A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 6. szám - A teljesítési határidő és a perrendtartás törvényjavaslata

48 A JOG rainak elhagyása és az Amerikába való kivándorlás, mert másként nem segíthet magán. Azért, aki oly család tagjának, mely a nyo'i orral, a véginséggel, úgyszólván az éhenhalással küzd, ád kölcsön pénzt az Amerikába való kivándorlásra, legyen bár azon csaiádtag még kiskorú, hasznos beruházásra adja pénzét és jogosan követelheti ennek megtérítését a kiskorú egyéntől is és az állandó bírói gyakorlat alapján az ilyen hitelező birói oltalomban részesítendő, részére a kölcsönzött összeg megítélendő. Ha pedig akad olyan bíró, aki az ilyen hasznos beruházásra fo;ditott kölcsönt a kiskorúval szemben meg nem ítéli, — hanem mereven ragaszkodva a törvényhez: a keresetet elutasítja, szerintem csak azt tanúsítja, hogy a bírói székben külön tudja választani a bírót az embertől, pedig csak pár nap előtt tette a nagy államférfiú A'pponyi gróf, ezen kijelentést: ^Mindnyájan emberek vagyunk." Tehát a birói székben se feledje a biró, hogy az embernek élni, ruházkodni, esetleg családjáról gondoskodni kell, s ha nem képes a mindennapi szükségletet födözni, s ha ennek megszerzésében segiti egyik ember a másik embertársát, habár ez kiskorú is, a kisegített, illetve kölcsönadott pénzösszeg megfizetésére kötelezendő az adóssá vált kiskorú. Kár, hogy a felszólaló ügyvéd ur nem közölte azt, miként itelt az adott két jogeset felett az elsőbiróság, s ha már ez is ellentétesen itélt, egy és ugyanazon biró hozta-e meg az ítéletet; úgyszintén, hogy a felebbezési bíróság előtt is a két eset egy és ugyanazon tanács előtt fordult-e meg ? Mert ha igen, nem tudom elképzelni, hogy a két jogeset teljesen hasonló lett volna. Ugyanis olyan esetről is van tudomásom, midőn az Amerikából visszatért egyén itt többeket összetoboroz, magával visszi Amerikába és valósággal rabszolgáiként bánik velők, mig uzsora kamatait rajtuk ki nem sajtolja, az ilyen ember pedig birói oltalomra számot nem tarthat. Afelett pedig ne töprengjen az ügyvéd ur, hogy [az összeg csekély voltánál fogva ezen ügy a kir. ítélőtáblához, esetleg a kir. Kúriához el nem juthatott; hisz azon időből, midőn a pereket a kir. Kúriához felebbezni lehetett, van számos ellentétes birói Ítéletünk. Nyugodjék meg a változhatatlan végzetben. Emberek vagyunk, «errare humánum est> . Vásárhelyi Dániel, i.agykikindai kir. tszéki biró Irodalom Megjegyzések a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez, Irta Weinra a n n Fülöp dr., kir. közjegyző. Budapest, 1902. Nagy 8° 67 lap. Szerző neve a magánjogi irodalom terén már régóta ismert és elismert; annak idejében egy magánjogi kódex tervezetén is dolgozott, mely azonban sajnosán csak csonka míí maradt. Mint ügyvéd, később kir. Ítélőtáblai biró és egy negyedszázadon át közjegyző pedig oly bő és sokoldalú tapasztalatokat szerzett a mindennapi élet és gyakorlat minden ágában, hogy a polg. tvkönyv bírálói kőit magának az első helyet bátran vindikálhatja. Jelen füzet a tervezet azon részeire tesz észrevételeket, melyek szerzőnek hosszú évek óta teljes szakértelemmel mivelt legsajátabb területét képezik, melyeket mint közjegyző nemcsak elméletileg, de a gyakorlatban is ex asse ismer. A füzet tartalmát csak kivonatosan ismertethetjük, a kritikához pedig kritikát fűzni nem akarunk. Bizunk szerző judiciumában