgyalásán ki sem hallgatható, nem is vonatkozhatnak. II. Ami az ügy érdemét illeti : meg van állapítva, hogy vádlott a sértettel tartós üzleti viszonyban állott akként, miképp a vádlott sertéseket vásárolt és azokat vasúton eladás végett Bécsbe a sértetthez küldötte föl, a szállítmányt sürgöny ileg jelezte.amire neki a sértett előlegeket küldött. Meg van továbbá állapitva, hogy ez a viszony a vádlottnak ama tette által szűnt meg, hogy az összes ingatlanait 1900 okt. 8-án testvérére ruházva, magát előzetesen vagyontalanná tette, ez után pedig, vagyis 1900 okt. 22-én a fenn jelölt üzleti viszonynak megfelelően sürgönyileg szállítmányt jelezve, 6,000 K. előleget kért, azonban erre nem szállított, hanem az előlegül kapott 4,000 K.-át j más célra használta, ennek erejéig a sértettet megkárosította. Minthogy téves az alsóbb fokú bíróságoknak eme tényállásból vont ama jogi megállapítása, mely szerint a fenjelölt 4,000 K. az üzleti összeköttetésnél fogva kölcsönnek tekintendő; mert ez egy eleve meghatározott kereskedelmi ügyletre adott előleg, amelynek más célra elhasználása, a csaláshoz kellő ravasz fondorlat megállapítása nélkül is, büntetendő sikkasztást képezne; minthogy eme tényekben, miképp a vádlott magát előzetesen vagyontalanná téve, az üzleti viszonyból folyó bizalom felhasználásával ekként ravasz fondorlattal tévedésbe ejtve bizta reá a sértettet az előleg küldésére és az ekként kicsalt előleget, nem a kikötött célra, hanem magának jogtalan hasznára fordítva, a sértettet megkárosította, a csalásnak minden ismérve bennfoglaltatik. Vádlott a kellő időben előterjesztett magánvád folytán abban bűnösnek nyilvánítandó s egyrészről cselekményének a fegyházzal büntetendő csalás határait érintő súlyos voltára, másrészről zilált vagyoni viszonyainak tettre szorító hatására stbre tekintettel, a kiszabott mérvben büntetendő s marasztalandó volt. A vasúti pályaudvaron egy vasúti teherkocsi ajtajáról a zárra illesztett záró ólom levágása, megállapítja a Btk. 336. íj ának 3. pontjában meghatározott zárfeltörést. (A m. kir. Kúria 1903 február 10. 1198./903. sz a.) Közadós üzletvezetője a"csőd kiütése előtt a btkv. 414. §. 3. pontjába ütköző cselekményeket követett el; minthogy közadós a cégvezető által elkövetett cselekmények végrehajtásában részt nem vett, felelősségre nem volt vonható, a cégvezető a csalárd bukás bűntettében mint bűnsegéd ítéltetett el. A büntetendő vagyonbukás különleges minőségénél fogva csak egységes tényálladékot állapit meg, mely abban nyilvánul, hogy a csőd alá került közadósnak a btkv. 414. és 416. §-aiban felsorolt cselekményei vagy mulasztásai folytán a hitelezők megkárosittatnak. A vagyonbukás tényálladékának ezen oszthatatlanságánál fogva az a körülmény, hogy az idézett törvényszakaszokban megjelölt cselekmények s mulasztások valamennyije vagy többje követtetett el, a bukás egységén nem változtat, vagyis ha a btkv. 414. és 416. S-ainak akár csak egy vagy több, akár valamennyi pontja sértetik meg, a bukás minden esetben csak egy büntetendő cselekményt képez. (A m. kir. Kúria 1903 febr. 4. 9310. sz. a.) Bár a BP. 375. S ába ütközik az itélet ama hiánya, miképp rendelkező része az esküdtekhez intézett összes kérdéseket és azoknak feleleteit nem tartalmazza ; bár az anyagi halmazatban megállapított cselekmények miatt kiszabott összbüntetések alapjául a Btk. 96. §-a helyett tévesen annak g5. S-a hivatott fel; bár a Bp. 355. S-ába ütközöleg helytelenül történt, hogy a hatóság elleni erőszak egyik eleme tekintetében a védőnek eltérő indítványa dacára a vitás kérdés eldöntésre nem alkalmas módon tétetett fel; tekintve azonban, hogy a panaszolt kérdések magukban foglalják, miképp elitélt vádlottak veszélyes fenyegetéssel hivatali kötelességének teljesitésében egy felesketett erdőőrt akadályoztak meg ; hogy erdőőri minőség felismerésének kérdése az elnöknek eziránt külön intézett kérdezése folytán az esküdtek előtt bizonyítás tárgyává tétetett és eme jogi kérdés mint irányadó szempont iránt az elnök fejtegetésében az esküdtek helyes útmutatást nyertek: nyilvánvaló, hogy az esküdtek feleleteikben a védő által vitássá tett kérdésre nézve sem lehettek tévedésben és igy kétségtelen, hogy a panaszolt semmisségi ok a vádlottak érdekeinek sérelmével nem járt. (A m. kir. Kúria 1003 február 10. 