A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 7. szám - Jogi szakoktatás a bíróság körén belül. Vége. 2 [r.]

50 A JOG stádiumában levő fiatal tisztviselő megfordul, főnökeik (közvet­len főnökeik) kötelesek volnának törődni azzal, hogy a szolgálat tényleg a kiképzésben levőnek hasznára váljék; nem csupán arra kellene tekinteniök, hogy egy bizonyos sablonos munkacsoportot el tudjon végezni, hanem igyekezniök kellene alárendeltjükben az ügyszak iránti érdeklődést és szeretetet fölkelteni, arra vonatkozó felsőbb bírói határozatokat vele tüzetesen megbeszélni, szóval tanítani, képezni. Ennek eredményekép a főnökök szerzett tapasztalataikról a hivatal­főnöknek jelentést tennének. Fölkeltendő volna már a joggyakornokokban az ambicio a bírói vizsga mielőbbi letevése iránt is, ami abban nyerné jutal­mát, hogy a már birói vizsgás joggyakornokok, minden egyéb rangsor megelőzésével soron kivül tarthatnának számot aljegy­zővé való kineveztetésökre. A vizsga letételi időpontjának {elsőbbsége a régebbi szo'gálattal szemben is előnyt nyújtana. A bírói minősítés nélküli aljegyzők tekintetében az előkészítés fönvázolt intenzív módja nem kevesebb energiá­val volna végrehajtandó ; az aljegyző mihelyt 3 évi joggyakor­lata lejárt, hivatalfőnöke által a minősítési vizsga mielőbbi leté­telére komolyan felszólítandó; ha ennek ismételt felszólításra nem felelne meg. komolyan, jóakaratulag megintendő. Emez intézkedésnek az a praktikus haszna, hogy ez által a jövőben megszűnnének a nagy számú elmaradások s ezzel az elmaradottak szomorú és elkeseredett társasága. A birói vizsgát letett s kiváló képzettséget tanúsító aljegyzőkből volnának berendelendó'k a felsőbirósági tanács­jegyzők. Joggyakornokok s főleg kezdő joggyakornokok ilyen­ként való alkalmazását semmikép sem tartjuk célszerűnek, mert egyrészt a gyakorlati képzettség híjával levő fiatal tisztviselők nem képesek magokba szivni, illetve magokba fölvenni azt a sok tanulságosat, amelynek közvetlen szemlélői, másrészt pedig az igazságügyi szolgálat valódi lényegéről nem szerez­hetnek reális képet. A birói vizsgás aljegyzőkkel, valamint a jegyzőkkel (akiket a lehetőség szerint csaknem kizárólag a felsőbirósági szolgálat tekintetében alkalmaznánk, mert eme szolgálat valódi hasznát főképen csak ők tudnák kiélvezni, viszont ők is legjobban használhatók ; az alkalmaztatás ideje, t. i. hogy egy hónapig, vagy egy évig tart a berendelés, itt mellékes), a fővá­rosban központilag, a vidéken táblai, illetve törvényszéki kerü­leterkénti szemináriumokat kellene tartani. Eme szemináriumokat a következőkép képzeljük el. Budapest en például 3 téli hónapon keresztül «] e g y­zői szemináriumi cim alatt tanfolyam állíttatnék fel. Elnöke volna az igazságügyminiszter által 3 esztendőre szóló kinevezéssel ellátva, valamelyik helybeli törvényszék arra alkalmas elnöke, vagy rangidős táblai birói cimmel ellátott birája (esetleg valamelyik vezető ügyész), tanitó tagjai pedig a táblai elnök által esetről esetre kinevezett s a berendeltek számához arányított 2—3 polgári, 1 büntető. 1 váltó, 1 járásbirósági szakbíró (esetleg albiró) és 1 ügyész, (alügyé.'z) kik vagy önkéntes jelentkezés, vagy ami helyesebb, kiváló képes­ség alapján mintegy kitüntetéikép veíényeltetnének a tanfo­lyamhoz s fáradságukért például 200 kor. külön tiszteletdíjban részesülnének. Ugyancsak berendelendő volna a tanfolyamhoz egy törvényszéki orvos és a gyűjtőfogház igazgatója. A szeminárium például hetenként kétszer, tegyük föl szerdán és szombaton 4-től 8-ig dolgoznék s a megállapított tanterv szerint az egyes tanárok szakmájukat illetőleg, fiatalabb kollégáik Ítélőképességét fejleszteni, azokat a jogesetek kap­csán felvilágosítani, őket a különös szakot illető legújabb jog­gyakorlat felől kitanítani s a külföldi legiszlativa és a joggya­korlat felől tájékoztatni volnának kötelesek. Továbbá a törvényszéki orvos, a szükséges orvosi tudnivalókat (boncolásdemonstrálást), a fogházigazgató pedig fog­házi kezelést, rab-élelmezést (fogházmegtekintés) tartoznának előadni. A szeminárium munkálkodását az elnök lelkiismeretesen ellenőrizni s arra ügyelni, hogy a munkálatok szigorúan betar­tassanak s arról senki indokolatlanul el ne maradjon — tartoznék. Ezen tanfolyamra az összes helybeli birói vizsgás aljegy­zők, minden évben, a jegyzők pedig jegyzővé való kinevezte­tésük első évében volnának berendelendők. A jegyzők jegy­zőségük második esztendejében már mint az előadó tanítók segédei (kollokváltató segédei) volnának alkalmazhatók, amely mintegy átmenetét is képezné előadói, esetleges tanítói alkalmazta­tásuknak is. A tanfolyam befejezéséül az ítélőtábla valamely erre a célra delegálandó tanácselnöke előtt «be fejező gya­korlat)) tartatnék, melyen az illető tanácselnöknek alkalma nyíl­nék a kiképzés alatt levő anyag minősége felől tájékozást szerezni (ami a táblai kandidáló elnöki tanácsok szempontjából nem csekély fontosságú). Észleletéről az elnök a miniszternek írásbeli jelentést tenne. Fontos ez azért, hogy a fővárosi aljegyzők vidékre való kinevezése tekintetében a miniszternek a pályázók elméleti niveauja felől is alapos információi legyenek. A vidéken, táblai székhelyeken, hasonlóan volnának a jegyzői szemináriumok felállitandók. Törvényszéki székhelyeken, a székhelyen alkalmazásban levő jegyzők s birói vizsgás aljegyzők létszámához képest 2—3 biró volna előadóként kijelölendő s a befejező gyakorlat a törvényszék elnöke előtt menne végbe, aki a táblai székhe­lyen delegált tanácselnökhöz terjesztené föl jelentését, melyet az, a táblai kerületben levő többi törvényszékektől beérkezett jelentésekkel s saját vizsgálatáról szóló jelentéssel együttesen terjesztene be a miniszterhez. Törvényszéki székhelyen kivüli járásbíróságnál, birói vizs­gás aljegyző vagy jegyző csak kivételesen volna alkalmazható. Az előbb emiitett rendelkezések azt eredményeznék, hogy egységesen és jól képzett anyag állana az albirói kine­vezésekhez rendelkezésre. A tudományos továbbképzést azonban eme jegyzői sze­mináriumokkal nem látjuk befejezettnek. Szükségesnek tartjuk, hogy a birói kinevezés után se szűn­jék meg a tisztviselők tudományáguk iránti intenzív érdeklő­dése s erre vonatkozólag a következőket véljük. Az albirák — albirói szolgálatuk idejében — kétszer vol­nának behivandók az úgynevezett «birói ismétlő tan­f olya m r a.» Ez a birói ismétlő tanfolyam, mely két és pedig egy u. n. felső folyamból (törvényszéki birák számára) és egy alsó folyamból (albirák, alügyészek számára) állana, Budapesten és minden egyes táblai székhelyen minden év november havában egy hó tartamára állíttatnék föl. Elnöke az ítélőtáblának egyik (lehetőleg a rangidősj tanácselnöke volna, kit az igazságügyminiszter a birói is­métlő tanfolyam elnökévé 3 év tartamára kinevez. Tanítói (tanárai) ugyancsak 3 esztendőre való miniszteri megbízatással az alsó folyamban a törvényszéknek rangidős (lehetőleg VII. rangosztálybeli) arra alkalmas birái (felebb­viteli tanács-elnökök) vagy járásbirák, valamint kir. ügyész vagy rangidős alügyész, kik a tanfolyam egész tartamára a tanfolyamhoz rendeltetnének s ezen idő alatt, minden egyéb szolgálattól föl volnának mentve, amivel szemben semmi­nemű egyéb díjazásra nem tarthatnának számot, ha a hely­ben levő tanfolyamhoz rendeltetnek ; s csak uti költsége és szokásos napidíjra, ha a táblai székhelyre volnának előadókul berendelve. A felső folyam tanáraiul ugyancsak 3 évi megbí­zással a kir. ítélőtábla (első sorban az önkéntes jelentkezés alapján) alkalmas birái, a táblai kerületben levő törvényszékek elnökei, vagy címzetes táblai birái, valamint egy főügyészi helyettes volnának alkalmazandók. Foglalkozzunk elsőbben az alsó folyammal. A tanfolyamon a kir. albirák és alügyészek rendszerint kineveztetésök után 3-ik és 6-ik esztendőben volnának beren­delendők. A tanfolyamba való berendelést az ez irányban az elnöki irodában a táblai titkár által vezetett nyilvántartói lajstrom alapján az ismétlő tanfolyam elnöke eszközli, aki a behívót és a tanfolyam részletesen kidolgozott (litografált vagy nyo­matott) tantervét az illető albiróhoz (aliigyészhez) szeptember hó 15-ikéig eljuttatja. A behívók expediálása után a behivottak neveit tartal­mazó jelentést terjeszt föl a miniszterhez. Az adminisztratív teendőkben való segédkezés céljából az Ítélőtábla valamely tanacsjegyzője a szeminárium elnöke mellé a tanfolyam tartamára segédül osztandó be. A tanfolyamba rendelt csak komoly betegség, vagy vala­mely a h.vatalfönök által külön fölterjesztésben alaposan meg­indokolt abszolút szolgálati nélkülözhetlenség t setében (p o több üresedés egy járásbíróságnál) menthető föl a részvétel alól, mikor is ez a következő évben, ezúttal minden további tekintet nél­kul pótolandó. A behivottak a tanfolyam elnökénél november 1-én reggel együttesen jelentkezni tartoznak, aki őket akijelölt tanítók jelen­létében fogadja ; a már előre kidolgozott tanrendet m nden

Next

/
Oldalképek
Tartalom