A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 4. szám - Adatok az 1880. évi XLV. t.-cikkel szabályozott és az 1892. évi XXIV. t.-cikk által módosított birtokrendezési eljárás egyszerűsítéséhez és gyorsításához

A JOG 31 kintettel Ausztriára; Kováts Ferenc dr., előadó, Hetenkint 5 óra. d) Negyed évi jogi tanfolyam. Azokra nézve kötelező, kik egyéves önkéntesi szolgálatot nem teljesitenek; ezek a kötelezett heti 20 órát az összes hirdetett kollégiumok sorából választhatják. B) Speciál-kollégiumok. Allamszámviteltan; Fésűs György dr. igazgatótanár. Hetenkint 5 óra. Római örökösödési jog. Rentmeister Antal dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 2 óra. A telekkönyvi rendszer ismertetése, jogesetekkel. Katona Mór dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 3 óra. Urbériség. Ugyanazon tanár. Hetenkint 1 óra. A bányajog alapelvei. Ugyanazon tanár. Hetenkint 1 óra. A miniszteri felelősség. Vut kovich Sándor dr., ifjabb, nyilv. rend tanár. Hetenkint 1 óra. Conversatorium a politikai tudományok köréből. Ugyanazon tanár. Hetenkint 1 óra. Szemelvények a nemzetközi jog terén. Ugyanazon tanár. Hetenkint 1 óra. Közgazdaságtani politika. M a n d e 11 o Gyula dr., nyilv. rend. tan. Hetenkint 6 óra. Kereskedelmi ügyletek. F a 1csik Dezső dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 3 óra. Csődjog. Ugyanazon tanár. Hetenkint 2 óra. Bűnvádi eljárás. Oberschall Pál dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 3 óra. Jog- és állambölcsészeti seminarium. Ugyanazon tanár. Hetenkint 2 óra. Büntetőjogi seminarium. Ugyanazon tanár. Hetenkint 2 óra. Törvényszéki orvosi vélemények elmebetegekről. F i s c h e r Jakab dr. előadó. Hetenkint 1 óra. Közigazgatási közegészségtan. PávaiVajna Gábor dr., előadó. Hetenkint 2 óra. Középkori városi gazdaságtörténet. Kováts Ferenc dr., előadó. Hetenkint 1 óra. C) Publicumok. Politikai számtan. Fésűs György dr., igazgató tanár. Hetenkint 1 óra Társadalomtudományi kérdések, különös tekintettel a a büntetőjogra. Oberschall Pál dr, nyilv. rend. tanár. Hetenkint 1 óra. Az eperjesi jogakadémia tanrendje az 1901 —1902. tanév második felére. A) Kötelezett tantárgyak. I. évfolyam. Római jog, heti 8 óra. Előadó tanár: Horovitz Simon dr. Európai jogtörténet, heti 5 óra. Előadó tanár: Mi kler Károly dr. II. évfolyam. Magyar közjog, heti 6 óra. Előadó tanár: Horváth Ödön dr. Magyar magánjog, heti 5 óra. Előadó tanár: R a f f a y Ferenc dr. Pénzügytan, heti 4 óra. Előadó tanár: Sarudy Vilmos dr. Tételes európai nemzetközi jog. heti 3 óra. Előadó tanár: Horváth Ödön dr. III., vagyis jogtud. évfolyam. Magyar állam statisztikája, tekintettel Ausztriára, heti 5 óra. Előadó tanár: FI ó r i á n Károly dr. Peres és perenkivüli eljárás, heti 5 óra. Előadó tanár: R a f f a y Ferenc dr. Büntető-jog, heti 5 óra. Előadó'tanár: H o r o v i t z Simon dr. IV., vagyis áilamtud. évfolyam. (Ez e félév csak azokra a joghallgatókra kötelező, akik egyéves önkétesi szolgálatot nem teljesitenek s illetők a szükséges heti óraszámot főkép a tételesjogi tárgyakból választandó special-eollegiumok sorából hallgatják. B) Speciai-kollégiumok. * Európai államok legújabb története, heti 4 óra. Előadó tanár: Mi kler Károly dr. * Művelődés'örténet, heti 4 óra. Előadó tanár: S z 1 á v i k Mátyás dr. * Bölcsészeti ethika, heti 4 óra. Előadó tanár: Szlávik Mátyás dr. Bölcsészettörténet lUj-kor), heti 4 óra. Előadó tanár: Szlávik Mátyás dr. Magyar közigazgatási jog (folytatás), heti 3 óra. Előadó tanár: Flórián Károly dr. * Közegészségtan, heti 2 óra. Előadó tanár: Horovitz Imre dr. * Bányajog, heti 2 óra. Előadó tanár: Flórián Károly dr. * Államszámviteltan, heti 2 óra. Előadó tanár: