A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 8. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Folytatás

64 A JOG a külföldön is ritkítaná párját, mert kétségtelen, hogy semmiféle más nemzet nem birja törvényeinek ily együttes és tökéletes gyűjteményét, mint amelyet Márkus Dezső dr. kir. táblai biró bámulatos szorgalommal, tudással és odaadó kitartással végzett. A Magyar Törvénytár most megjelent 1902. évi törvényeinek ára fűzve 3, félbőrkötésben 5 korona, a többi 26 köteté 1000—1901-ig 191 korona. Megrendelhető minden hazai könyvkereskedésben. Kézikönyv a kir. adóhivatalok, vám- és fogyasztási adóhivatalok és dohányáruraktárak váratlanadóvizsgálatáró. írták Z á d o r Mór győri m. k. p. ü. titkár és R u n y a i József, lőcsei m. kir. adótárnok II. bőv. kiadás. Győr, 1903. Ára 3 K. A vármegyei pénztárkezelésnek állami ellátására vonatkozó — ezidőszerint már életbeléptetett törvény — ugy egyéb ujabb törvényes rendelkezések és körrendeletek szükségessé tették az 1900. évben kiadott, a pénzügyminisztérium által felülvizsgált és az 1900. X./29-én kelt 55,677. sz. rendeletével az összes pénzügyi hatóságoknak megvételre ajánlott munka átdolgozását. Ez alkalommal szerzők szükségét látták, hogy munkájuk második kiadását a királyi íővámhivatalok, dohányáruraktárak, sóhivatalok, fogyasztási adóhivata ok vizsgálati eljárásával bővítsék, mert ezek szintén a pénzügyigazgatóságok fontos feladatát képezik és erre vonatkozó kézikönyvvel nem rendelkezünk. De célszerű útmutatót kívántak kézikönyvükben a vármegyei alispánok- és árvaszéki elnököknek is nyújtani, minthogy a megyei pénztárral egyesitett kir. adóhivatal vizsgálatáról ezután ők is érdekelve lesznek. A kihágásokról szóló magyar büntető törvények és eljárási szabályok magyarázata. Irta Edvi Illés Károly dr. Második bővített és átdolgozott kiadás. E második kiadás részben egészen uj átdolgozása az előző műnek. Erre különösen az szolgált okul, hogy az ujabban alkotott törvények ismét egész sorozatát határozták meg a kihágásoknak, s hogy emellett a közigazgatás egyszerűsítéséről alkotott 1901: XX. t.-c. a hatáskör tekintetében bizonyos elveket állított fel, amelyek ámbár még hatályba nem léptek, a kihágások csoportosításánál mégis figyelembe veendők voltak. Ehhez képest mármost a kommentár mísodik kiadásában öt csoportba osztva dolgoztattak fel a melléktörvényekben előforduló kihágások, aszerint, amint a járásbíróság, vagy valamelyik minisztérium hatásköréhez tartoznak. Szerző a kihágásokkal kapcsolatos rendeleteket szintén tel vette a mű keretébe, oly módon, hogy a kihágások magyarázatát a rendőri büntető hatóság eljárását szabályozó belügyminiszteri rendelet és ennek magyarázata követi. Illés könyve könnyen átnézhető beosztása által, melyet kimerítő betüsoros tárgymutató támogat, kellő tájékozást nyújt a kihágásokra vonatkozó minden gyakorlati kérdés iránt. A 43 ives munka ára 11 korona. Kiadja Singer és Wolfner. A Büntetőjogi Döntvénytár II. kötete. Ezen Döntvénytárt a Jogt. Közlöny szerkesztősége az uj bp. életbeléte alkalmából alapította. A régi Döntvénytár anyagát kétfelé választotta és a régiben a polgári anyag közlése tovább folyik, mig a Büntetőjogi Döntvénytár kizárólag bűnügyi esetek részére lesz fentartva. Ez a két kötet a maga teljességében