A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 49. szám - Idegen hajók összeütközése

196 A JOG erejéig megkárosította. Továbbá valónak elfogadta a kir. ítélőtábla azt is, hogy vádlott a napidíjakat másodízben nem a vádlott által állított tévedésből és jóhiszeműen vette fel, amenynyiben a másodizbeli felvétel akként történt, hogy vádlott a vonatkozó utalványoknak az adóhivatalhoz való juttatását szabálytalanul rövid uton kisürgette, ez az eljárása pedig azt eredményezte, hogy a pénzügyigazgatósági kiadó abban a tévedésben, hogy az utalványok kiadása még nem történt meg, — azokat még egyszer, s most már szabályosan kiadta az adóhivatalnak, ugy hogy vádlott ezek alapján vette fel másodízben a 208 K.t, még pedig tiszt-társainak a vádlottba helyezett bizalmával való visszaélés felhasználása mellett. Végül valónak fogadta el a kir. tábla, hogy vádlott az adóhivatali alkalmazottaknak tévedésbeejtése és tévedésbentartása végett arról fel nem világosította, hogy a kérdéses dijakat már előzően, t. i. első ízben rövid uton kivette. Minthogy pedig a kir. Kúria a Bp. 437. § rendelkezése szerint a 4"Ji>. §-nak itt fenforgó 4. pontja esetében köteles határozatát a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tényekre alapítani, s minthogy az a tény, hogy vádlott az adóhivatali alkalmazottak előtt a napidijaknak első izbeli felvételét jobb tudomása ellenére elhallgatta, a ravasz fondorlatot megállapítja s ez által az adóhivatali alkalmazottakat, mint az államkincstár közegeit, a napi dijak felvétele tekintetében tévedésben tartotta; minthogy továbbá kétségtelen, hogy ez a tévedésbentartás a kir. ítélőtábla által valóknak elfogadott tények szerint abból a célból történt, hogy vádlott a kir. államkincstárnak kárt, magának pedig jogtalan vagyoni hasznot szerezzen: ugy nyilvánvaló, hogy a vád alapjául szolgáló tettek a Btk. 379. § ába ütköző csalás összes alkatelemeit magukban foglalják; s hogy vádlottnak külön akaratelhatározáson alapuló és külön időkben véghezvitt tettei 3 r.-beli büntetendő cselekmény tényálla dékát, mégpedig a 32 és 64? K. másodizbeli jogtalan felvételi cselekménye 2 r.-beli csalás vétségét, ellenben a 112 K.-nak másodizbeli jogtalan felvételi cselekménye a Btk. 380. §-ára való figyelemmel a csalás bűntettét képezik. Ezekhez képest tehát a kir. it.-tábla a büntető törvénynek megfelelő rendelkezéseit a vád tárgyát képező büntetendő cselekmények megállapítása kérdésében tévesen alkalmazta azáltal, hogy vádlottat az ellene emelt vád alól büntetendő cselekmény hiányán felmentette, s illetve a kir. törvényszéki itéetnek a 64 K.-ra vonatkozó felmentő részét helybenhagyta. Mindezeknél fogva a kir. főügyész részéről a másodfokú bíróság ítélete ellen a Bp. 385. §. 1. a. pontja alapján használt és e helyütt alaposnak talált semmiségi panasz folytán az e § 1. a) pontjában megjelölt anyagi semmiségi ok fenforgása megállapítandó s a Bp. 437. § 3. bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest mindkét alsófoku bíróság Ítéletének megsemmisítésével, a rendelkező rész szerint a törvénynek megfelelő Ítélet hozandó volt. A büntetés kiszabásánál, tekintve, hogy a kir- ítélőtábla a kir. tszék ítéletében foglalt ténymegálla itásokat valóknak elfogadta, az ott felhozott büntetlen előélet, az okozott kár megtérítése és a laza ellenőrzés, mely a pénzügyigazgatóságnál a vádbeli cselekmény elkövetése idején fennállott, mint enyhítő körülmények, ellenben az, hogy vádlott a csalásokat mint köztisztviselő követte el, s hogy többszörös bűnhalmazat forog fenn, mint súlyosító körülmények mérlegeitettek. A bűnügyi költségre vonatkozó Ítéleti rendelkezés a Bp. 480. §-on valamint az 1890:XLIII. t.