A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 7. szám - A bányabiráskodásról az uj perrendjavaslatban

A JCG Amennyiben alperesek a szerződést vagy épen nem, vagy nem a kellő időben, a kellő helyen vagy nem a kikötött módon teljesitik : az optk. 919. s-ának rendelkezése értelmében felperes nem a szerződés megszüntetését és a bánatpénz kifizetését, vagy a felülvizsgálati tárgyaláson s szóval elöcerjesztett kérelemhez képest, a foglaló kétszereset, hanem kizáróan csak' > szerződés pontos teljesítését és esetleg kártérítését jogosult követelni. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa, 1901. szept. 17. I. G. 285. sz. a) Jogszabály az. hogy a haszonbérleti szerződés a haszonbér fizetésének elmulasztása okából a gazdasági év végével szüntetendő m.-g, hacsak ellenkező szerződésileg ki nem köttetett. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa, 1901 szept. 19. I. G. 379. sz. a.) Felperes község az alperes jogelődének pótadó tartozását a kereset alapjául szolgáló kötelezvény kiállítása következtében, mint készpénzben kifizetettet elkönyvel vén, a kereseti követelés, habár községi pótadóból származott is, többé már nem községi potadótartozás, hanem a felperes községnek közönséges készpénzbeli követelésévé vált, mint ilyen felett való ítélkezésre pedig a bíróság bír hatáskörrel, alperesnek a birói hatáskör elien tett kifogása tehát nem vonható a S. E. 27. S 1. pontja rendelkezése alá. De a fennebb kiemelt okból következik az is, hogy az elévülés tekintetében a felperesi kereseti követelésre nem alkalmazható a közadókra nézve fennálló rövidebb, hanem a polgári magánjogi igényekre fennálló közönséges elévülési határidő. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa, 1901. szept. 18. 290. sz. a.) Az állandóan követett birói gyakorlat szerint, ha a természetben tartás a tartásra kötelezett hibája miatt lehetetlenné vált, a természetben tartás helyett külön kikötés nélkül is annak készpénzbeli egyenértéke követelhető. A gyermek a vagyontalan és keresetképtelen szülőit eltar tani köteles és a gyermek vagyont állapota nem eme kötelezettségre, hanem esetleg ennek mérvére birhat befolyással (A m kir. Kúria felülvizsg. tanácsa. 1901. szept. 26 G. 297. sz. a.) Vételi ügylettel, habár az a vég ehajtást szenvedővel szemben jogilag létrejött is, a kielégítési alap a végrehajtást szenvedő hitelezői elöl roszhiszemüleg vonatott el és ez okból ez a vételi ügylet ezekkel a hitelezőkkel szemben hatálytalan. Eme hatálytalanságnak kimondásával azonban a felebbezési bíróság nem lépte tul a polgári bíróság hatáskörét, és ezzel jogszabályt nem sértett, mert ez a hatálytalanság a civilis fraus fenforgásánál fogva akkor is kimondható a polgári bíróság által, ha az ügyletnél a büntetőjogi megbirálás alá eső csalás bűntettének, vagy vétségének ismérvei fenn nem forognak, mivel az állandó biroi gyakorlat szerint a közel rokonok között, a végrehajtás küszöbén, a végrehajtást szenvedő tartozásainak fennállása idején, ezek tudatában kötött ügyletek hatályossága polgári perut^n, és az igényperek keretében is megtámadható és megbírálható. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa. 1901. okt. lö. I. G. 329. sz. a.) A felebbezési bíróság, a mikor valamely tényállítást a psrben már felmerült bizonyítékokkal bizonyítottnak vagy megcáfoltnak lát ; a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvéből kifolyóan nincs kötelezve arra, hogy a felmerült bizonyítékokból igaz meggyőződésének ellenkezőjére bizonyítást rendeljen, hanem csak indokolni tartozik az ajánlott bizonyítás mellőzését. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa, 1901. nov. 19. I. G. 392. sz. a.i A felülvizsgálatnál a S. E. I79. §-a értelmében a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás az irányadó. Ez a tényállás az idézett szakasz értelmében megtámadható ugyan és a felülvizsgálati kérelemben kimutatható, hogy a tényállás valamely jogszabálysértéssel állapíttatott meg Ily tekintet alá azonüan nem eshetik az oly panasz, mely azt tárgyazza, hogy a tényállás megállapításánál a tanuk vallomása bizonyítékul el nem fogadható, mivel a S. E. 64. S-a. értelmében a bíróság a tanuk vallomását szabadon mérlegelheti s mérlegelésének eredménye felülvizsgálat tárgyává nem tehető és a tanuk vallomása alapján a felülvizsgálati bíróság a felebbezési bíróság ítéleti tényállásával ellenkező ténymegállapításra az idézett 197. §. értelmében hivatva nincs. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa, 1901. nov. 22. G. 402. sz. a.) Nem vélelmezhető az, hogy az anya. aki a kereset megindítása előtt a gyermeket sajátjából tartotta, ennek a tartásdíjnak az apa részéről való megtérítése iránti igényéről a keresetnek azonnal való meg nem indítása által lemondott volna, vagyis, hogy alperest az ettől elvállalt és teljesített kötelezettsége alól feloldotta. CA m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa, 1901. nov. 22. I. G. 387. sz. a.) Annak megállapítása, hogy valamely ok iratnak kiállítója annak kiállítása idejében illetőleg valamely ügyleti akaratot kijelentő annak kijelentése idejében elmebeteg volt. tisztán ténykérdés, (hasonlóan döntött a kir. Kúria 1897. G. 25o szám alatt. A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa, 1901. nov. 20 1. G. 3Jí. sz. a.) Alperes az általa felperestől albérletben tartott pincében elhelyezett volt benzin felrobbanásából keletkezett kárért, csak akkor volt volna a benzin tartását engedély nélkül tilalmazó, annak mennyiségét korlátozó kezelését szabályozó törvény vagy szabályrendelet hiányában jogilag felelőssé tehető az általános jogszabályok szerint, ha az nyert volna megállapítást, hogy alperes az áru elhelyezése vagy kezelése körül a kellő óvintézkedések megtételét elmulasztotta, vagy a kezeléssel megbízott személy kiválasztásában vagy ennek ellenőrzésében mulasztást követett el. (A. m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa. 1901, nov. 8. I. G. 370. sz. aj Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A bírói gyakorlat által érvényben állónak megállapított 1815. jul. 14-én kelt csász. rendelet szerint az uralkodó ház nem uralkodó tagjainak minden peres és perenkivüli személyes polgári ügyében a főudvarnagyi hivatal jár el. Minthogy pedig az érvényesíteni kivánt kártalanítási igény, tárgyához képest a keresetet kétségtelenül személyes keresetté minősíti és annak személyes kereseti jellegén az a körülmény, hogy a tárgyát képező követelés keresk. ügyletből van származtatva, nem változtat; minthogy alperes a kir. családnak tagja és személyesen idéztetett perbe és minthogy ezek szerint a jelen személyes kereset a cs. és kir. főudvarnagyi hivatal bíráskodása alá tartozik: a további eljárás beszüntetendő volt. A budapesti kir. keres, és váltótörvényszék mint keresk. bíróság ((1901. aug. 2-án 72,fi09. sz. a.) M. Samu felperesnek O császári és kir. fensége József Ágost főherceg kistapolcsányi kó'szénbánya vállalata alperes ellen folytatott 1.079,160 kor. és jár. iránti perében következőleg végzett: A kir. törvényszék a birói illetékesség ellen tett kifogást elveti, a pernek Írásbeli eljárás szerint való tárgyalását alperes kérelmére elrendeli s a per felvételére határnapul 1901. szept. 