feltünteti a bűnvádi perrendtartás alapján kifejlődött egész judikaturát. Mind a két kötet rendszeres és betűrendes tartalommutatóval van felszerelve. Minden egyes kötet ára fűzve 4 korona. Beküldetett: A jogi vizsgák reformja. Irta K o v á t s Gyula. Ára 40 f. Evvel kapcsolatban ajogi vitákról szóló vita 1902 május havában. Ára 2 K. E két füzet a magyar jogászegyleti értekezések 209. és 210. füzetét képezi és Ko v á t s felolvasásán kivül: C s o r b a Ferenc, Márkus Dezső dr., Schwartz Gusztáv dr., Nagy Dezső dr., B a r a c s Marcell dr., J á s z i Viktor dr. és Móricz Károly dr. felszólalásait tartalmazza. Az igo2. évi országgyűlési törvénycikkek, elsőrangú szakférfiúk közreműködése mellett jogesetekkel, utalásokkal, magyarázatoktal és betüsoros tárgymutatóval ellátva. Budapest 1902. kiadja Ráth Mór. A magyar birodalom története. Irta A c s á d y Ignác. 7—8 füzet. Athenaeum kiadása. Füzetenkint 60 fillér. Mihályfalvy J. a Törvényszéki és Rendőri Újság főmunkatársa előfizetést hirdet Tolvajfurfang cim alatt megjelenő munkájára. Ebben a könyvben megtalálja az olvasó mindama tolvajfurfangok ismertetését, melyek az utolsó évtizedekben, sőt azelőtt is, ugy nálunk, mint Európa egyéb részeiben, sőt az újvilágban ismertekké váltak és meglepő voltuknál fogva mindenkor igazi szenzációt keltettek. Előfizetési ára 2 kor. 40 fillér. A könyv a Törvényszéki és Rendőri Újság (Budapest, József-körut 41.) kiadóhivatala utján rendelhető meg. Vegyesek. A tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslat — bölcs kormányunk ezen remekmüve — nagy éljenzés közt került a képviselőház asztalára. Soha éljenzés rosszabb helyen nem hangzott fel. Kellemetlen meglepetés, sőt a létkérdés elé való állitái volt ezen javaslat sok szegény családos emberre nézve, — és a fővárosi albirák, valamint a fővárosi és vidéki ügyészek bánatteljes refrainekkel kisérik ezen deplagirozott éljenzést. Általános a panasz, hogy a biró eddigi szerény fizetéséből nem tud megélni, — mi természetesebb tehát mint az, hogy ezen szerény koldusadományt még jobban meg kell nyirbálni fődolog, hogy a katonai kiadásokra és a civillistára bőségesen teljék ! Egy fővárosi albiró eddig lakbérrel és működési pótlékkal együtt 3,600 K. fizetést húzott, — ezentúl állandó fizetése és lakbére (a működési pótlék elesik) lesz 3,400 K, sőt a törvény életbeléptetése első évében csak 3,266 K. 66 í. Az ügyészi kar pedig anyagi vesztességén felül előléptetési viszonyaiban is súlyos sérülést szenved. Szabad-e szerzett jogokat ekképp megnyirbálni f A középiskolai tanárok dotációja sokkal kedvezőbb, dacára annak, hogy kevesebb a dolguk, kisebb a felelősségük és ami a fő: van mellékkeresetük is, ami a bírónál és ügyésznél teljesen ki van zárva. Miért nem vette igazságügyérünk biráit is védelmébe ? Az csak nem lehet irányadó szempont, — bár annak látszatával bír, — hogy a biró nem tehet kortes-szolgálatot, — tehát vele foglalkozni és érdekeit megóvni fölösleges }! A «általános titkos minősités> persze kizárja azt, hogy a birák és ügyészek in propria causa szót emeljenek; az izgága rebellis, összeférhetetlen természeténél fogva, ki volna zárva az előléptetéstől. Az ügyvédi kart az ily tekintet nem köti; elvárjuk tehát elsősorban az ügyvédi kamaráktól, hogy a biiói kar érdekeit magukévá