A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 52. szám - Az észak-amerikai Egyesült Államok csődjoga. Vége

208 A JOG vallomásaival beigazolást nyert a B. József vádlott, jelenlegi első rendű alp. vallomásával is támogatott az a perdöntő körülmény, hogy a IV.-ed r. alperes H. Fülöp tulajdonát képező Haas-palotának az 1896. máj. havi ezredévi ünnepségek alkalmára, ugy feldíszítésével, mint a zászlók felrakásával Ill-ad. r. alp. F. Károly, mint a lV-ed r. alp.-nek, illetve H. Fülöp és fia cég üzetvezetője és házgondnoka az e részben megkívántató szakértelemmel biró K. Lipót kárpitost bizta meg, valamint az is, hogy azt a zászlót, mely 1896 máj. 13-án déli 1 órakor, a Haas-palota tetejéről annak a váci-utcai homlokzata felől, a heves szélviharban történt leesése által felperes épp arra haladó férje, N. Alajosnak halálát okozta, a munka véghezvitelével megbízott B. József kárpitossegéd, K Lipót vállalkozó kárpitos megbízottja, F. Zsigmond üzletvezető meghagyása folytán tűzte ki; végül bizonyítva van az is, hogy B. József gondatlanságból okozott emberölés vétségében bűnösnek mondatott ki s ezért 2 hónapi fogházra és 840 K. 60 f. temetési költségnek felp. részére 15 nap a. különbeni végreh. terhével leendő megfizetésére ítéltetett. Ebből a tényállásból tehát kétségtelen, hogy II—IV-ed. r. alpereseket a felperes férje tekintetében előidézett cselekmény, illetve mulasztás körül polg. uton is annál kevésbbé terheli felelősség, mert a zászló kitűzésénél nem ők, hanem az e célból megbízott és kellő szakértelemmel biró K. Lipót kárpitos vállalkozónak színién kellő szakértelemmel megbízott alkalmazottjai s különösen B. József kárpitos segéd követték el a mulasztást. Tehát IV-ed r. alperes mint háztulajdonos, s ennek alkalmazottja H. Lajos házmester és F. Károly üzletvezető s házgondnok ebbeli minőségéből kifolyólag sem levén a bekövetkezett eseményért felelősek, kártérítéssel sem tartozhatnak felperesnek; mert a zászlók feltüzésé^el K. Lipót kárpitosban Ill-ad r. alperes kellő szakértelemmel biró vállalkozót bízott meg; az a körülmény pedig, hogy Il-od r. alperes H. Lipót házmester a zászlók közül kettőnek K. Lipót kárpitos e részbeli megbízottjai B. József, H. Mór és S. Károly kárpitosok által lett kitűzése végett mostnevezetteket a Haas-palota tetejére felvezette s ezeknek megmutatta, hogy a zászlókat hol kell kitűzni, s ezek kitűzésénél személyesen jelen is volt, II—IV. r. alperesek kártérítési kötelezettségét egymagában véve még azért sem vonhatja maga után, mivel H. Lipót házmester az ő és B. Józsefnek a büntető perben tett vallomásai szerint a leesett zászló feltevésénél jelen sem volt; mert F. Károlynak a btő perben tett vallomása szerint H. Lipót házmester nemis volt hivatva felügyelni a díszítésre és a zászlók kitűzésére, mivel nem birt szakértelemmel s éppen ebből az okból bizta F. Károlyra a zászlók kitűzését és K. Lipót kárpitosra mint szakértő vállalkozóra; mert ha a zászlókat tényleg II-od r. alperes tűzte volna is ki hibásan, nevezett az által, hogy K. Lipót vállalkozónak kárpitos segédei annak azt eltűrték a nélkül, hogy a kitűzésnél elkövetett szabálytalanságot helyre hozták volna, nem tekinthető III. és IV-ed r. alperesek e részbeli megbízottjának, hanem egyedül csakis K. Lipót vállalkozó megbízottjául lehetne tekinthető s igy az a körülmény, hogy II-od r. alperes a zászlócsapnak zárszögét más alkalommal hibásan helyezte el oly módon, hogy a zászlót tartó hüvely csapjaiba a tartályt lezáró szeg nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé szúratott, vagyis ugy, hogy a szeg feje nem felül, hanem alul esett, s ezáltal válhatott csakis lehetővé, hogy a szélvihar-mozgatta zászló a szeget addig lazította helyében, míg az önsúlyánál fogva leesvén, a tartály kinyílott s a zászló