24-ének d. e. 8 óráját kitűzi s arra a feleket ügyvédeik utján megidézi stbi. Indokok: Az uralkodóház tagjainak peres és perenkivüli ügyeiben a birói hatáskört az 1815. évi jul. 14-én kelt császári rendelet szabályozza, a mely hatáskör az 1853. febr. lö-án kelt császári pátenssel Magyarországban is fentartatott. A birói gyakorlat (Kúria 11,857/1892.) megállapította, hogy a fenti rendeletek Magyarországon jelenleg is érvényben vannak és az uralkodóház tagjainak peres és perenkivüli ügyeiben ezek alapján jelenleg is ugyanazon szabályok irányadók a birói hatáskörre nézve, melyek a prts életbeléptetése eló'tti időben tényleg fennállottak. A felhívott rendeletek értelmében azonban a bíróság hatáskörét leszállítani nem lehetett. Ugyanis az 1815. évi jul. 14-én kelt rendelet szerint a legmagasabb uralkodóház nem uralkodó tagjait illető minden peres és perenkivüli tisztán személyes polgári ügyben (in allén, bloss persönlichen Civil-Angelegenheiten) valamint haláleseteknél a főudvarnagyi hivatal jár el. Ez az intézkedés nyilvánvalólag a tisztán személyes természetű ügyekre vonatkozik és nem azonos a személyes keresetek fogalmával, amelyeket a ptrs. a dologi keresetekkel állit szembe, hanem csak azokra az ügyekre terjeszti ki a főudvarnagyi hivatal birói hatóságát, amelyek az uralkodóház tagjainak személyes jellegű jogviszonyaiból keletkeznek. A kereseti követelés azonban nem az alperes tisztán személyes természetű jogviszonyaiból, hanem az illetőség kérdésénél irányadó kereseti előadás szerint abból származik, hogy az alperes kistapolcsányi kőszénbánya-vállalata, tehát kétségkívül kereskedelmi üzlete szenet adott el felperesnek és azt nem szállította, a jelen esetben tehát kereskedelmi ügyletből folyó kártérítési kötelezettség megállapítása képezi a per tárgyát, ez pedig nem tekinthető oly tisztán személyes polgári ügynek, melyre a főudvarnagyi hivatal kivételes birói hatósága meg volna állapítva. De nem lehetett helyt adni a helyi illetékesség ellen emelt k fogásnak, mert felperes bejegyzett kereskedő és mint ilyen a prts. 35. §. 2. pontja értelmében könyvkivonati követeléseit azon hely bírósága előtt perelheti, ahol a könyvek vitetnek; az pedig, hogy valamely követelés jogosan vezettetett-e be felperes könyveibe, már az ügy érdemére tartozik. Miértis az illetékesség elleni kilogások elvetendők voltak. A pernek Írásbeli eljárás szerint való tárgyalását alperes kérelmére a ker. elj. rend. 25. §. alapján el kellett rendelni, mert a per összegére való tekintettel nagyobb fontosságúnak és bonyolult természetűnek mutatkozik. A budapesti kir. ítélőtábla (1901. aug. 14-én 3,020. sz. a.) a kir. tszék végzését megváltoztatja, a jelen keresetet az eljáró bíróság hatáskörébe nem tartozónak mondja ki s a további eljárást beszünteti. Indokok: A birói gyakorlat által érvényben állónak megállapított 1815. jul. 14-én kelt csász. rendelet szerint az uralkodó ház nem uralkodó tagjainak minden peres és perenkivüli személyes polgári ügyében a főudvarnagyi hivatal jár el. Minthogy pedig a jelen keresettel érvényesíteni kivánt kártalanítási igény tárgyához képest a keresetet kétségtelenül személyes keresetté minősiti és annak személyes kereseti jellegén az a körülmény, hogy a tárgyát képező követelés keresk. ügyletből van származtatva, nem változtat; minthogy alperes a kir. családnak tagja és személyesen idéztetett perbe és minthogy ezek szerint a jelen személyes kereset