és csatlakozunk összes megjegyzéseihez. Elsőben foglalkozik a köteles részszel; az egyes rendelkezések érdemét nagy részben kielégítőnek találja, jóllehet vannak rendelkezések, melyek ellenében komoly aggályai vannak. így a tervezet az örökhagyó szülőjét illető köteles rész tekintetében a mostani jogáliapotot megváltoztatni akarja; szerző nem hiszi, hogy ez az általános jogérzetet kielégítené. Épugy sem szükségesnek, sem kívánatosnak nem tartja_ hogy nálunk a házastársi köteles rész behozassák, de különösen nem a tervezet alakjában. A tervezet az özvegyi jogot az özvegyi kötelesrészszel kívánja helyettesíteni, teszi ezt azonban olyannyira nehézkesen és rendszertelenül, hogy vonatkozó rendelkezései nem mutatkoznak ajánlatosaknak. A második fejezet az örökös jogi helyzetét a hagyatéki hitelezővel szemben veszi alapos és részletes bírálat alá. Ez a kérdés a magánjog legkényesebb és legnehezebb kérdései közé tartozik; nincs törvénykönyv cs nincs tervezet, melynek idevonatkozó intézkedései ellen nem kellene alapos észrevételt tenni; a jelen tervezet 2,007—2,023 §§. is csak egy vázlat természetével birnak, mely még a tüzetes feldolgozást igényli,— minthogy igen fontos és eléggé számos kérdés a tételes megoldást nélkülözi, mely megoldás hiányában valóságos útvesztőben mozgunk. E fejezet tárgyalja az örökhagyó hitelezőjét, a hagyatéki költségeket, végül a kötelesrészre jogosítottat és a hagyományost. A harmadik fejezet a végrendeleti öröklést tárgyalja. Szerző gyakorlati példák alapján felszólal a tervezet azon rendelkezése ellen, mely szerint a végrendelkező képesség már a 14-ik év betöltésével álljon be; szerinte a nálunk fennálló népjogi viszonyok és kulturális állapotok szerint meg távolról sem jár ezen korral az akaratnak az az elhatározási képessége és az értelmiségnek az a foka, mely a végrendelkezési képességnek nélkülözhetlen előfeltételét képezi. Ezért a francia, olasz, zürichi és a német ptkv. a lü. év betöltését kívánják e célra. Részletesen veszi aztán bírálat alá a holographikus végreníbbáa közjegyző előtti végrendeletre vonatkozó renÍS sikra száll a közj.-tv. 83., 84., ij-aiban foglalt deleteket; továt delkezéseket és _ közvégrendelet alkotása módozatainak fenntartása mellett. Tárgyaltatik még e fejezetben a végrendelet tartalma általában, az utóörökös nevezése, a hagyomány és a közös végrenVégül pedig 122. §-ban önállóan szövegezi és kodifikálja a végrendeleti öröklést és pedig: [. a végrendelet alkotását (1—16. §§.), II. tartalmát általában (17—46. §§ ) Hl- örökösnevezést (47—51. §§.), IV. utóörökösnevezést (52—74 §§.), V. hagyományt (75—107, §§.) VI. a végrendelet hatálytalanítását (108—115. §§.), VII. a kozos végrendeletet (116—122. §§.), és VIII. a végrendelet végrehajtását. Nem szenved kétséget, hogy az ily kiválóan szakértő tollból származó megjegyzések a tervezet szerkesztő bizottsága részéről kellő méltatásban fognak részesülni. A füzet külön lenyomat ajogt. Közlönyből. Ara ? Vegyesek. r. I. Györy Elek f A magyar jogászvilágot és első sorban a budapesti ügyvédi kamarát megrenditő nagy veszteség érte. Győry Elek: a kamarának hosszú éveken át volt ügyésze és 8 év óta köztisztelet és szeretetnek örvendő elnöke, élete delén szívszélhűdés folytán hirtelen elhunyt. Elnöki állásában néki ugy jogi nagy tudása mint tárgyilagossága és pártatlansága és az ügyvédi kar érdekeinek szentelt