Sarudy Vilmos dr. A magyarországi ág. hitv. ev. ker. egyház alkotmánya, heti 2 óra. Előadó tanár: Mik le r Károly dr. Váltó és kereskedelmijogi gyakorlatok, heti 2 óra. Előadó tanár: Sarudy Vilmos dr. Az uj sommás eljárásról, heti 2 óra. Előadó tanár: Sztehlo János dr. Válogatott kérdések a magyar magánjog köréből, héti 2 óra. Előadó tanár: Sarudy Vilmos dr. A magyar protestantizmus története, heti 2 óra. Előadó tanár: Szlávik Mátyás dr. Ujabb törvényeink a magyar közigazgatási jog köréből, heti 2 óra. Előadó tanár: Máriássy Béla dr. Jogbölcsészeti nemzetközi jog, heti 1 óra. Előadó tanár: Ho rváth Ödön dr. Válogatott kérdések a magyar alkotmánytörténetből, heti 1 óra. Előadó tanár: Mi kler Károly dr. Az őstermelés közgazdaságtana, heti 1 óra. Előadó tanár: S a r u d y Vilmos dr. Kereskedelmi ügyletek joga, heti 1 óra. Előadó tanár: Sarudy Vilmos dr. A socialismus, heti 1 óra. Előadó tanár: Flórián Károly dr. Az állami egyedáruságról, heti 1 óra. Előadó tanár: Flórián Károly dr. Jegyzet. A *-gal jegyzett speciál-kollegiumok olyanok, a melyek a fennálló szabályok értelmében a négy évi tanfolyamon keresztül egyszer okvetlenül hallgatandók. A törvényszéki orvostan a jövő tanévben fog előadatni. Gazdaságokban rendes fizetés mellett alkalmazott kovács, kádár stb. iparosok a gazdasági személyzethez tartozó egyéneknek tekintendők, nem pedig iparosoknak, minélfogva sem iparigazolvány, sem iparengedély megszerzésére nem kötelezhetők ; továbbá alkalmazott segédmunkásaikat, — kik viszont iparossegédeknek és tanoncoknak nem tekinthetők — sem az iparhatóságnál, se pedig a a betegsegélyző pénztárnál bejelenteni nem tartoznak. Ők maguk sem oly alkalmazottak, kik bejelentés alá esnek. Amennyiben azonban ily egyének idegen megrendelők részére is dolgoznak, reájuk a törvény ezen hatályában kiterjed. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1901. évi 36,220. sz. általános rendelete valamennyi másodfokú iparhatósághoz. Több oldalról kérdés intéztetett hozzám az iránt, vájjon az egyes gazdaságoknál rendes fizetés mellett alkalmazott gazdasági (u. n. szegődményes, konvenciós) kovács, kádár stb. iparosok tartoznak-e iparigazolványt váltani ? S amennyiben segédmunkásokat alkalmaznak, kötelesek-e azokat az iparhatóságnál, valamint a betegsegélyző pénztárnál bejelenteni s illetőleg a mennyiben a mester nem lenne önálló iparosnak tekintendő, ő maga bejelentendő-e r Ezekre való tekintettel miheztartás s a hatósága alá tartózó elsőfokú iparhatóságok megfelelő utasitása végett a következőkről értesítem az iparhatóságot: Az egyes uradalmaknál és gazdaságokban fizetés mellett alkalmazott s kizárólag az illető uradalom vagy gazdaság részére dolgozó, u. n. szegődményes, konvenciós iparosok, tekintettel arra, miszerint az a szerződéses viszony, a melynek alapján az illetők ipari munkája és személyes szolgálata az egyes uradalmak és gazdaságok céljaira állandóan le van kötve, az önálló iparűzés természetével ellenkezik, nem iparosoknak, hanem az uradalom, illetve gazdaság gazdasági személyzete közé tartózó egyéneknek, illetve cselédeknek tekintendők s ennélfogva azok nem esnek az 1884. évi XVÜ. t.-c. rendelkezései alá, miértis iparigazolvány, illetve iparengedély váltására nem kötelezhetők s továbbá alkalmazott segédmunkásaikat, kik azomban sem iparossegédeknek, sem pedig tanoncoknak nem tekinthetők, sem az iparhatóságnál, se pedig a betegsegélyző pénztárnál bejelenteni nem tartoznak, de ők maguk sem tekinthetők az 1891. évi XVI. t.-c. 2. §-a értelmében bisztositásra kötelezett ipari alkalmazottaknak, mivel nem iparosnál állanak alkalmazásban. Amennyiben azonban a fentemiitett egyének idegen megj rendelők részére is dolgoznak, foglalkozásuk már az iparűzés jellegével bir, miért is az 1884. évi XVII. t.