-c. 9. §-án alapszik, s minthogy vádlott vagyontalan, a bűnügyi költség egyelőre behajthatatlannak volt nyilvánítandó az utóbb idézett t.-c. 4. §-a értelmében. Fegyelmi ügyekben. Az 1874 : XXXIV t.-c. 79. §-a értelmében a hatóság, következően a bíróság is jogosítva van fegyelmi panasz emelésére és illetőleg a fegyelmi eljárás megindítása céljából az iratoknak az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához áttételére. Tekintve, hogy a kir. járásbíróságnak kérdéses átirata fegyelmi feljelentés jellegével bír, amelynek folytán az ügyvédi rendtartás rendelkezései szerint a panaszlott ügyvéd igazoló nyilatkozatra volt volna felhívandó, az elsőfokú fegy. bíróság helytelenül és a törvény ellenére intézkedett akkor, amidőn a jbiróságnak feljelentésnek tekintendő megkeresését abból az okból, hogy az ily kérdések elbírálására az I874. évi XXXIV. t.-c. 66. §-a szerint hatáskörrel nem bir, visszautasította. A m-.szigeti ügyvédi kamara fegy. bírósága (1902 ápril 5-én96/fegy. sz. a.) a munkácsi jbiróság megkeresésére Sch. Fiigyes ügyv. ell. a R. Sámuel ügyfele javára behajtott követelésének jogtalan visszatartása miatti fegy. ügyben következő határozatot hozott: Miután a megkeresés az 1874. XXXIV. t.-c. 48. §-ban foglalt ügyvédi kötelességmulasztás-, illetve az ügyvéd által megbízója javára behajtott pénzek nemkellő elszámolására vonatkozik, s miután az ily kérdések elbírálására az 1874XXX1V: t.-c. 65. § szerint az ügyvédi kamara hatáskörrel nem bir, annálfogva a megkeresés visszautasittatik stb. A m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa 1902 okt. 18-án 283. sz. a. határozata: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határczata megváltoztatódik és ugyanazon fegy. bíróság az ügyv. rendt. 74. és 79. §§ szerinti eljárásra és a kifejlendőkhöz képest uj határozat hozatalára utasittatik. Megokolás: A munkácsi kir. jbiróság R. Sámuel felperesnek Sch. Frigyes dr. ügyv. alperes ellen 400 K. s. jár. iránt folytatott sommás per iratait azért tette át az ügyvédi kamarához, mert a perből arról szerzett tudomást, hogy a nevezett ügyvéd eljárásában az 1874: XXXIV. t.-c. 48. §-ba ütköző fegyelmi vétség jelenségeit látta fennforogni. Tekintve, hogy az idézett törvény 79. § értelmében a hatóság, következően a biróság is jogosítva van fegyelmi panasz emelésére és illetőleg a fegyelmi eljárás megindítása céljából az iratoknak az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához áttételére, tekintve, hogy a kir. járásbíróságnak kérdéses átirata fegyelmi feljelentés jellegével bir, amelynek folytán az ügyvédi rendtartás rendelkezései szerint a panaszlott ügyvéd igazoló nyilatkozatra volt volna felhívandó; az első fokú fegy. biróság helytelenül és a törvény ellenére intézkedett akkor, amidőn a jbiróságnak feljelentésnek tekintendő megkeresését abból az okból, hogy az ily kérdések elbírálására az 1884. évi XXXIV. t.