1,195/903. sz. a.) A btkv. 232. §-ára alapított vád tárgyává tett büntetendő cselekmény büntetése tiz évig terjedhető fegyházban van megállapítva, ami védő alkalmazását szükségessé teszi s ezzel szemben suly nem fektethető arra a körülményre, hogy vádlott az érintett bűntettnek csak kísérlete miatt van vádolva. (A m. kir. Kúria 1903 febr. 11. 1,224. sz. a.) A btkv. szerint a magánfél indítványára üldözendő azon büntetendő cselekmények tekintetében, amelyek a kir. járásbíróságok hatáskörébe vannak utalva, a szülők bármelyike, tehát az anya is magánvádat emelhet (A bpesti btötszék 1901 november 8. 53,444. sz. a.) Sajtóvétségként csak oly cselekmény minősíthető, melynek nyomtatvány utján való elkövetését a bttő törvények külön minősitik. Közbüncselekménynek sajtó utján, sajtóban való elkövetése megfelelő törvényes minősítés hiányában nem sajtóvétség. Hamisított ajánlólevélnek naptárban való közzétételét és felhasználását a járásbíróság a kbtkv. 71. §-a szerint minősítette; a naptár elkobzására vonatkozó ügyészi indítványt a törvényszék és a kir. tábla elutasította. Külföldi irodalomra és külföldi jogra magyar ítéletben utalni nem lehet. (A m. kir. Kúria 1903 jan. 9. 100. sz. a.) A btkv. 414—416. §-ai alapján a közadós — s a tárgyi összefüggésnél fogva annak bűnsegédei ellen — indított bűnvádi perben nem az egyes hitelezők, hanem a tömeggondnok van hivatva a vád átvételére s a törvény által megengedett jogorvoslatok használatára abban az esetben, ha a közvádló a vádat el nem vállalja vagy elejti, avagy jogorvoslattal nem él. (A m. kir. Kúria 1903 jan. 22. 667. sz. a.) Az esküdtbirósági főtárgyalás jegyzőkönyvének magában kell foglalnia a vádló által javaslatba hozott kérdéseket ; nem elegendő ezeknek a jegyzőkönyvhez való hozzáfűzése ; továbbá bíróságnak a javaslatba hozott kérdésekre s a védők részéről tett indítványokra hozott határozatát, melyet pedig a Bp. 77. §-ának 3. bekezdése értelmében indokolni kell, mert a megállapított kérdéseket is magában kell foglalnia s az esetleg el nem fogadott vagy módositottan elfogadott indítványokra is ki kell terjeszkednie. (A m. kir. Kúria 190H február 5. 227/903. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A bródi jbiróságnál Vugert István helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 1, fsz. ápr. 22. csb. Vésics Vladiszláv, tg. Brlics Ignác dr. — Az ogulini tszéknél Turkovits János ravnagorai kereskedő ellen, bej. ápr. 9, fsz. máj. 5. csb. Durbesics Arthur, tg. Gabaj Pál. — A belovári tszéknél Laibing Ádám kolostári festő ellen, bej. ápr. 13, fsz. ápr. 27, csb. Miletics György, tg. Lichtenber;; dr. — Az újvidéki tszéknél Hetterle Vilmos ókéri szatócs ellen, bej. máj. 1, fsz. máj. 15. csb. Engelthaler László, tg. Jelics Sándor dr. — A pestvidéki tszéknél Brenner Lipót újpesti kereskedő ellen, bej. jun. 2. fsz. jun. 22, csb. Józsa István, tg. Kis Sándor dr. — A marosvásárhelyi tszéknél Frank Hermán marosvásárhelyi kereskedő ellen, bej. máj. 16, fsz. jun. 15, csb. Gallé Jenő dr., tg. Brada Sándor dr. — A csíkszeredai tszéknél Lázár Antal gyószárhegyi kereskedő ellen, bej. máj. 2, fsz. máj. 28, csb. Száva Antal, tg, Fejér Mihály dr. — A zilahi tszéknél Kovács László helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 10, fsz. jun. 6 csb. Baróthy Zoltán, tg. Getie János dr. — A pécsi tszéknél Koch Róbert komlói kereskedő ellen, bej. máj. 25, fsz. jun. 15, csb. Saághy Vince, tg. Krausz Győző dr. Pályázatok: A mohácsi jhiróságnál albirói áll. ápr. 11. (69) — A zsablyai jbiróságnál bírói áll. ápr. 11. (69) — A nagybecskereki tszéknél birói áll. ápr. 12. (70) — A hommona. jbiróságnál albirói áll. ápr. 15. (72) Kúriai és táblai értesítések. Beszterce M I. dr. Ciűta—Hitelint. nem érk. — Debrecen W. J. dr. Weisz—Bernát (4,154/902) márc. 27. rmv. — Erzsébetváros I. Gy. dr. Adam—Roth nem érk. — Kőszeg M. J. Árvaház-Plébánia érk. 2,439/903 p. sz. a. előa. Kovács Antal, n. e. — Magyaróvár B. I. dr. A közigazgatási bíróságnál levő ügyekről — sajnálatunkra — nincs módunkban értesítést adni. — Meggyes Seb.. J. dr. Burz—Burznem érk. - Versec S. V. Hoffmann-Hitelbank nem érk. PALLA8 HÉSZVÉNYTÁH8A8Á0 NYOMOÁJA 0U0APE8TEN.