-c 4., illetve 10. §-a értelmében megfelelő iparigazolványt, illetve iparengedélyt tartoznak váltani s ez esetben mint az idézett törvény rendelkezései alá tartozó önálló iparosok, segédmunkásaik tekintetében ugy az 1884. évi XVII, mint az 1891. évi XIV. t.-cz. rendelkezéseit is megtartani kötelesek Még egy mintaszerű járásbíróság ! A csacai kir. járásbíróságnál az 1901. év folyamán elintézésre várt: polgári per 1,138, büntető per 739, hagyatéki ügy 544, végrehajtási ügy 688, telekkvi ügy 3,101, egyéb ügy J ,737. összesen 7,950 ügy. Folyamatban maradt: polgári per 83, btő per 8, hagyatéki ügy 100, végrehajtási ügy 15K, tkkvi ügy 33, egyéb ügy 25, összesen 407 ügy. A hagyatéki és végrehajtási ügyekre vonatkozólag a helyzet azonos a lévai járásbiróságiéval; a telekkvi ügyeknél mutatkozó aránylag nagy hátralék pedig onnét ered, hogy részben az idegen nyelvű, s a feleknek visszaadott okmányok hiteles fordításának beérkeztéig, — az ügy befejezetlen, — részben pedig a helyszíni azonosítást igénylő tényleges birtoklási ügyek a kedvezőbb idő beálltáig nyilvántartatnak. Foganatosíttatott 2,913 ügydarab 5,503 tjkvben; foganatositási, leírási és kezelői hátralék nincs. Tükvi helyesbítés 1 községben folyik. A személyzet létszáma: 3 biró, fogalmazó, segéd; 1 telekkönyvvezető, 2 irnok, 3 rendes és 1 átalakító dijjnok. Egy kis számfejtés arról győz meg, hogy a lévai k. jrsbrsg ügyforgalma 250/o-kal nagyobb a csacainál. Hasonló ügyforgalom mellett és ugyanily százalék arányában a csacai jrsbrsg személyzete 13 főre volna emelendő. Ha tehát az eredmény a lévai járásbíróságnál 17 tagból álló személyzet mellett dicséretes, ugy mintaszerüség dolgában a csacai járásbíróság jelenlegi létszámával bátran kiállja a versenyt. A határ-árok jogosulatlan kiszélesítése és a határkő jogosulatlan eltávolítása miatt indított ügy elbírálása a kir. bíróság hatískörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1900. évi január 24-én hozott határozata A kir. minisztérium K. Ferencnek Sz. Viktor ellen határ-árok jogosulatlan kiszélesítése és határkövek jogosulatlan ellmozditása miatt indított ügyében a lőcsei kir. törvényszék és a szepesszombati főszolgabíró között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1869. évi IV. t.-c. 25. §-a alapján vizsgálat alá vevén, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. In dokok: K. Ferenc horkai lakos 1897. évi október hó 8-án 4,456. sz. a. keresetet indított a szepesszombati kir. járásbíróság előtt Sz. Viktor horkai lakos ellen a miatt, mert utóbb nevezett horka-szentandrás-komoróci határnak «za Komarovce* dűlőjében fekvő réten a peres jelek ingatlanai közt elvezető árkot felperes tudta és beleegyezése né kül olykép szélesítette ki, hogy nemcsak a felperesnek tulajdonát ké|_ ező rét egy részére terjeszkedett, hanem a peres felek rétjei közt emberemlékezet óta volt határkövet is eltávolította, s kérte az előbbi állapotnak helyreállítását. A kereset tárgyalására kitűzött határnapon alperes pergátló kifogást emelt azon az alapon, hogy a felperes állította cselekmény elbírálása a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. A szepesszombati kir. járásbíróság ennek a pergátló kifogásnak helyt is adott és 1897 évi október hó 28-án 4,744. sz. a. hozott végzésével a pert megszüntette, mert felperes keresetének tárgyát az képezi, hogy alperes a több év óta fennálló s a talajvíz levezetésére szolgáló árkot csekély részében kiszélesbitette s a fennállott határkövet eltávolította, ily ügyek pedig részint az 1885. évi XXIII. t.-c. és részint az 1894. évi XII. t.-c, határozmányai szerint nem a polgári