-c. 66. § a szerint hatáskörrel nem bir, visszautasította, miértis határozatát megváltoztatni és ugyanazon elsőfokú fegy. bíróságot törvényszerű eljárásra utasitani kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Az eperjesi tszéknél Oszvald D. utóda Csirssk Jenő ellen bej. febr. 21. fsz. márc. 19, csb. Urbán Gyula, tg. Rosenthal Adolf dr. — Az aradi tszéknél Plesz László volt borosjenői kereskedő ellen, bej. jan. 10, fsz. febr. 5, csb. Schartner Sándor dr, tg. Schütz Henrik dr. — A nyitrai trvszéknél Benda István szakolcai kereskedő ellen, bej. dec. 21, fsz. jan. 9, csb. Névery Ignác, tg. Stetina Elek dr. — A szatmárnémeti tszéknél Fischer H. helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 8, fsz. jan. 19, csb. Dezső Kálmán dr, tg. Hadasdy Lajos dr.— A budapesti keresk. és váltótszéknél Wendt és fia helybeli cég ellen, bej. dec. 10, fsz. jan. 27, csb. Beck Károly dr., tg. Botzenhardt János dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél ÍCamermayer A. helybei' cég ellen, bej. jan. 5 fsz febr. 3, csb. Vályi Sándor dr., tg. Teller Miksa dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Matheóci bőrgyár részvénytársaság heiybeli cég ellen, bej. jan. 5, tsz. febr. 3, csb. Genthon Ferenc dr., ig. Nagy Emil dr. — A szatmárnémeti tszéknél Reiter Lajos nagykárolyi kereskedő ellen, bej. jan. 30, fsz. febr. 12, csb. Dezső Kálmán dr., tg. Adler Adolf dr. — A pécsi tszéknél Altmann Bernát siklósi kereskedő ellen, bej. jaa. 12, fsz. j »n. 21, csb. Gőbel Gyula dr., tg. Szivér István dr. — A szombathelyi tszéknél Schwarz Márkus bóbai kereskedő ellen, bei. jan. 5, fsz. jan. 12, csb. Prugber Vince dr., tg. Schleiffer Ede dr. — A miskolci tszéknél Hirschbein Adolf helybeli cég ellen, bej. jan. 10, fsz. jan. 15, csb. Szendeffy Károly, tg. Vajda Adolf dr. — A fehértemplomi tszéknél Miklea Iván órányi kereskedő ellen, bej. jan. 15, fsz. febr. 17, csb. Reichel Frigyes dr., tg. Coca Sándor dr. A besztercei tszéknél Csákány János, helybeli cég ellen, bej. dec. 27, fsz. jan. 5, csb. Fodolla Réla, tg. Onisor Viktor dr. — AZ egri tszék-nél Tusckak Márton fia gyöngyösi cég ellen, bej. jan. !.">. fsz. febr. 9, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Kálmán Ignác dr. PályázatOK : A komáromi kir. ügyészségnél alügyészi áll. dec. 13. (273) — A nyitrai jbirósáunál birói áll. dec. 17. Í276) — A pozsonyi Ítélőtáblánál birói áll. dec. 18. (277) — A nagykörösi jbirúsignál albirói áll. dec. 19. (278) — A püspökladányi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 19. (278) Kúriai és táblai értesítések Kérdezősködő előfizetőinket tisztelettel kérjük, méltóztassanak a felek neveit pontosan és olvashatóan megírni s a felterjesztts időpontját is közölni velünk. Devecser Gy. G. 7,390/901. (Szauer — Gergely) előa. Oeffner, n. e. — Eger A. D. dr. A kérdett ügy még nem érk. — Nagykörös Sz. Gy. Beretvás—Nagykőrös (5,677/901.) dec. 2 hh. — Pécs B. A. dr. Bogdán—b. ü. nem érk. — Siklós S. E. dr. 7,421/901. n. e. — Szabadka K. H. Klein— Szvetovics érk. 4381/902 sz. a. előa. Egry, n: e. — Szuvajcsis—Budanovics érk. 1,432/902. p. sz. a. előa. Oeffner, n. e— Parantit—Tóth érk. 6,090/902. p. sz. a. előa. Hűvös, n. e. Nagy gyakorlattal biró ügyvédjelölt, dr. jurisj ügyvédi vagy közjegyzői irodában állást keres. Cim a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Vidéki nagyobb forgalmú takarékpénztári ügyész keres 1903 január első felében leendő belépéssel a telekkönyvi ügyekben, a könyvek vezetésében és az irattár kezelésében járatos, kamarailag bejegyeztethető joggyakornokot. Díjazás megegyezés szerint. Cim a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAILA6 RÉ8ZVÉNYTÁR8ASÁ0 NYOMDÁJA BUOAPE8TE*.