tegyék és ez irányban erélyesen felszólaljanak. Az ügyvédképviselőktől is valamicskét várunk, — hiszen ezúttal nincsen szó üg>védi érdekről és igy nem érezhetik magukat feszélyezve a birák érdekében való felszólalás dolgában. Mi is lapunkat készséggel a mozgalom rendelkezésére bocsátjuk,— amint erről mai számunk is tanúskodik. Ugyanez ügyben vettük a következő felhívást: «Kartársak ! Bizonyára egy nézeten van az ország egész birói kara abban a tekintetben, hogy az állami tisztviselők stb. illetményeinek ujabb szabályozása tárgyában benyújtott törvényjavaslat reá nézve oly sérelmes intézkedéseket tartalmaz, illetve oly hiányokban szenved, miképp e törvényjavaslatnak ily alakban törvényerőre emelkedése megakadályozására ugy a magunk érdekéből mint közérdekből szavunkat felemelni kötelességünk. Ennélfogva mi alulirottak — talán arravalóbbakat megelőzve — indítványozzuk, hogy sérelmeink megállapítása, pananaszainknak s kívánalmainknak az illetékes fórumok elé terjesztése céljából tartsunk országos értekezletet. Küldjön ki erre minden törvényszék egy-egy megbízottat. Az értekezlet színhelyéül ajánljuk a székesfővárost, s egyidejűleg — tekintettel az ügy sürgősségére — a budapesti kir. törvényszék birói karát az értekezlet rendezése, határnap megállapítása s erről való értesittetésünk iránti intézkedések megté telére felkértük. Abban a reményben, hogy felkért kartársaink kérésünk teljesítését elvállalják, megkeresünk benneteket, határozzátok el e mozgalomhoz csatlakozástokat, fontoljátok meg s állapítsátok meg a javaslat sérelmes intézkedéseit s hiányait, s küldjétek el az értekezletre megbízottatokat. Értesítsétek elhatározástokról a budapesti kir. törvényszék birói karát s értesítsetek bennünket 1903. február. A pancsovai kir. törvényszék birói kaar.» Figyelmeztetés. Az 1874. XXXIV. t.-c. 13. §-a értelmében, a főnök a nála gyakorlatban levő ügyvédjelölt magaviseletéről, az ügyvédi kamarának évenkint jelentést tenni köteles; minthogy ezen törvényszerű kötelességnek eddigelé csak kevesen tettek eleget, a kamara választmánya azzal hozza emlékezetébe a kamara tagoknak a törvény ezen rendelkezését, hogy az évi jelentéseket a kamarához mielőbb küldjék be. Fiumei ügyvédjelölt osztrák doktorátussal tehet-e ügyvédi vizsgát? Az ügyvédi vizsgára jelentkező fiumei ügyvédjelöltek egy része nem Magyarországon végezte jogi tanulmányait, nemis itt szerezte meg kvalifikációját, hanem Ausztriában. Az ügyvédvizsgálo-bizottság régebben az ily jelölteket vizsgára bocsátotta, de e otordult az is, hogy az insbrucki, gráci, bécsi stb. doktorátus alapján a vizsgára bocsátás megtagadtatott. Mint a JogKoz|öny írja, egy közelebb előfordult konkrét eset alkalmából az ügyvédvizsgáló-bizottság ötös tanácsa egy folyamodót kérelmével elutasított, mert az 1874. évi XXXIV. t. c. 5. S-ának K i?-°M-JA SZennt ügyvédi vizsgára csak az bocsátható, ki valamely be! old! egyetemen a jogtudorságot elnyerte. Minthogy pedig ,5yan5zen torvénv. 6szerint Fiume területére csupán az ^hhi l nlfgf nyelvére vonatkozólag van kivételes intézkedés, a Sw*u? ^lenben nem, folyamodó pedig bécsi jogtudori keS^ kérelmével elutasítandó volt Az érde£Lt!r J • •• íeuf°lyamodására az ügyvédv.zsgáló-bizottság hetes ^í!*ii?i«2ibizotts^ f0gVa jóváhagyta. NYOWAJA BUOAPMTBN- 5 =