A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 52. szám - Az észak-amerikai Egyesült Államok csődjoga. Vége

208 A JOG és amennyi a bíróságot felmenti attól, hogy adat nélkül legyen kénytelen kutatni a panaszbejelentö szándékát és azt, hogy a sérelmet a bejelentő miben keresi ?*) A m. kir. Kúria: (1902 dec. 16. 7,700/902. B. sz a.) A semmiségi panaszok visszautasittatna'.í. Megokolás: A B. r". 390. §-a értelmében a semmiségi panasz bejelentése alkalmával, vagy ennek megokolásában világosan kell megjelölni a semmiségi okot, amely miatt a jogorvoslat használtatik; vagyis a törvény az ok megjelölés módjára oly jelzőt használ, amelynek értelmezése és konkrét esetre való alkalmazása birói mérlegelést igényel. A törvény szövegének grammatikai értelme tehát nem hagyhat kétséget az iránt, hogy annak meghatározása, vajon az ok-megjelölés a törvénynek megtelelőleg és elég világosan történt-e, esetről-esetre a birói mérlegelésre és eldöntésre van bizva. A törvénynek a semmiségi ok világos megjelölését követő ezen rendelkezéséből és abból, hogy a törvény taxatíve sorolja a semmiségi panasz eseteit, sőt ezen esetek érvényesítését a B. P. 437. §. első bekezdése 556. s egyéb szakaszai szerint további korlátozásnak veti alá, felismerhei étlen a törvényhozó azon szándéka, hogy a k:r. Kúria előtti eljárásban a jogorvoslatok használatát korlátozni és a kir. Kúriát az ok nélküli, a határozatlan (549., 430. §§.) s ennélfogva könnyelmű panaszoktól megóvni kívánta. A törvény ezen célzatának szigorú szemelőtt-tartásával pedig, a semmiségi ok világos megjelölésének kellékei a következő szempontokból birálandók meg : 1. miután semmiségi panasznak csakis korlátolt számú esetekben van helye, szükséges kelléke a megjelölésnek, hogy az adott esetben panaszolt sérelem konkrét adataiban és vonatkozásaiban legyen akként megjelölve, 1 ogy világosan kitűnjék, miszerint a panaszolt sérelem a törvényben megjelölt jogorvoslat utján érvényesíthető sérelmek közé tartozik ; 2. figyelembe kell venni azt. hogy a B. P. 430. §-a értelmében, az ennek harmauik bekezdésében említett szakaszok rendelkezései a kir. Kúria előtti eljárásban megfelelően alkalmazandók ; vagyis a törvény a kir. Kúriának tette feladatává, hogy esetről-esetre meghatározza, va|on a panaszbejelentés a kir. Kúria előtti eljárásnak megfelelően és arra alkalmas módon van e megjelölve. Miután pedig a ténykedésben határozó másodbirósághoz intézett jogorvoslatban érvényesíti tt semmiségi okok, a ténymegállapítás valótlanságából következtetett sérelmekre is kiterjednek, míg ellenben a kir. Kúriánál csak azon sérelmek képezik a megvizsgálás tárgyát, amelyek törvénysértésből származtatnak s ennek következtében a bp. 430 §-a értelmében, a 390. §. csak akkor lesz megfelelően alkalmazva, ha a kir. Kúriához intézett perorvoslatok okai a kir. Kúria előtti eljárásnak megfelelően akként jelöltetnek meg, hegy a megjelölésből kétségtelen kitűnjék, miszerint a panaszok nem a ténymegállapítás valótlanságából, hanem valamely törvénysértésből merittetnek; 3. miután oly esetben, midőn valamely törvénynek, legyen az alaki vagy anyagi törvény, — valamely esetre való alkalmazása forog kérdésben, a bírónak a helytelen alkalmazást megvilágosító ténybeli adatok a körülményt^- ismeretére van szüksége s miután másrészről a semri iségi panasz helyes bejelentésének kérdése magából a panaszbejelentésből, vagyis annak megokolásából bírálandó meg : ennélfogva a bejelentés világosságához szükséges, hogy az ne általánosságban tartva, hanem a panaszolt eset konkrét adataiban oly módon Ieg\en szubstanciálva, hogy abból a par *sz megengedett voltának feltételei és a sérelem miber^iása és a panasznak a a perrel szoros összefüggésben lévO" konkrét vonatkozása kétségtelen éspedig annál is inkább felismerhetők legyenek, mert ezeknek hiánya, sem a B. P. 391. §-ban említett módon nem pótolható, sem ugy mint a ténykérdésben itelő másodbiiöság előtti eljárásban, a panasz a kir. Kúria előtti tárgyaláson többé nem szubst. ntiálható. Az előrebocsátottak értelmében tehát a kir. Kúria előtti eljárásra alkalmas módon csak akkor tekinthető a semmiségi panasz világosan és megfelelően megokoltnak, ha a sérelem okai és adatai magában a semmiségi panaszban világosan és akképp vannak szubstantiálva, hogy abból megítélhető legyen : a) vajon a sérelem jogi és nem ténykedésre vonatkozóan van-e bejelentve ? b) hogy a sérelem legalább annyira legyen szubstanciálva, hogy megbiráltathassék. valljon az, konkrét adataiban, a törvényben felsor lt semmiségi esetek alá vonható-e ? c) hogy a panasz tartalma és ténybeli adatai, a per anyagával való vonatkozásaikban, legalább annyi anyagot nyujt* Ezen érdekes és jelentós határozatra felhívjuk olvasóink figyelmét. sanak, amennyire a sérelem fenn- vagy fen-nemforgásának felismerhetésére és megbirálhatására a bíróságnak szüksége van és amennyi a bíróságot felmenti attól, hogy adat nélkül kutassa a panasz-bejelentő szándékát és azt, hogy a sérelmet a bejelentő miben keresi? Bejelentő a jelen esetben, a B P. 385. §. 