lezuhant, — még ha ez valónak vétetik is, nem II—IV. r. alperesek, hanem csakis K. Lipót vállalkozó terhére lenne felróható. Minthogy azonban az a körülmény hogy B. József I. r. alperes a btő. perben bűnösnek mondatott ki és ezért 2 havi fogházra és felperes részére az elhunytnak 420 frt 30 krt kitévő temetési költségeknek megfizetésére köteleztetett, ennek az alperesnek felperes további kárkövetelésben elmarasztaltatását polg. per utján sem vonhatja jelen perben maga után; mert L r. alperes nem mint közvetlen megbízott, hanem csakis mint a Haas-palota díszítésére és a zászlók kitűzésére vállalkozó K. Lipót kárpitos segédje járván el, cselekményéből illetve mulasztásából eredett károkért a polg. peruton felelősség nem őt magát, hanem az őt megbizó K. Lipótot mint gazdát illetve munkaadót terhelheti. Mindezeknél fogva felperest keresetével elutasítani kellett. De elutasítandó volt felperes e helyütt a 840 kor. 60 fill. temetkezési költségre nézve I. r. alperes ellenében is keresetével, mert ebben az összegben I-r. alperes már magában a btő perben hozott jogerős ítéletekkel végreh. terhe mellett elmarasztaltatván, I. r. alperesnek ebben az összegben e helyütt leendő ujabbi marasztaltatása immár tárgynélküli stb. stb. A bpesti kir. Ítélőtábla (1901 szept. 4-én 8,386. sz. a.) az elsőbirósági ítéletnek azt a részét, mely szerint felperes B. József alperessel szemben a 840 K. 60 fill. temetési költség, mint kármegtérítése iránti keresetével, ugy H. Lipót és F. Károly alperesek elleni egész keresetével elutasittatott s közte, H. Lipót és F. Károly alperesek közt a perköltség kölcsönösen megszüntettetett, — helybenhagyja; az ítéletnek többi részét megváltoztatja s B. József alperessel szemben a felperes eltartása s kisk. gyermekei ueveltetési ko.tsége címén felmerült kár, H. Fülöp alperessel szemben pedig ugy néhai N. Alajos temetési költsége, mint a felperes eltartása s kisk. gyermekei neveltetési költsége cimén felmerült kár tekintetében a kártérítési kötelezettséget megállapítja, ennek folytán az ítéletet abban a részben, melyben B. József és H. Fülöp alperesekkel szemben a perköltségről rendelkezik, hatályon kivul helyezi, s utasítja a kir. tszéket, hogy jelen ítélet jogerőre-emelkedése után ezen két alperessel szemben hozzon a kárösszeg mennyisége és a perköltség tekintetében ujabb ítéletet stb. Megokolás: Az elsőbiróság Ítéletének az a része, mely szerint felperes B. József alperessel szemben a 840 K. 60 fill. temetési költség, mint kár megtérítése iránti keresetével, ugy H. Lipót s F. Károly alperesek elleni egész keresetével elutasittatott s közte, valamint az utóbb nevezett alperes között a perköltség megszüntettetett, az Ítéletben felhozott indokok alapján volt j helybenhagyandó. Az Ítéletnek a B. József és H. Fülöp alperessel szemben rendelkező többi része azonban a rendelkező rész szerint volt megváltoztatandó s az elsőbiróság a kárösszeg s költség tekintetében uj Ítélethozatalra utasítandó; mert B. József alperessel szemben a marasztaló btő-birósági ítéletek bizonyítékot képeznek arra, hogy néhai N. Alajos halálát azon alperes vétkes gondatlansága okozta, miből folyólag alperest a kár megtérítésének kötelezettsége terheli, mely a btő-eljárásban csak a temetési költség erejéig biráltatott el,s felperes többi kárigényével polg. perre utasíttatott, s mert az épület tulajdonosa a vis major esetét kivéve felelős az épületen emelt minden mű lehullásából másra háramló kárért, még ha magát a tulajdonost gondatlanság nem is terheli. H. Fülöp alperes maga is beismeri, hogy az ő épületéből lehullott zászlórúd okozta N. Alajos halálát s a btő bírósági iratoknál kiderített tényállás szerint meg van állapítva, hogy a zászlórúd leesését nem elhárithatlan természeli erő, hanem a zászlórúd helytelen beillesztése idézte