ernyedetlen munkássága — kartársai osztatlan bizalmát, tetszését és elismerését vivták ki. Sok viharos közgyűlésben csakis tapintattal párosult erélyének, mesteri klasszikus szónoklatának és közelismert tekintélyének sikerült a tanácskozás csendes medréből elemi erővel kicsapó indulatok hullámait lecsillapítani és a felkorbácsolt szenvedélyek által sugalt, a kar érdekeit éppen ez okból sokszor veszélyeztető indítványok mellőzését kivívni és a kamara tekintélyét ugy felfelé mint lefelé is megóvni. Élénk részt vett a kodifikációban és az igazságügyi bizottság tanácskozásaiban, ahol érett tapasztalaton és nagy jogi tudáson alapuló vélem ínyének mindenkor döntő súlya volt. A jogi szakirodalom is nem egy becses dolgozatot köszön néki és lapunk is egyik kiváló munkatársát veszítette benne. Különös dicséretéül kiemelhető, hogy az ellenzéki pártembert — dacára annak, hogy ö a közjogi ellenzéknek egyik oszlopos tagja volt — soha sem vitte bele a jogi tanácskozások termébe és a szakvitákba. Csakis ennek köszönhető, hogy az ö vezetése alatt az ügyvédi kamara nimbusza époly magas niveaun állott, mint elnökelődje H ó d o s s y Imre idejében és hogy az egész ország ügyvédi kara — Hódossy visszalépte után ői minden az ügyvédi kar összeségét érintő kérdésben természetes vezérének tekintette^s az ügyvédi kar egyetemének érdekeit felkaroló tanácskozások élére állította. Ily bizalmat csak oly férfiú nyerhet, aki hosszú nyilvános pályáján ugy tehetségének mint teljes megbízhatóságának annyi fényes tanújelét adta. Lesz még alkalmunk az elhunyt tevékenységét és érdemeit hozzá közelálló oldalról kellően méltattatni. Áldás és béke hamvaira! Dr. juris, hároméves gyakorlattal, helyben vagy vidékén irodát keres azonnali belépésre. Cime a kiadóhivatalban. Tárgyalásra jogosított közjegyzőjelöltet, esetleg helyettest keresek, aki irodámba azonnal beléphet. Kölgyessy Adrián Antal dr, közjegyző Hátszegen, f* 3—2 A szegzárdi kir. közjegyző állandó helyettest keres Ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. 2 2 A The Mutual new-yorki életbiztositó társaság e napokb;in tette közzé az 1901. évre szóló mérlegét, mely ismét fényes bizonyítéka a kölcsönösségi elv eredményességének az életbiztosítás terén. Valóban meglepetők azon számadatok, amelyeket a The Mutual közzé tesz és melyek fényesen bizonyítják, ho^y a The Mutual továbbra is megállja helyét mint a világ legnagyobb és leggazdagabb bLtositó társasiga. Kü önösen kiemelendő, hogy a törvényes életbiztosítási tartalékon felül a The Mutual még 341.541,000 fres-ra rugó hátralékkal rendelkezik (nyeremenytartalek.) Az óriási, majdnem érthetetlen magas nveremenyosztalekok, amelyekben ezen intézet biztositottait részesiti részben ezen tételben lelik magyarázatukat A következőkben adjuk az 1901. évi zárszámadásnak kábelsurgony utján vett foadata.t: Összes vagyon: 1.828.181.(100 fres • 5?j°£*T (nyereménytartalék) 314.541,000 fres. Rendelkezésre allo fölösleg 1902. évben kiosztandó nyereményekre, 12 849 000 fres.; összes bevétel 1901. évben 340.022 000 fres egész évi díj befizetésével kötött uj biztositások 1901-ben 1.007.104,000 fres. , érvényben levő élet és járadékbiztosítások 6.443.021,000 írcs. A kötvénytulajdonosoknak 1901-ben kifizettetett 148.599/'"" '.000 fres. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. StiUer Mór dr ' V., Rudolf-rakpart 3. V., Kálmán-utca 16.