1. a) pontjára való puszta hivatkozással és azok minden megjelölése nélkül jelentvén be semmiségi panaszát, ez a bejelentés az itt felsorolt kellékeknek nem felel meg; — mert az a megtámadott s a büntetendő cselekmény ténybeli és jogi ismérveit, alkatelem eit megállapító ítélettel, konkrét adatokkal vonatkozásba hozva nincs és kellő szubstanciálás kiányában, egyáltalában nem nyújt anyagot a sérelem mibenállásának felismerésére és nélkülözi annak feltüntetését, hogy bejelentő mi okból tekinti cselekményét szabados cselekménynek, illetőleg, hogy a megállapított ismérvek és alkatelemek közül melyik az, melynek megállapítását tévesnek tartja és amelynél fogva büntetendő cselekmény ismérveinek hiányát vitatja, De hiányos a bejelentés azért is, mert azt sem jelöli meg, hogy bejelentő a sérelmet a ténybeli adatok megállapításából, vagy azok jogi méltatásából és a törvény alkalmazásából származtatja-e ? Ezt pedig a jelen esetben annyival is inkább ugy kellett volna jelölniük, mert vádlott védekezése egyedül a tett elkövetésének tagadására szorítkozván, a perbeli egé:>z védekezése is csak a ténykérdés ellen irányul, amelyben pedig jogorvoslatnak helye nincs. Ezeknélfogva vádlott és védőjének semmiségi panaszát a semmiségi ok világos megjelölésének hiánya miatt a Bp. 430. §. utolsó bek. alapján a Bp. 434. §. 3. bek. értelmében visszautasítani kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szegedi tszéknél Weisz Ignác, hódmezővásárhelyi kereskedő ellen, bej. jan. 17, fsz. jan. 24, csb. Fehér Tamás dr., tg. Csáky Lajos dr. — A fehértemplomi tszéknél Mogos József és A. Inkolnici cég ellen, bej. jan. 31. fsz. febr. 24, csb. Reichel frigyes dr., tg. Tamásiéi Gyula dr. — A nagvkikindai tszéknél Putits Milán nagyszentmiklósi kereskedői ellen, bej. jan. 31, fsz. febr. 12, csb. Kovách Gusztáv, tg. Vadász Armand dr. - A gyulafehérvári tszéknél Pap Antal tövisi szatócs ellen, bej. jan. 31, fsz febr. 12, csb. Szöcs Ákos dr., tg. Rejöd József. — A szegszárdi tszéknél Weisz Jakab hőgyészi kereskedő ellen. bej. jan. 2*, fsz. febr. 16. csb. Sonnavend Frigyes dr., tg. Albers Rezső dr. - A bpesti keresk. és váltótszéknél Fayertag Mano helybeli cég ellen, bej. jan. 17, fsz. íebr. 18, csb. Szaffka Dénes dr., g. Csukássy Jenő dr. Pályazatok : A vingai jbiróságnál albirói áll. jan. 6. (292; — A nagybányai jbiróságnál albirói áll. jan. 7. (293). — Az orsovai jbiróságnál albirói ál|. jan. 8. I294) Kúriai és táblai értesítések Apatin B. M. dr. Schlesinger— Kuhmann érk. 712/902. v. sz. a., előa. Grecsák, n. e. — Kovcsin—Kovcsin érk. 368/902. p. sz. a előa. Vaszilievics, n. e — Parabuczki —Parabuczki érk. 7125/902. p. sz. a előa. Sárói Szabó n. el. — Zetovits—Zetovics érk. 1928/902. p. sz. a. előa. Vaszilievics, n. e. — Stojakov—Stojakov érk. 6676/902. p. sz. a elő. Bene, n. e. Galánta N. M. dr., Takács, Józsa b. ü- érk 10989/992. b. sz. előa. Szőcs; n. e. — Weisz— Weisz 1536/902. p. sz. a. előa. Jókuiay, n. e. — Györ P. J. 4704/901. dec. 12. hh. — Homonna M. Gy. dr. Rosenblum—Goga érk. 8Í41/902. p. sz. a. előa, Uhlyarik, n e — Mezőtúr B. M. dr.. 9407/902. p dec. 23. rh. Nagykikinda K. Zs. dr. Zseravicza - Schreiber érk. 5033/902. sz. a. előa. Vaszilievics. n. e. — Nagyszeben B. J. dr. Hell—Hell (39/902) dec. 22. rendelv. — Poísony N. J. dr. Zsigárdy--Zsigárdy érk. 8185'902. p. sz. a. előa. Asztalos, n. e. - Pozscny R. T. Stefankó—Popluhác (101'900) dec. 22. hh. — Siklós S. E. dr. 7421 900. n e. - Somorja P. K. dr. Kis. faludy—Takács (1601/902;-n. e. — Ugróczky -Sill ("745/901.) máj. 7. rvu. r. rendelv. — Szerencs A. E. dr. Máriássy-ügy érk. 8424/902. D. sz. a. előa. Illés Jenő. n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Fiatal ügyvéd előkelő fővárosi irodába — esetleg társul — belépne. Irodát készpénzzel át is venne. Cime a kiadóhivatalban, Gyakorlott ügyvédjelölt, aki több vidéki irodában raűködötts irodát önállóan isvezetett. alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. gyakorlott, a német és tót nyelvet is bíró közjegyzoAelyettes alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PAIXA8 RÉSZVÉN Y-ÁR8A8ÁQ NYOMDÁJA BUOAPE9TEN A szerkesztésért felelősek ; Réva. Lajos dr. stiller Mór dr V., Kálmln-utca 16. V, Rudolf-rakpart 3.