elő. A m. kir. Kúria (1902 november hó 25-én 6,610. sz. a.) A másodbiróság ítélete abban a felebbezett részében, meiy szerint IV-r. alperesnek kártérítési kötelezettsége felperes irányában, ugy a néh. N. Alajos temetési költsége, mint a felperes eltartása és kk. gyermekei neveltetési költsége cimén megállapittatott, helyben hagyatik. stb. M eg o k o 1 á s:H. Fülöp IV-r. alperes beismerésével, valamint a B. József ellen lefoglalt bűnügyi irataival, különösen az e bűnperben keletkezett Ítéletekkel be van bizonyítva, hogy felperes férjének 1896. máj. 13-án bekövetkezett halálát a IV-ed r. alperes Bpest Gizella-téri palotájának tetejéről, az oda B. József I. r. alp. által a teljes biztonság elérhetése végett a köteles gondosság elmulasztásával helyezett vastagnyelü nagy zászlónak az utcára történt leesése idézte elő az által, hogy a leesett nehéz zászlórúd az akkor arra haladó N. Alajost agyonütötte. Azt állítja és védekezésének súlypontját arra alapítja IV-ed r. alperes, hogy az ezredévi ünnepségek alkalmával 1896 ápril hó utolsó napjaiban III. r. alperes, a Haas Fülüp és fiai üzletvezetője és a Gizella-téri Haas-féle palota kezelője, az ő megbízásából elrendelte s e nagyobb műízlést igénlyő díszítési munka végzését, melynek körébe a zászlók kitűzése is tartozott, K. Lipót kárpitosra, tehát szakértőre bizta, ki azt magára vállalta, B. és József I-ső r. alperes, K. Mór és F. Károly segédei által végeztette el. Ha mindenben ugy állana is a dolog, mint IV-ed r. alperes állítja, ezekből bizonyos, hogy palotájának feldíszítését s igy a zászlók, különösen a leesett zászló kitűzését K. Lipót kárpitos, illetőleg ennek segédei az ő utasításából eszközölték; minthogy pedig a háztulajdonos, az épületére akár általa, akár utasítására mások által elhelyezett tárgyaknak, vismajor esetén kívül, mi a jelen perbeli esetnél fenn nem forog, leesése által a másoknak okozott kárért felelős: IV. r. alperes az ő utasítására palotájára a köteles gondosság hiányával kitűzött zászló leesése által felperes és kk. gyermekeinek okozott kárt megtéríteni tartozik. Semmit sem változtat ezen az a körülmény, hogy az, ki a zászló kitüzétsét téliesítetté, erre kellő szakértelemmel birt, mivel az esetleg csakis az ő visszkeresetének, a szakértővel szemben megállapítására szolgálhatna alapul. Felperes tartás iránti keresetét hazai biróságnál érvényesítvén, az az érvényesített jog tekintetében a hazai törvényeknek, jogszabályok- és eljárási szabályoknak van alávetve, mivel ha külföldi nem valamely szerződésből, hanem cselekményből eredő jogot hazai bíróság előtt érvényesít, a külföldi sem bírhat nagyobb jogigénynyel, mint az itteni állampolgár. A hazai jogéletben gyermekek tartása iránti perben arranézve, hogy a gyermek mily életkorában tekintendő keresetképesnek, megállapított jogszabály nincs, hanem minden ily perben a fenforgó viszonyok és körülmények mérlegelése mellett a bíróság belátása szerint állapítja meg azt, hogy mely időben tartja a gyermek keresetképességét bekövetkezettnek. (A m kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1902 ápr. 18. I. G. 616/1901 sz. a ) A vételár iránt indított keresetnek alapjához tartozik az hogy az eladó az ügyletet a maga részéről teljesítette ; teljesítve pedig az ügylet az eladó részéről csak abban az esetben van ha a törvényes vagy szerződési minőségnek megfelelő árut szállított Ha tehát a vevő a küldött áru minősége ellen kifogást tesz s ezért az árut at nem veszi, hanem az eladó rendelkezésére bocsátja és eképp tagadja, hogy az áru a törvényes vagy szerződési minőségnek megfelel : az áru megfelelő voltát, vagyis, hogy maga részéről az ügyletet teljesítette - mint a vételár követe blzonyHan? J°gnak alapJát tCVÖ té"yt ~ az eladó tartozik Ellenben, ha az átvétel kifogás nélkül megtörtént, akkor